A békesség köteléke

Legyetek mindig alázatosak, szelídek, türelmesek, és isteni szeretettel viseljétek el egymást! A Szent Szellem a békesség kötelével vesz körül — így egyesít benneteket. Ezért minden igyekezettel arra törekedjetek, hogy őrizzétek meg ezt a harmóniát!
Efézusbeliekhez írt levél 4. fejezet 2-3. versek



1858-ban, amikor az első transzatlanti távirókábelt lefektették az óceán fenekére, a mérnökök egy óriási problémával szembesültek. Hiába volt a legmodernebb rézhuzal, a tenger mélyén uralkodó hatalmas nyomás és a sós víz pillanatok alatt tönkretette volna a vezetékeket. A megoldást nem egy újabb fém, hanem egy különleges, természetes szigetelőanyag, a gutapercha jelentette. A gutta-percha szigetelést kátrányos kenderzsineggel (juta fonal) tekerték be. Az egészet végül vasdrótokból font külső páncélzat védte. Ez a „kötelék” tette lehetővé, hogy két, egymástól távol lévő kontinens (Európa és Amerika) végre egy nyelven beszéljen.
Pál apostol az Efézusi levélben egy hasonlóan létfontosságú „vezetékről” beszél, ami nélkül az emberi kapcsolataink menthetetlenül zátonyra futnának.
A „csoportdinamika” törvénye kimondja: ahol két ember találkozik, ott előbb-utóbb súrlódás lesz. A vezetéstudomány pedig azt tanítja, hogy a legnagyobb projektek nem a szakértelem hiánya, hanem a belső széthúzás miatt buknak el.
Isten azonban nem azt kéri tőlünk, hogy hozzuk létre az egységet. Azt mondja, a Szent Szellem már „körülvett” vele minket, ha valóban bekerültünk Isten családjába. A mi feladatunk az őrzés. De hogyan őrizzük meg azt, amit a büszkeségünk mindenáron szét akar szedni?
Isten mai szava, három olyan belső „szigetelőanyagot” sorol fel, amelyek megvédik a kapcsolataink vezetékét:
Alázat és szelídség: Ez nem gyengeség. A szelídség valójában uralt erő. Olyan, mint egy képzett parancsnok, aki tudja, mikor kell hallgatni, ahelyett, hogy igazat adna magának. Az alázat pedig az a felismerés, hogy a másik ember hibái mögött is egy ugyanolyan sebzett szív van, mint a tiéd.
Türelem: A görög eredeti szó (makrothumia) szó szerint „hosszú lélegzetet” jelent. Azt a képességet, hogy ne fújjunk azonnal takarodót, amikor a másik idegesítő vagy lassú.
Az elviselés művészete: „Isteni szeretettel viseljétek el egymást.” Ez a szeretet nem érzelem, hanem döntés. Annak a döntése, hogy helyet készítek a másik esendőségének a saját életemben.
Amikor a munkahelyeden, a családodban vagy a közösségedben feszültté válik a légkör, ne feledd: nálad van a „szigetelőanyag”. Te döntheted el, hogy beleállsz a vitába, vagy aktiválod az alázatot.
Az egység megőrzése „minden igyekezetet” megkíván. Ez munka. Néha le kell nyelni a büszkeségünket, néha húszig kell számolni, és mindig egyszerűen csak hagyni kell, hogy Isten szeretete áramoljon át rajtunk.

Ima: Uram, hálás vagyok azért a láthatatlan kötelékért, amellyel egybefűzöl minket. Beismerem, hogy sokszor a saját igazamat, a saját tempómat és a saját kényelmetlenségemet fontosabbnak tartom a békességnél. Kérlek, tölts fel ma „hosszú lélegzettel”! Adj alázatot, hogy ne felülről nézzek másokra, és szelídséget, hogy a szavaim gyógyítsanak, ne sebezzenek. Köszönöm, hogy a Szentlélek segítsége elérhető számomra, és nem egyedül kell próbálnom türelmesnek lenni. Segíts ma őrizni a harmóniát ott, ahová küldtél. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Gyökerezz meg a szeretetben!

Arra kérem, hogy dicsőséges gazdagsága szerint erősítse meg a „belső embert” bennetek a Szent Szellem segítségével, hogy Krisztus maga lakjon a szívetekben, hit által. Azt kérem, hogy mélyen gyökerezzetek bele az isteni szeretetbe, sőt, egész életetek erre épüljön.
Efézusbeliekhez írt 3. levél 16-17. versek



1912 áprilisában, amikor a Titanic a jeges hullámok közé merült, a világ legmodernebb technikája mondott csődöt. De van egy érdekes részlet, amiről ritkábban beszélünk: a hatalmas hajó kettétört, mielőtt elsüllyedt. Miért? Mert a szerkezeti feszültség ott mutatkozott meg, ahol a szemnek láthatatlan illesztések és belső merevítések voltak. A külső csillogás, a díszes stukkók és a zenekar játéka nem tudta megtartani a hajó gerincét a nyomás alatt.
Sokan éljük így az életünket. Kívülről minden „hajózható”: sikeres karrier, rendezett családi fotók a közösségi médiában, udvarias mosoly. De mi történik ott bent, ahol senki sem látja?
Mit is jelent a belső ember?
A pszichológia beszél énerőkről, rezilienciáról és megküzdési mechanizmusokról. Ezek fontos fogalmak, de a Biblia mélyebbre ás. A belső ember az a szentély benned, ahol a döntéseid születnek, ahol a félelmeiddel találkozol, és ahol az igazi valód lakik. Ha a belső ember gyenge, a legkisebb életvihar is romba dönti a külső építményt.
Gondolj bele: egy fát sem a levelei tartanak meg a szélben, hanem a gyökerei és a törzs belső szövetei. Isten nem azt kéri, hogy a körülményeid változzanak meg, hanem azt, hogy belülről legyél megerősítve. Ez nem pozitív gondolkodás. Ez nem egy „kapd össze magad” típusú motivációs beszéd. Ez egy természetfeletti infúzió Isten dicsőséges gazdagságából.
Ahhoz, hogy az életed ne törjön ketté a nyomás alatt, két dologra van szükséged:
Először is Krisztus nem vendég akar lenni a szívedben, aki csak ünnepekkor néz be. Ő „lakni” akar ott. Amikor a hit által átadod neki a belső szobáid kulcsait, a jelenléte stabilitást ad. Ahol Ő van, ott a káosz renddé alakul.
Másodszor: „...mélyen gyökerezzetek bele az isteni szeretetbe, sőt, egész életetek erre épüljön.”
A vezetéstudomány azt mondja, hogy egy szervezet csak olyan magasra tud nőni, amilyen mély az alapozása. Ugyanez igaz rád is. Ha a teljesítményedbe, a mások véleményébe vagy a bankszámládba gyökerezel, állandó bizonytalanságban fogsz élni. Miért? Mert ezek változnak. De ha Isten megváltozhatatlan szeretetébe vered bele a gyökereidet, akkor akkor is lesz utánpótlásod, amikor kívül aszály van.
Ma tedd fel magadnak a kérdést:
Mire építek? A belső emberem táplált és erős, vagy csak a külső dekorációt csinosítgatom?
Ne félj attól, ha most gyengének érzed magad. Az erősödés ott kezdődik, amikor felismered: szükséged van a Szent Szellem segítségére. Istennek van raktárkészlete a számodra. Nem szűkölködik erőben, és nem fárad el a te támogatásodban.
Engedd ma, hogy Ő építse tovább azt, ami belül van. Mert az igaz csatákat nem a világ előtt, hanem a csendben, a szív rejtekében nyerjük meg.


IMA: Uram, Istenem! Hálát adok Neked, hogy Te nemcsak a felszínt látod, hanem ismered a „belső emberemet” is – minden félelmemmel, fáradtságommal és vágyammal együtt. Vallom, hogy a saját erőm véges, és gyakran próbálom a magam erejéből egyben tartani az életem hajóját. Kérlek, dicsőséges gazdagságod szerint áradj ki rám ma! Szent Szellemed által erősítsd meg a belsőmet, hogy ne a körülmények határozzák meg a békességemet. Köszönöm, Úr Jézus, hogy nem látogatóba jössz hozzám, hanem lakozást veszel a szívemben. Adj nekem ma hitet, hogy észrevegyem jelenlétedet a hétköznapi feladataim között is.
Segíts, hogy a gyökereim mélyre nyúljanak a Te szeretetedben. Taníts meg arra, hogy ne a teljesítményemben vagy mások elismerésében keressem az alapomat, hanem abban a rendíthetetlen tényben, hogy Te szeretsz és megváltottál. Legyen ez a szeretet az alap, amelyre a mai napomat, életemet, a döntéseimet és a kapcsolataimat építem. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

A tűz amely nem éget, hanem fényt és melegséget áraszt

Maradjatok éberek, és szilárdan álljatok meg a hitben! Viselkedjetek úgy, mint bátor férfiakhoz illik, legyetek erősek! Mindent az isteni szeretet által tegyetek!
Korinthusiakhoz írt első levél 16. fejezet 13-14. versek



A 19. század végén egy fiatal ügyvéd ült egy dél-afrikai vonaton, majd bőrszíne miatt kidobták az első osztályról, letessékelték a vonatról és a fagyos éjszakát egy vasútállomás várótermében töltötte. Ott, abban a sötétségben született meg benne a döntés: nem fog fegyvert fogni, de nem is fog meghátrálni. Ő volt Mahatma Gandhi. Később azt mondta: "A gyáva képtelen a szeretetre; az a bátrak kiváltsága."
Isten ugyanezt a radikális hozzáállást kéri tőlünk a mai igeversek által, de természetfeletti erőt és támogatást is ad Szentlelke által az Ő gyermekeinek, hogy ezt a gyakorlatban meg is valósíthassák.


1. Az állhatatosság nem makacsság
Sokan összekeverik a hitben való szilárdságot a rugalmatlansággal. De nézd meg a nagy katedrálisokat: a legszilárdabb épületeknek is van egy minimális „kilengése”, hogy bírják a szelet. Szilárdnak lenni a hitben annyit tesz, hogy a lényeghez (Krisztushoz) és Isten Szavához ragaszkodunk mozdíthatatlanul, miközben a módszereinkben és az emberekhez való odafordulásunkban rugalmasak maradunk.
Olyan sok egyház és keresztény szenved ma, mert ugyanazokat a betanult módszereket alkalmazza és közben azt tapasztalja, hogy ezek ma már nem működnek. Mivel azonban ezekben a módszerekbe "belekövesedett" rendszerekről van szó, sokszor nincs bátorság új, működő módszereket keresni.
Két lelkipásztorral is beszélgettem és mindketten Romániában szolgálnak. Egyikük azért panaszkodott, mert a gyülekezete szinte teljesen kiürült és úgy gondolta, hogy ma már nincs igény Romániában sem Istenre, sem az evangéliumra.
Egy másik lelkipásztor pedig azzal a problémával küszködik szintén Romániában, hogy habár néhány éve új, nagyobb gyülekezeti épületet építettek, ma már kétszer kell istentiszteleti alkalmat tartaniuk vasárnap délelőtt, mert egyszerűen nem férnek be az emberek az istentiszteleti alkalmakra. Már megint újabb, nagyobb imaház építésébe kell fogniuk. Ugyanaz az ország, ráadásul ugyanaz a nagyváros, két különböző gyülekezet és telejsen más eredmények.


2. A "férfias" bátorság szelídsége
Amikor Pál apostol azt írja, „legyetek erősek”, nem a fizikai erőre vagy az asztalra csapásra gondol. Az igazi erő ott mutatkozik meg, amikor van hatalmad visszavágni, de van tartásod megbocsátani. Amikor van jogod megsértődni, de van hited átlépni rajta. Ez a fajta bátorság az, ami megállítja a gyűlölet láncreakcióját a családban, a munkahelyen vagy a közösségi médiában. Túl sok gyáva ember próbálja nemesség, alázat vagy kegyesség köntösébe öltöztetni a gyávaságát. Az igazi kegyesség és erő Krisztusban a kereszt szenvedései előtt nyilatkoztak meg, aki hívhatott volna segítségül angyali seregeket, hogy megszabadítsák és bosszút álljanak ellenségein, de Ő mégis úgy döntött, hogy nem teszi, hanem szeretetből elszenvedi a keresztet.


3. A szeretet: a tettek hitelesítő pecsétje
A 14. vers nélkül az előző három felszólítás csak egy katonai kiképzés lenne: „Mindent az isteni szeretet által tegyetek!” Tudod, miért fontos ez? Mert a szeretet nélkül az éberség gyanakvássá válik, a szilárdság kirekesztéssé, az erő pedig erőszakká. A szeretet az a „kötőanyag”, ami az összes többi erényt ehetővé és befogadhatóvá teszi a világ számára.
Ma tegyél egy próbát: Válassz ki egy olyan helyzetet a mai napodban, ahol „erősnek” kell lenned – egy nehéz beszélgetést, egy határidőt vagy egy konfliktust. De mielőtt beleállnál, tedd rá a „szeretet-szűrőt”. Kérdezd meg: „Hogyan tudom ezt úgy képviselni, hogy közben ne romboljam le a másik ember méltóságát?”
Isten nem arra hívott, hogy győzzünk minden vitában, hanem arra, hogy megálljunk a hitben, és szeressünk a tetteinkkel.

IMA: Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy Te nemcsak a békés kikötőben, hanem a viharos tengeren is Isten vagy. Kérlek, adj nekem ma éber szellemet, hogy észrevegyem a Te jelenlétedet és a kísértő csapdáit is. Segíts, hogy ne a körülményeimre nézzek, hanem a Te ígéreteid szikláján álljak szilárdan. Uram, adj nekem bátorságot a döntéseimhez és erőt a kitartáshoz, de mindenekelőtt töltsd meg a szívemet a Te szereteteddel. Hadd legyen minden szavam és tettem építő, hogy ne csak a magam igazát keressem, hanem a Te országodat képviseljem. Legyen a mai napom a Te dicsőségedre! Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Az önzetlenség ritka kincse

Bízom az Úr Jézusban, hogy hamarosan elküldhetem hozzátok Timóteust, és hogy a jó hírek, amelyeket rólatok fog hozni, felvidítanak engem. Ő az egyetlen, aki hozzám hasonlóan a szívén viseli a sorsotokat. A többiek ugyanis csak a saját érdekeikkel törődnek, nem a Jézus Krisztus dolgaival. Ismeritek Timóteust, és tudjátok, hogy úgy szolgált velem együtt az örömüzenet hirdetésében, mint fiú az apjával.
Filippibeliekhez írt levél 2. fejezet 19-22. versek (Egyszerű fordítás)



A második világháború egyik legfontosabb stratégiai pontján, az észak-afrikai hadszíntéren a katonák között keringett egy mondás: „Sok bajtársad van, amíg süt a nap, de csak egy barátod, amikor kitör a homokvihar.” A krízishelyzeteknek van egy különös tulajdonságuk: mint egy centrifuga, kivezetik az életünkből a felszínes ismerősöket, és csak azokat hagyják bent, akik valóban „egy szívvel” vannak velünk.
Pál apostol a börtön mélyéről írva, nem egy teológiai értekezést fogalmaz meg, hanem egy mélyen emberi, mégis lelki diagnózist állít fel a Szentlélek által környezetéről.
Pál szavai megdöbbentőek. Azt mondja, hogy a környezetében lévők többsége – bár valószínűleg hívő emberek voltak – egy láthatatlan falba ütköztek: a saját énjük falába. Ez az az állapot, amikor minden eseményt, minden feladatot és minden kapcsolatot egyetlen szűrőn engedünk át: „Mi hasznom van ebből? Mennyibe fog ez nekem kerülni?”
Éppen ezért tanítják például az értékesítőknek, hogy minden üzleti ajánlatot vagy termék reklámozást ezzel kezdjenek. Ne a termékről vagy szolgáltatásról beszéljenek elsősorban, hanem arról, hogy ebből mi haszna van a potenciális vásárló jelöltnek és miért fog sokkal többet adni az a bizonyos dolog a vásárló életéhez, mint amennyit fizetnie kell az adott dologért.
tudjuk, hogy egy szervezet vagy egy közösség ott kezd el rohadni, ahol az egyéni ambíció fontosabbá válik a közös küldetésnél. Pál fájdalma nem személyes sértettség volt, (ő sosem emlegette személyes sérelmeit), hanem egy éles látlelet: az emberek többsége még a szolgálatát is a saját hiúságának építésére használja.
Mi tette Timóteust különlegessé? Az eredeti görög szöveg az isopsychos szót használja, ami szó szerint azt jelenti: „azonos lelkű”. Timóteus nemcsak másolta Pált, hanem osztozott az értékeiben.
Az Isten nélküli világban maximum rokon lélekről beszélhetünk, de Isten családjában van "azonos lélek."
De nagy kincs ez a mai világban. Amikor találkozol emberrel, emberekkel, akiket Isten ugyanúgy ráhangolt a lelki küldetésre ahogyan téged is. Isten kegyelméből ajándékba kaptam ilyen embereket életem bizonyos szakaszaiban egy időre. Emlékszem amikor megtudtam, hogy egyike ezen személyeknek, akikkel megéltem ezt az "azonos lelkűséget", az Úrhoz költözött milyen szomorúságot éltem meg.
Azt mondtam Istennek: " Drága Istenem! Tudod mennyire szerettem ezt a személyt és milyen sokat segített nekem a szolgálatomban és életemben egyaránt. Miért szólítottad őt magadhoz? Nem maradhatott volna még velem?"
A bensőmben, egy idő után hallottam Isten szerető válaszát: " Tudom, hogy szeretted, de nem annyira, mint én. Miért gondolod, hogy rosszat tettem vele? Csak hazahívtam magamhoz, hogy immár a közelemben legyen örökké."
Timóteus nem feladatként tekintett az emberekre, hanem sorsokat látott maga előtt amelyek nem érnek véget a fizikai halállal.
A „fiú az apával” modell: Ez a legmagasabb szintű mentorálás.
Nem egy hierarchikus főnök-beosztott viszonyról van szó Pál és Timóteus között, hanem egy természetes, bizalmi szövetségről. Timóteus nem azért szolgált, hogy nevet szerezzen magának, hanem mert elkötelezte magát valami nálánál nagyobb mellett.
Ma, a szelfik és az önreklám világában Timóteus karaktere egyfajta „szellemi ritkaság”.
A kérdés hozzád is szól:
Kiért dobban a szíved?
Csak a saját kényelmedért, vagy képes vagy valóban, érdek nélkül őszintén törődni másokkal?
Megbízható vagy a sötétben is?
Pál börtönben volt, amikor Timóteus kitartott mellette. Könnyű hűségesnek lenni a siker idején, de a jellem a „börtönévek” alatt vizsgázik. Azt tapasztalom, hogy sok ember vágyik olyan barátokra, akik hűségesek az élet bármilyen szakaszában, fordulatában, de kevesen vágynak arra, hogy ők maguk ilyen barátokká váljanak.
Pál azzal bátorítja a Filippiben élő keresztényeket, hogy elküldi hozzájuk hamarosan Timóteust. Habár Pál a láncai miatt nem tudta meglátogatni őket, de Timóteust úgy ajánlja a gyülekezetnek, mint akiben azonos lélek van, tehát fogadják őt úgy, mintha maga Pál lenne közöttük.
Isten nem magányos hősöket keres, hanem olyan embereket, akik hajlandóak félretenni a saját forgatókönyvüket, hogy beleálljanak az Ő tervébe. Legyél te valakinek a „Timóteusa” a mai napon!


IMA: Drága Mennyei Atyám! Köszönöm azokat az embereket az életemben, akik hűségesen mellettem álltak a nehéz időkben is. Bevallom Neked, hogy az én szívem is sokszor hajlik az önzésre, és hajlamos vagyok csak a saját kényelmemmel törődni. Kérlek, formálj engem! Adj nekem olyan szívet, mint amilyen Timóteusé volt: amely képes valódi együttérzésre és érdek nélküli szolgálatra. Segíts, hogy ne a saját birodalmamat építsem, hanem a Te országodat szolgáljam ott, ahová helyeztél. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Engedd Istennek, hogy Úr legyen életedben!

Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót? Lehet-e képmást készíteni róla? Mégis van, aki bálványszobrot készít, fémből kiönti formáját, arannyal bevonja, ezüstláncokkal ékesíti.                                         Ézsaiás könyve 40. fejezet 18-19. versek



Az 1960-as években az űrkutatás lázában égett a világ. Amikor az első szovjet űrhajós, Jurij Gagarin visszatért a földre, a korabeli propaganda szerint azt mondta: „Jártam odafent, de nem láttam Istent.” C.S. Lewis, a zseniális gondolkodó erre csak annyit válaszolt: ez olyan, mintha Hamlet a saját szobájának padlásán keresné Shakespeare-t, hogy bebizonyítsa a létezését. Hamlet sosem fogja megtalálni Shakespeare-t a díszletek között, mert Shakespeare nem a darab egyik szereplője, hanem a szerzője, aki az egész világát alkotta.
Ézsaiás próféta egy olyan korban szólalt meg, amikor az emberek kétségbeesetten próbálták kézzelfoghatóvá, irányíthatóvá tenni az istenséget. Aranyba, ezüstbe és formákba akarták kényszeríteni azt, ami végtelen. Ma már ritkán öntünk szobrokat fémből, hogy a nappalinkban imádjuk őket. De a bálványkészítés mechanizmusa nem változott: le akarjuk szűkíteni Istent a saját fogalmainkra. Olyan Istent akarunk, aki: Mindig egyetért a mi politikai nézeteinkkel. Pontosan úgy válaszol az imáinkra, ahogy azt mi elterveztük. Belefér a logikánkba és a kényelmi zónánkba. És az egyházfelekezetünkkel kizárólagos szerződést kötött. Hallottam már arról az évek során, hogy Isten katolikus, református, baptista és olyat is, hogy a pünkösdi egyházhoz vagy a hit gyülekezetéhez tartozik kizárólagosan. A modern tudomány ezt „projekciónak” nevezi – amikor saját vágyainkat és félelmeinket vetítjük ki egy felsőbb hatalomra. Egy podcastot hallgattam amiben megszólalt egy amerikai szakértő, aki a "Mennyország doktoraként" azonosította magát, mert a doktori disszertációját a Mennyországról írta.Megvallom jót mulattam azon, ahogyan ez az ember elképzelte a Mennyországot. Azt mondta, hogy ott valószínűleg lesz baseball, a kedvenc kiskutyánkat és egyéb kedvenc dolgainkat is elvihetjük magunkkal. Ez körülbelül olyan, mintha egy hajléktalan megkapná a dollár milliárdokról szóló örökösödési dokumentumot ő pedig azon gondolkodna, hogy csak akkor lehet jó az örökségébe belépni, ha magával viheti a koszos takaróját és a rozsdás bevásárlókocsiját, amiben minden addigi kacatát tartotta."
A valóság az, hogy az Örökkévaló nagysága és dicsősége felfoghatatlan fizikai elménk számára. Ha minden megismerhető titkot megfejtenél Istenről, amit kijelentett a Bibliában akkor sem ismernéd Isten lényének 1 százalékát sem. Az egész öröklétet azzal fogjuk tölteni, hogy megismerjük Istent. Annyira gazdag és csodálatos az Ő lénye, hogy még az Örökkévalóságban sem fogjuk tudni kimeríteni az Ő csodálatos szépségét és dicsőségét. Hogyan tudnánk hát a fizikai testünkben a korlátolt elménkkel ezt megtenni?
A földi létről tudjuk, hogy csak az árnyéka az igazinak. Éppen ezért nem lesz szükséges továbbvinni a földi dolgainkat, (baseballt, kedvenc focicsapatot, bankszámlát, házikedvencet stb. stb.) hiszen ami vár minket, az Isten országában, az az Igazi. Minden tekintetben sokkal csodálatosabb, mint amit a korlátolt elménkkel, (ami szintén csak az árnyéka annak az igazinak, ami az Istennél vár ránk) felfoghat.
Az igazság az, hogy egy olyan Isten, akit mi alkottunk, nem tud megmenteni minket. Egy olyan Isten, aki csak akkora, mint a mi értelmünk, nem tud segíteni ott, ahol az értelmünk véget ér.
Ézsaiás gúnnyal említi az ezüstláncokat. Miért kellenek láncok egy istennek? Azért, hogy le ne dőljön. Milyen tragikus irónia: az ember készít valamit, amit neki kell megtartania, ahelyett, hogy az tartaná meg őt!
A vezetésben és a magánéletben is gyakran építünk ilyen „aranyozott bálványokat”: a státuszunkat, a hírnevünket vagy a kontrollt. Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy ezeket a bálványokat „fényezzük” és láncokkal rögzítsük, nehogy összedőljön az életünk. De a válság pillanatában rájövünk: amihez lánc kell, az nem szikla.
Isten azért tiltja a képmásokat, mert Ő nem egy tárgy, amit birtokolhatsz, hanem egy Személy, akivel kapcsolatba kerülhetsz. Ő nem a megoldás a problémáidra – Ő az Alkotó, aki a problémáid felett áll. Ha Isten túl kicsi az életedben, a problémáid túl nagynak fognak tűnni. De ha elismered az Ő felfoghatatlan nagyságát, a hegyek dombokká törpülnek. Ne próbáld Isten bepréselni a skatulyádba. Inkább lépj ki a skatulyából az Ő végtelen tágasságába!

IMA: Mindenható Istenem! Megvallom, sokszor próbáltalak a saját elképzeléseimhez idomítani. Bocsáss meg, hogy sokszor csak egy „segítő automatát” láttam Benned, aki végrehajtja a terveimet. Köszönöm, hogy Te sokkal nagyobb vagy, mint az én gondolataim, és hatalmasabb, mint a legnehezebb körülményem. Segíts, hogy ne bálványokat építsek, hanem a Te szuverén jóságodban bízzak. Hadd lássam ma a Te dicsőségedet, ami mindent beragyog! Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Lelki fertőtlenítés

Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot. Soha ne kiabáljatok mérgesen a másikra, ne kívánjatok rosszat senkinek, ne átkozódjatok! Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együtt érzők! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. Efézusiakhoz írt levél 4. fejezet 31-32. versek (Egyszerű fordítás)



2006 októberében tragikus hír rázta meg a világot: egy fegyveres férfi az öngyilkosság legördögibb módját választotta: betört a pennsylvaniai Nickel Mines kicsiny ámish iskolájába, és tüzet nyitott az ott tartózkodó gyermekekre majd önmagával is végzett. Mivel a kicsiny kis iskola egyetlen tanteremből állt, a gyerekeknek esélyük sem volt elmenekülni. A világ elborzadva figyelte az eseményeket. Ám ami ezután történt, az még inkább megdöbbentette a közvéleményt, a pszichológusokat és a szociológusokat egyaránt. Néhány órával azután, hogy gyermekeiket eltemették, az ámish közösség tagjai átmentek a gyilkos özvegyéhez. Nem számonkérni mentek, és nem átkozódni. Megölelték az asszonyt, részvétüket fejezték ki a vesztesége miatt, és segélyalapot hoztak létre a gyilkos árván maradt gyermekei számára. A világ értetlenül állt: Hogy képes valaki erre? Ez nem emberi! Valóban nem az. Ez az a természetfeletti válaszreakció, amire Isten hiv minket a fenti igeversek által.
A görög pikria (keserűség) szó eredetileg egy olyan növényre utalt, amelynek gyökere mélyre hatol és mindent megmérgez maga körül. A modern lélektan is rájött: a harag, amit nem engedünk el, mélyre hatol lelki világunkba és felemészt bennünk minden érzelmet a haragon és keserüségen kivül. Minden alkalommal rendkivüli szomorúság vett erőt rajtam, amikor ilyen emberekkel találkoztam. Már csak két lehetőséget láttam náluk: vagy hallgattak vagy robbantak. Nem tudtak sem higgadtan, sem kedvesen megnyilvánulni. A világnézetüket is teljesen átitatta a harag és a keserűség. Mindent és mindenkit ezen a gyilkos szemüvegen keresztül szemléltek. Még Istent is. Isten nem azt kéri, hogy „nyomd el” az érzéseidet. Nem azt kéri, hogy "nyelj egy nagyot" és intézd el annyival, hogy ez nem helyes. Ha ezt teszed, csak idő kérdése, hogy a benned felgyülemlett feszültség és keserűség "robbanjon" és súlyosan megsebesitsd általa saját magad és a környezeted egyaránt. Egy férj, aki a benne növekvő keserűség elnyomását választotta megtapasztalta milyen rettenetes következményekkel jár a "kirobbanás." Éppen akkor "robbant" a benne felgyülemlett keserűség, amikor a felesége is egy rendkívül nehéz időszakon ment keresztül. A férj azt mondta a feleségének: " Tudd meg, hogy sosem szerettelek igazán. Csak érdekből vettelek el. Egész életemben bánni fogom ezt a döntésemet." A feleség lelkén olyan mély sebeket ütöttek ezek a meggondolatlan, keserűségből fakadó szavak, hogy elment és beadta a válókeresetet. A férje hiába győzködte később, hogy bocsásson meg, mert a keserüségében kimondott szavakat nem gondolta komolyan, mert a feleség hajthatatlan maradt.
Éppen ezért Isten nem azt kéri, hogy „nyomd el” az érzéseidet. Azt mondja: tisztítsd ki. Ez egy tevékeny, tudatos döntés. A vezetésben ezt „érzelmi intelligenciának” hívnánk, de a Biblia szerint ezt lelki tisztálkodásnak nevezzük. Ha a szíved kútjába keserűség hullik, minden szavad és tetted mellékíze keserű lesz. Keserű leszel a gyermekeiddel, házastársaddal, munkatársaiddal, Istennel és mindenki mással szemben akivel csak kapcsolatba kerülsz.
Talán azt kérdezed hogy kapcsolódik mindehhez a "kiabálás" és "rosszakarás"? Megfigyelted már, hogy miért kiabálnak az emberek? Mert a szívük messze került egymástól, és úgy érzik, ordítaniuk kell, hogy áthidalják a távolságot. Az indulatosság nem az erő jele, hanem az iránytásvesztésé. Az ámishok Nickel Mines-ban nem azért tudtak halkan és szelíden szólni, mert nem fájt nekik a veszteség, hanem mert a szívük közel maradt az Istenhez.
A legnagyobb akadály a megbocsátás előtt az igazságérzeted. „De hiszen nem érdemli meg!” – mondjuk. És igazunk van. A megbocsátás definíció szerint olyasvalami, amit nem érdemlünk meg.
Az én és a te igazságérzeted azonban nagyon messze áll az Isten Igazságától. Sőt, Isten azt mondja, hogy a mi emberi haragunk, keserüségünk Isten igazságát egyáltalán nem lendíti előre.
Pál leleplezi a titkot: ne azért bocsáss meg, mert a másik bocsánatot kért, vagy mert megváltozott. Azért bocsáss meg, mert Isten már megbocsátott neked Krisztusban. A megbocsátás nem a másik emberről szól, hanem a te szabadulásodról. Az ámishok tudták: ha haragot tartanak, a gyilkos nemcsak a gyermekeiket vette el tőlük, hanem a jövőjüket és a békességüket is.
Ha a saját lelkedbe nézel és megrémülsz a keserűség gyökereitől amelyek átszövik és szorongatják lelkedet, ideje megbocsátanod mielőtt még mindent megemésztene benned a harag és keserűség. A szabadulás első lépése ez.

IMA: Mennyei Atyám! Te látod a sebzett szívemet és azokat a sérelmeket, amiket úgy őrzök, mint valami kincset, pedig csak mérgeznek. Bevallom, nehezemre esik elengedni az igazamat. De ma nézem a keresztet, ahol Te mindent megbocsátottál nekem, és ebből a kegyelemből merítve én is döntök: elengedem a haragomat. Tisztítsd ki belőlem a keserűséget, és töltsd meg a szívemet a Te békességeddel. Segíts, hogy ne a bosszú, hanem a gyógyulás útját járjam. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

A fény, amely egyre erősebb lesz

Az igazak ösvénye, mint a hajnali világosság: minél tovább haladnak rajta, annál jobban ragyog,
egészen a déli verőfényig. De a gonoszok útja sűrű sötétségbe vezet, ahol nem látják, miben botlanak meg. Példabeszédek könyve 4. fejezet 18-19. versek (Egyszerü fordítás)



A 19. század nagy tengeri felfedezői és világítótorony-őrei jól ismerték a „szürkületi zóna” veszélyét. Ez az az időszak, amikor a nap már lement, de a sötétség még nem teljes – a szemünk ilyenkor csap be minket a leginkább. A távolságok csalókák, az árnyékok szikláknak tűnnek, a valóság pedig elmosódik. Sok hajótörés történt éppen azért, mert a kapitány azt hitte, látja az utat, pedig csak a saját bizonytalanságában tapogatózott.
Figyeld meg a különbséget a világ és Isten útja között. A világ gyakran „tűzijátékkal” kezd: nagy a fény, nagy a zaj, nagy az extázis, minden csillog az elején – legyen szó egy karrierről vagy egy újabb élvezetről, de a végén csak füst, sötétség és pusztulás marad. Isten útja fordított. Lehet, hogy csak egy apró, derengő fénysugárral kezdődik hajnalban, de az ígéret az, hogy ez a fény folyamatosan növekszik.

A teológia ezt megszentelődésnek hívja. Ez nem azt jelenti, hogy az utad mentes a felhőktől vagy nehézségektől, hanem azt, hogy kaptál egy olyan fényforrást, amely vezet téged minden körülmények között. Ahogy haladsz előre A kegyelem ereje és a Szentlélek vezetése által az engedelmesség útján, egyre tisztábban fogod látni az összefüggéseket, az értékrendedet és Isten jóságát.
A gonoszok útja, ami a Biblia szerint egyszerűen az az út, ahol Isten nélkül, Isten ellen lázadva akarjuk megélni életünk minden vetületét: személyes életünket, családi életünket, karrierünket, nem feltétlenül látványos gonoszsággal kezdődik. A tragédiája éppen abban mutatkozik meg, hogy észrevétlenül sodródsz ezen az úton. A szöveg azt mondja: „nem tudják, miben botlanak meg.”

Ha nincs külső, abszolút fényforrásod (Isten Igéje), akkor a saját előítéleteid, a büszkeséged vagy az irányításkényszered lesznek azok a kövek az úton, amikben újra és újra elbotlasz, és még csak nem is érted, miért történik veled mindig ugyanaz a kudarc. Miért botlottam megint a "rossz emberbe" a párkeresés során? Miért rovom ugyanazokat a köröket a házasságomban és miért érezem úgy magam, mintha egy körforgalomban padlógázzal haladnánk körbe-körbe és közben nem jutnánk sehova?
Miért van az, hogy a karrieremben egy lépést teszek előre és kettőt hátra? Merre néz az arcod?
A kérdés ma nem az, hogy tökéletes fényben jársz-e már, hanem az, hogy merre haladsz? Melyik úton jársz? A sötétség felé tartasz, ahol az élvezetek és pillanatnyi sikerek után csak a homály mélyül?
Vagy a „déli verőfény” felé, ahol az évek múlásával nem keserűbb, hanem tisztább és ragyogóbb lesz a jellemed?
Isten nem egy statikus állapotot vár tőled, hanem egy irányt. Ha ma az Ő világossága felé fordulsz, a holnapod szükségszerűen világosabb lesz a mánál.


IMA: Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy a Te Igéd lámpás az én lábam előtt. Bevallom, sokszor próbáltam a saját magam által gyújtott apró szikrák fényénél tájékozódni, és csodálkoztam, hogy újra és újra elbotlottam. Kérlek, ragyogd be az életem azon területeit, ahol még sötétség és bizonytalanság van. Adj nekem kitartást, hogy ne forduljak vissza az ösvényről akkor sem, ha még csak a hajnali derengést látom. Vezess engem a Te világosságodban, egészen a teljes délig. Jézus Krisztus nevében, Ámen.