Igazi dicsőítés!

Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.
Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.
Lukács evangéliuma 17. fejezet 15-16. vers



Tíz leprás emberhez közeledik Krisztus, habár ezek kiabálták a törvényi előírásoknak megfelelően, hogy: „Leprások vagyunk! Ne közelíts!” Krisztus mégis közel ment hozzájuk.
Jézus Krisztus meg is gyógyította ezt a tíz embert, akiket a betegségük miatt kizárt a társadalmuk és kirekesztetté váltak.
Visszatérhettek a szeretteik, társadalmuk, ismerőseik közösségébe. Ez Jézus Krisztus csodálatos szeretetéről és hatalmáról szól.
A történet érdekessége, hogy miután gyógyulttá nyilvánították hivatalosan is a 10 leprást, csak egyikük tért vissza Jézus Krisztushoz.
Annyira hálás volt Krisztusnak, hogy kiáltva dicsőítette Istent és arcra borul Jézus lábai előtt, így adott hálát. Ez az igazi dicsőítés. A Krisztussal való találkozásból fakadó gyógyulás eredménye. Annyira szegényes és szánalmas dolog olyan embereket látni, hallgatni akiket „összefúj a szél”, hangszert ragadnak és dicsőíteni próbálnak úgy, hogy sosem volt személyes találkozásuk Krisztussal és sosem élték át a lelkük gyógyulásának csodáját a bűn halálos betegségéből. Sokszor egy őszinte mosolyra sem futja hasonló cipőben járó „dicsőítőktől”.
Egy samáriai, aki nem is tartozott Isten választott népe közé, megtapasztalta Krisztus szabadítását és igazi háláról, alázatról, dicsőítésről tett tanúbizonyságot.
Jézus Krisztus el is fogadja a dicsőítését, háláját és megdicséri őt. Krisztusnak egy kérdése is van:
Hol a többi kilenc? Egy dolog megtapasztalni Krisztus szabadítását és más dolog hálából Krisztushoz visszatérni és neki adni az életünket, amit Neki köszönhetünk. Ez az igazi dicsőítés.
Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!
Korinthusiakhoz írt első levél 10. fejezet 31. vers
Bárcsak a Krisztus dicsőítése életmódunkká válna, hogy mások is meglássák életünkben mit jelent az igazi dicsőítés és hála! 

IMA: Istenünk, nyisd meg szemeinket, hogy lássuk mennyi mindent tettél értünk, hogy végre igazán és őszintén adjunk hálát, dicsőítsünk Téged. Köszönjük a megváltást a bűn halálos betegségéből és az új életet, amit Krisztusban nyertünk/nyerhetünk. Ámen.

MIÉRT FELEDKEZÜNK EL AZ ADAKOZÁSRÓL, JÓTÉKONYSÁGRÓL?

A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.
Zsidókhoz írt levél 13. rész 16. vers

Megfeledkezünk az adakozásról, mert tévesek az elképzeléseink az adakozással kapcsolatosan. Egyesek a tizedet sem akarják már adni, mások pedig szigorúan csak a tized adására nyitottak és semmivel sem többre.
Mit szólnánk hozzá, ha a házastársunk, a szüleink vagy a gyermekeink ilyen kimérten szeretnének? El tudnánk hinni, hogy őszintén szeretnek?
Mit szólnánk hozzá, ha Isten is így viselne gondot ránk? Ha úgy gondolkodna ezzel kapcsolatban, ahogyan mi az adakozással kapcsolatosan?
Ha még marad áldásom számodra, ha még lesz kedvem stb. Nem kellenek Istennek a "lerágott csirkecsontjaink" amiket fogcsikorgatva dobunk oda Neki.
Másodszor, megfeledkezünk az adakozásról, mert félreértelmezzük a kegyelmi adakozás fogalmát, ezért ez akadállyá válik az adakozásban.
Adakozni nem kell! Az adakozás egy lehetőség, amit Isten kegyelméből biztosít számunkra, hogy kifejezhessük Iránta való szeretetünket és tanúbizonyságot tehetünk arról, hogy élő hitünk van.
Ha jobban szereted a pénzed, mint Istent, akkor vagy térj meg, vagy fordíts hátat Krisztusnak, ahogyan a gazdag ifjú tette. Nem szolgálhatsz Istennek és a Mammonnak, a pénz bálványának is.
Harmadszor, megfeledkezünk az adakozásról, mert fogyasztói életformára rendezkedtünk be.
Azt akarjuk adni Istennek ami még nincs ( Ha nyernék a lottón, ha nagyobb pénzhez jutnék), esetleg azt, ami már nincs. ( Adakoztam volna, de sok mindent kellett vásárolni). Embereket be tudunk csapni, még önmagunkat is, de a Mindenható Istent is. Inkább mondjuk ki, hogy nem akarunk adni Istennek, mintsem hitegessük magunkat és másokat.
Egy olyan világban élünk, ahol a "kívánság" hamar átvedlik "szükséggé". Gondolkozzunk el! Mi mindent vásárolunk meg úgy, hogy csak kívánjuk, de valójában meg tudnánk lenni nélküle.
Negyedszer, megfeledkezünk az adakozásról, mert egyszerűen kapzsik vagyunk.
Lukács 12:15-ben így fedte meg Krisztus a kapzsiságot:
"Azután ezt mondta nekik: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg."
Jakab 2:15-17 szerint: Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, és azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, amikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.


IMA: Istenünk, olyan gonoszak tudunk lenni mi emberek. Annyira eluralkodhat rajtunk az önzés, az önsajnálat, a kapzsiság. Ne engedd, hogy megvakítsanak minket az anyagi javak és bénák, érzéketlenek legyünk a jótékonyság, adakozás terén. Add, hogy őszinte szeretetünket fejezzük ki ezzel Irántad. Köszönjük, hogy Te Urunk minden csepp véredet odaadtad értünk. Mindenünk a tied, mi is tieid vagyunk. Lágyítsd meg szíveinket, hogy valódi cselekedetté, áldozattá változzon az elméleti szeretetünk. Krisztus nevében, Ámen.

Miért nem ragadod meg ma?

Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?"

Lukács evangéliuma 13. fejezet 16. vers

Egy meggörnyedt asszonnyal is találkozott Jézus Krisztus. Ez az asszony pedig Krisztus ereje által felegyenesedhetett és ez a csoda szombat napon történt.

A vallásos zsidók úgy gondolták, hogy egy olyan hithű zsidó, mint Krisztus, nem gyógyíthat szombat napon, az akkori időkben ugyanis semmiféle munkát nem lehetett végezni és a gyógyítást az akkori vallásos zsidók munkának nyilvánították.

A vallásos vezetők szemszögéből igenis jogos volt a panaszuk Krisztus ellen. Ez az asszony azonban 18 éven keresztül élt meggörnyedve, miért kellett volna még egy napot várnia a szabadulására?

Jézus Krisztusnak ez a tett nem munka volt, hanem egy jótétemény, amelynek segítségével visszaadta ennek az asszonynak az emberi méltóságát, hogy újra teljes értékű leszármazottja lehessen Ábrahámnak.

Végül is ez a gyógyulás arra a szabadságra mutat, amit egyedül Jézus Krisztus adhat nekünk. Arra az emberi méltóságra és annak visszanyerésére mutat, amit a bűn miatt elveszített minden ember és csakis Krisztusban nyerhet vissza.

Ez a szabadság pedig sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen napon megy végbe. Te mire vársz kedves olvasó? Meddig vársz még, hogy végre megragadd a szabadítást, amit Krisztus ajánl neked? Meddig vársz még arra, hogy visszanyerd Isten gyermekeként a bűneid miatt elveszített önbecsülésedet, önértékelésedet, emberi méltóságodat?

A Krisztustól jövő szabadítás egy ajándék, ami az örök életre szól, de már a jelenben is jobbá teszi az életünket, ha megragadjuk azt.

Ilyen csodálatos ajándék elfogadását miért halogatnánk? Fogadd el ma a Krisztus által ajánlott megváltást, szabadságot.


IMA: Istenem, magasztallak Téged a megváltásért, szabadulásért, amit Krisztusban ajánlasz nekem. Köszönöm, hogy ez a csodálatos ajándék nemcsak azt teszi lehetővé, hogy Veled éljek az örökkévalóságban, hanem már ma a Te kegyelmed és békességed megváltoztathatja az életemet. Krisztus nevében, Ámen.

Vírus veszély: Kötelező a lassítás!

Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.
Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: "Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!"
Lukács evangéliuma 10. fejezet 39-40. vers



Mária és Márta lánytestvérek voltak, de jellemre nézve teljesen különbözőek voltak. Olyanok voltak, mint a tűz és a víz. Mártát úgy tudnánk leginkább jellemezni, mint aki a szervezésben, cselekvésben érezte otthonosan magát. Ha te is olyan típus vagy, hogy csak akkor érzed jól magad, ha valamit tehetsz-vehetsz, akkor meg tudod érteni Márta hozzáállását.

Márta is örült Jézus Krisztus és tanítványai látogatásának, de ezt az örömteli eseményt is a „tenni” és nem a „lenni” oldalról közelítette meg. Annyi teendőt látott maga előtt az előkészületekkel illetően, hogy nem tudott lassítani és megállni, hogy meghallgathassa Krisztus mondanivalóját. Mindent megtett, csak elfelejtette élvezni a vendéggel való személyes közösséget.

Ráadásul még dühös is lett Máriára, az ő leánytestvérére, aki egészen más beállítottságú volt. Volt olyan, hogy annyira elfoglaltad magad (önmagában jó dolgokkal), hogy nem volt időd meghallgatni Krisztus üzenetét?

Jézus Krisztus azonban nem Máriát intette (ahogyan Márta szerette volna), hanem Mártának hívta fel a figyelmét arra, hogy nem legyen bosszús és aggodalmaskodó, hanem összpontosítsa ő is figyelmét a legjobb részre.

Azt jelenti ez, hogy ne tegyünk semmit az Isten országának építéséért, csak olvassunk Bibliát és imádkozzunk állandó jelleggel?

Nem! Isten arra is hív minket, hogy aktívan tegyünk az Ő munkájának előre meneteléért is.

Ha megfigyeljük, a történet leírása előtt, az irgalmas szamaritánus története van, amikor Jézus Krisztus a másik végletről tanított. Olyan emberekről, akik az „Istentiszteletet” használták kifogásként, hogy ne kelljen segíteniük a bajbajutott, kifosztott sebesült emberen.

Ez a másik véglet. A következő hetekben, hónapokban, le fog lassulni az élet. Sok lehetőség, amit máskor megragadhatunk, hogy elfoglaltak maradhassunk, most nem lesz elérhető.

Isten ez által a helyes egyensúlyra akar tanítani minket. Ha folyton tenni akarunk, most meg kell tanulnunk Isten jelenlétében lenni és jól érezni magunkat. Ha esetleg nem szoktunk a tettek mezejére lépni, akkor, sem amikor szükséges lenne, most talán tennünk kell azért, hogy másokat bátorítsunk, segítsünk.

Bármit is teszünk, összpontosítsunk Jézus Krisztusra, aki a legjobb dolog, legjobb rész a földi életben. Az Ő szeretetétől indíttatva, bemutathatjuk az Ő közelségének szépséget a körülöttünk élőknek.


IMA: Urunk, segíts minket, hogy ezekben a válságos időkben is, a legfontosabb dologra összpontosítsunk: Rád. Akár pihenünk, akár dolgozunk, segíts, hogy Te maradhass a középpontban. Segíts minket befogadnunk Téged otthonainkba, szíveinkbe, életünkbe. Ha sokakkal most nem is találkozhatunk fizikális értelemben, segíts, hogy Veled találkozzunk. Krisztus nevében, Ámen.

Krisztus ma téged választ!

Jézus azt mondta neki: "Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!"
És azonnal egészséges lett ez az ember, felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.
János evangéliuma 5. fejezet 8-9. vers


Egy béna ember találkozik Jézus Krisztussal a Bethesda tavánál. Jézus Krisztus meg is kérdezi tőle, hogy akar-e meggyógyulni. Ez az ember azonban minden bizalmát a tóba helyezi, és emiatt csak a kifogást, a panaszt hozza. Nincs olyan önzetlen embere, akik őt bevinné elsőként a vízbe. Nem veszi észre maga Krisztust sem a saját maga meglátásaitól.
Lehet, hogy elcsodálkozunk ezen ember válaszán, de a mi életünkben is lehettek olyan alkalmak, amikor nem tudtuk elvenni Krisztus kezéből a nekünk szánt ajándékot, mert más elképzeléseink voltak, mert telve voltunk siránkozással, lelki sebekkel, csalódással, reménytelenséggel.
Általánosságba véve megragadjuk a lehetőségeket, amiket Isten elénk tár, vagy inkább hajlamosak vagyunk mi is panaszkodni és más embereket hibáztatni a saját problémáink miatt?
Ebben a történetben világosan kitűnik, hogy a gyógyulás nem tőlünk függ és nem a mi lehetőségeinkről szól, hanem Jézus Krisztusról és az Ő hatalmáról.
Akkor is, ha ez az ember nem tudott hittel válaszolni Krisztus kérdésére, Krisztus meggyógyította őt.
Akkor is, ha ez az ember panaszkodott, Krisztus talpra állította őt. Akkor is, ha nem teljes hittel és engedelmességre való készséggel viszonyulunk Krisztushoz, Krisztus ajánlja nekünk a megváltást.
A megváltás, Isten kegyelmének az alapja sosem a mi cselekedeteink, érdemeink, hanem egyedül Isten kegyelme Jézus Krisztus által.
Ez eszembe juttatja, amit Krisztus mondott az Ő tanítványainak: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” János evangéliuma 15. fejezet 16. vers
Minden dicsőség Istené!


IMA: Kegyelem Istene, sokkal jobban szeretsz minket, mint érdemelnénk. Köszönjük, hogy minket választottál annak ellenére, hogy mi nem voltunk elég bölcsek ahhoz, hogy Téged válasszunk. Köszönjük a Krisztus által irántunk tanúsított kegyelmedet. Ámen.

LÁSD MEG HOGYAN DOLGOZIK ISTEN HATALMA

Így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz:
Én vagyok az ÚR, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?
Jeremiás könyve 32. rész 26-27. vers



Történt már veled olyan, hogy annyira reménytelennek láttál egy bizonyos helyzetet, hogy nem is imádkoztál érte?
Kinek hittél a Mindenható Isten helyett, aki úgy mutatkozott be Jeremiásnak, mint az Isten akinek nincs lehetetlen?
Talán az orvosnak aki azt mondta, hogy nem sok remény van?
Félretetted az Igét, amely azt mondja:
Ő így válaszolt: „Mert kevés a hitetek. Igazán mondom nektek: ha csak akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: »Menj innen oda!«, bizony az oda is menne. Semmi sem lenne lehetetlen számotokra.” Máté evangéliuma 17. rész 20. vers
Elfelejtetted Istennek másik határozott ígéretét?
Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!
Jeremiás könyve 33. rész 3. vers
Isten képes véghezvinni a terveit az én imám és hitem nélkül is?
Természetesen! Én viszont veszítek, hiszen elszalasztom a lehetőséget, hogy hit által meglássam Isten hatalmát a gyakorlatban.
Nem tudok osztozni az Isten győzelmében, a hitetlenségem miatt.
Ne feledjük: Semmi sem lehetetlen az Istennek. Öl és elevenít, nincstelent emel fel királlyá és hatalmasokat taszít le a porba.
Amikor Isten gyermekei egyesülnek imádságban hit által, Isten mozgásba lendül és kinyilvánítja csodálatos hatalmát.
Azt is megtanultam, hogy minden imaharc amiben Isten kegyelme által győzelmet ad, csak erősíti a Benne vetett bizalmamat.
Ha Isten arra indít, hogy imában harcolj valakiért, valamiért ami az Ő akarata szerint való, azonnal mondj igent.
Nem fogod megbánni!


IMA: Istenünk magasztalunk Téged, hogy ilyen sokra értékelsz minket, gyermekeidet. Porszemek vagyunk, de mégis szólhatunk Hozzád Krisztus nevében, és akaratodban járva megtapasztalhatjuk hatalmadat, győzelmedet. Bocsásd meg hitetlenségünket, hogy olyan sokszor nem harcoltunk imában amikor kellett volna. Segíts nekünk, hogy akaratodban járjunk és akaratod szerint imádkozzunk, éljünk. Szentlelked által, Krisztus nevében, Ámen.

KIHASZNÁLVA AZ ALKALMAS IDŐT!

...kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak.
Efézusiakhoz írt levél 5. rész 16. vers


A Bibliában, Isten többször is kihangsúlyozza, hogy keresztényként nincs vesztegetni való időnk.
Főleg most, amikor az idők gonoszak, a vég felé közeledik a világunk.
Az egyik módja annak, hogy kihasználjuk az alkalmas időt, hogy hasznos dolgokat teszünk azokban a holtidőkben, amikor például várakoznunk kell.
Ahelyett, hogy morgolódnánk amiatt, hogy várnunk kell, inkább használjuk ki azt az időt imádkozásra.
Várhatunk a rendelőben arra, hogy az orvos vizsgáljon meg minket, miközben azokért imádkozhatunk, akik a misszió mezőn fáradoznak.
A bolti pénztár sorában állva, imádkozhatunk gyermekeink egészségéért és lelki biztonságáért.
Ez egy kétszeresen gyümölcsöző lehetőség. Végezhetjük a napi feladatainkat, miközben imaharcot vívhatunk azokért, akiket Isten a szívünkre helyezett.
Ezáltal azt is elkerülhetjük, hogy várakozás közben zsörtölődők, indulatosak legyünk.
Ahelyett, hogy azon bosszankodnánk, hogy már megint vesztegetik az időnket, felfoghatjuk úgy, mint ajándék időt egy elfoglalt napon, hogy a mennyei Atyánkkal beszélgessünk azokról akik fontosak nekünk, akiket szeretünk és azokról akiket nem tudunk, akarunk még szeretni.
Használjunk ki minden időt. Itt a lelkekért folyik a harc. Örök élet vagy örök kárhozat a tét. Használjunk ki tehát minden eszközt, hogy Isten erejének eszközei lehessünk mások megmentésében.
Tégy próbát a következő napon: amikor várakoznod kell, merülj bele az imádkozásba. Meg fogsz lepődni mennyi mindent el tudsz végezni.

IMA: Istenünk, köszönjük Neked az időt. Életünk ideje a Te kezedben van, mi Tőled kapunk ajándékba minden egyes percet. Szeretnénk még bölcsebben használni az időnket akkor is, amikor várakozni kell. Szeretnénk égni Érted és szüntelen imádkozni. Krisztus nevében Taníts erre minket. Ámen.