Az áldás, ami visszaszáll rád

...áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket.
Lukács evangéliuma 6. fejezet 28. vers



Ez az igevers a Krisztus-követés egyik legnehezebb, mégis legdicsőségesebb útjára hív: a megbocsátás és a szeretet útjára, akkor is, amikor fájdalmat okoz neked valaki. Amikor valaki átkoz, szavaival vagy tetteivel bánt, természetes lenne visszavágni. Emberileg jogosnak is tűnhetne. De Jézus Krisztus nem emberi logikát követ, hanem mennyei igazságot.
Az áldás nem csupán jókívánság. Az áldás mennyei erő: egy olyan szellemi cselekedet, amely Isten áldó jelenlétét hívja valakinek az életére. Áldani azt, aki megbánt, azt jelenti: „Uram, legyen rajta a Te áldó kezed és ne a bosszúm, ne az ítéletem.” Ez nem gyengeség. Ez szentség.

És van ebben egy mély, sokak által kevéssé ismert lelki törvény is: ahogyan az igazságtalanul kimondott átok visszaszáll annak a fejére, aki mondta (Példabeszédek 26:2), úgy az isteni bölcsességgel kimondott áldás is visszaszállhat arra, aki mondja, ha az, akire kimondtad, nem kész fogadni az áldást. Isten nem hagyja elveszni az áldást. Ő gondoskodik arról, hogy ne menjen kárba. És ha úgy látja, hogy az, akire kimondtad, elutasítja vagy nem hajlandó életében az áldás fogadásához megfelelő körülményeket megteremteni, visszaadja neked megsokszorozva. Honnan veszem ezt?
Krisztus szavaiból. Nézd csak: " Ha bementek egy faluba vagy városba, keressétek meg ott azt, aki bizalomra méltó, és nála szálljatok meg. Maradjatok a házánál, amíg tovább nem mentek abból a faluból vagy városból! Amikor beléptek hozzá, köszöntsétek, és ha az a család méltó rá, akkor a békességetek és áldásotok szálljon rájuk. Ha nem méltó, térjen vissza rátok a békességetek. (Máté 10:11-13)

Ezért ne félj áldani azokat, akik átkoznak. Lehet, hogy nem érdemlik meg, de te se érdemelted meg Krisztus kegyelmét. És ha ők nem fogadják az áldást? Isten visszaadja neked. Minden szeretettel kimondott szó, minden megbocsátás, minden könny, amit Istennek adsz, nem tűnik el, hanem aratás lesz belőle.


IMA: Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Te nem a szerint bánsz velem, amit érdemlek, hanem irgalommal és szeretettel.
Segíts, hogy azok felé is így tudjak fordulni, akik bántanak, vagy igazságtalanul szólnak ellenem.
Adj erőt, hogy ne átkozzak, hanem áldjak. Ne keserűség legyen bennem, hanem a Te Lelked édessége.
És ha az áldásom visszatér hozzám, mert más elutasítja, hadd legyen az a Te vigasztalásod.
Formálj olyanná, aki a fájdalomban is szeretni tud, mert Benned van az én igazságom és győzelmem.
Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Amikor Isten visszaadja vidámságodat

Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr! 126. zsoltár 2. vers



Volt már olyan pillanat életedben, amikor úgy érezted minden elveszett? Az álom, amit hordoztál, a remény, amit már alig mertél megfogalmazni. A jövő, amiben egyszer bíztál, de Isten nem felejt.
A 126. zsoltár azokról a napokról szól, amikor Isten visszafordítja a sorsod alakulását. Amikor a könnyek után újra jön a nevetés. Nem üres, kényszeredett mosoly, hanem az a nevetés, amit a szív mélyéről fakaszt Isten jelenléte. Amikor a fájdalom nem csak eltűnik, hanem valami új, szent öröm váltja fel.
A zsoltár egy nép nevetéséről szól, de ez a nevetés ma is elérhető. Neked is.
Lehet, hogy most még könnyek között jársz. Lehet, hogy imáid még csak sóhajok.
Ez nem a te erődről szól. Hanem az Ő hűségéről.
És mikor eljön, a szád megtelik nevetéssel. Mert nem lehet csendben maradni, amikor Isten cselekszik.
És amikor majd elérkezik az a nap, ne felejtsd el: az öröm nem önmagáért van. A nevetésed tanúságtétel. A békességed bizonyság. Minden mosolyod emlékeztet másokat arra, hogy Isten valóságos. Hogy a sötétség nem a vég. Hogy a remény soha nem hiábavaló.
Ezért ne add fel.
Ne hagyd abba az imádkozást, még ha most csend van is.
Ne hagyd abba a vetést, még ha könnyek között teszed is.
Mert az Isten, aki örömre fordítja a gyászt, ma is él.
És amikor majd rád néznek az emberek, azt mondják:
„Hatalmas dolgot tett vele az Úr!”

IMA: Uram, köszönöm, hogy Te vagy a fordulatok Istene. Amikor már nem látok kiutat, Te akkor is munkálkodsz a háttérben. Hiszem, hogy eljön az a nap, amikor a gyász helyét öröm, a csend helyét nevetés, a fájdalom helyét ujjongás veszi át. Uram, hadd lehessen életem is bizonyság mások előtt,
hogy valóban hatalmas dolgokat tettél velem. Add, hogy ne csak én örüljek, hanem mások is lássák:
Te vagy az élő Isten, aki ma is csodákat teszel. Jézus Krisztus nevében köszönöm. Ámen.

Krisztus követése maga a békesség

Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene! Filippibeliekhez irt levél 4. fejezet 9. vers



A mai világban rengeteg szó hangzik el: prédikációk, tanítások, posztok, kommentek. De kevés az olyan élet, amely mögött ott van az evangélium ereje. Pál azt mondja: „Nézd meg, hogyan éltem. Nézd meg, hogyan szenvedtem. Hogyan szerettem. Hogyan bocsátottam meg. Hogyan szolgáltam.” És ez nem a büszkeség szava, hanem egy olyan ember hangja, aki Krisztushoz hasonlóan önmagát adta másokért.

És mi a következménye ennek az engedelmes, követő életnek? „Veletek lesz a békesség Istene.”
Nem csak békesség. A békesség Istene maga.
Ott van veled. A napodban, a nehézségeidben, a kérdéseidben, a csendes perceidben. Az Istentől jövő békesség nem csupán egy érzés, hanem egy jelenlét. Az Isten maga.
Ez az ígéret. Nem tökéletességhez kötött, hanem engedelmességhez. Nem ahhoz, hogy minden válaszod megvan, hanem hogy kész vagy alkalmazni életedben azt, amit megtanultál. Ez az út a valódi békességhez. Ó Istenem! Tégy engem olyan emberré, aki a Krisztus nyomdokaiban jár és mutatja az utat mások számára is. Hiszen nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.

Ima: Uram, köszönöm Neked Pál életét, aki nem csak tanított, hanem példát is adott. Köszönöm, hogy a Te Igéd nem csak elmélet, hanem életre hívó igazság. Segíts nekem, hogy ne csak hallgassam a tanítást, hanem meg is éljem. Add, hogy az életem mások számára is bizonysággá váljon. És ahogy engedelmeskedem Neked, kérlek, járj velem, és töltsd be a szívemet a Te békességeddel.
Te magad légy jelen az életemben, a családomban, a döntéseimben. Jézus Krisztus nevében kérem ezt. Ámen.

Szeretet és ismeret

Ami a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, mindnyájunknak van ismerete. Az ismeret azonban felfuvalkodottá tesz, a szeretet viszont épít. 2Aki úgy véli, hogy ismer valamit, ezzel még semmit sem ismert meg úgy, ahogy ismernie kell.
Korintusiakhoz irt első levél 8. fejezet 1-2. versek



Az ismeret fontos. Isten Igéje újra és újra bátorít bennünket arra, hogy növekedjünk a hitben, az igazságban és az ismeretben is.
"Ugyanezen okból tehát minden igyekezetetekkel azon legyetek, hogy hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé ismeretet, az ismeret mellé önuralmat, az önuralom mellé állhatatosságot, az állhatatosság mellé kegyességet, a kegyesség mellé testvérszeretetet, a testvérszeretet mellé pedig szeretetet.” ( 2 Péter 3:18)
Talán a fenti Ige alapján te magad is azt kérdezed, hogy miként szerezhetnél úgy Isten ismeretet, hogy közben növekedj a szeretetben és ne válj felfuvalkodottá?
Az Isten ismerete és szeretete kéz a kézben jár. Ha szeretnél elmélyülni a hitben és az Isten iránti szeretetben, meg kell ismerned Istent az Ő Szava: a Biblia alapján.
Hogyan?
Először is tudd, hogy a tudás szerzés nem cél, hanem eszköz.
Azért tanulsz, hogy jobban szeress Istent, embertársaidat. Ha a tanulásod nem vezet szeretetre, akkor valahol eltévedtél.
Másodszor, az imádság és a tudás szerzése járjanak együtt.
Ha csak az értelmedben marad meg a szerzett tudás, az könnyen szellemi gőgöt szül. Ha minden új felismerést visszaviszel Isten elé imában, kérve bölcsességet, alázatot, és azt, hogy ezt az ismeretet hogyan alkalmazd saját és mások épülésére, akkor az ismereted megszentelődik.
Sok teológus jutott el magas szintre az ismeretben, de elszakadtak közben Istentől és rendkívül elsötétedett az elméjük. A folyamat végén olyan veszélyes tévtanok születtek az Istentől elszakadt ismeretből, amelyek keresztesháborúkat és egyéb rettenetes dolgokat szültek a történelem során.
Harmadszor, tanulj közösségben, ne csak egyedül.
Keresd azok közösségét, akik bizonyitottan elől járnak a helyes ismeretben és szeretetben és kérj visszajelzést az újonnan szerzett ismereteidről.
Ezek az emberek eléggé tapasztaltak ahhoz, hogy az Ige mérlegére tegyék gondolataidat és szembesítsenek az eredménnyel.
Egy fiatalember lelkesen osztotta meg új felismerését, amit egy másik igehirdetőtől hallott és a következőképpen szólt:
" Az emberek azért halnak meg néha fiatalon, mert az ördög megöli őket. Isten ezt nem akarja, hanem az ördög akarja."
Amint ezt megosztotta egy istenfélő testvérrel, az illető elmosolyodott, majd a következőt kérdezte:
" Tehát ez alapján te azt állítod, hogy Isten van alárendelve az ördögnek és kénytelen tudomásul venni azt, amit az ördög tenni akar? Nem Isten, hanem az ördög kezében van az emberek élete? A Jób története támogatja vagy megcáfolja az elméleted?"
A fiatalember elgondolkodott, majd megdöbbenve azt mondta:
" Erre nem is gondoltam. Nemcsak egy szintre emeltem az ördögöt Istennel, hanem nagyobbá is tettem Istennél. Pedig az ördög valóban nem Isten."
Negyedszer, maradj mindig tanítható
Azt tapasztalom, hogy minél több helyes ismeretet szerez valaki Istenről és az Ő országáról, annál inkább érti, látja, hogy mennyire kimeríthetetlen forrás az örökkévaló Isten a mulandó ember számára.
Az alázat egyik legnagyobb jele, ha valaki akkor is tanulni akar, amikor már „sokat tud”. Ha nyitott marad másokra, ha kérdez, ha kész korrigálni a saját gondolatait. A taníthatóság őriz meg a fölfuvalkodottságtól. Újra és újra menj Isten elé és mondd Neki:
" Istenem. Függetlenül attól, hogy mit hallottam az egyházamban, mit tanultam életem során Rólad, jól gondolom, amit gondolok? Jól tudom, amit tudok? Ha Te úgy látod, hogy nem, kész vagyok változtatni."
Ötödször, ne csak „ismeretet”, hanem Krisztust keresd.
Nagy különbség van a között, hogy valaki az Igét kutatja, vagy Istent keresi az Igében. Az egyik tudásra épül, a másik kapcsolatra. A farizeusok is ismerték az Írást, de nem ismerték Jézust. A valódi ismeret mindig közelebb visz a Személyhez, nem csak az információhoz.
Timóteus ugyanazt az Ószövetséget ismerte és tanulmányozta, amit az írástudók, de neki a következőt írta Pál apostol:
" Mert gyermekségedtől fogva ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által." ( 2 Timóteus 3:15)
Aki azt gondolja, hogy az Ószövetségnek már semmi haszna a keresztény ember számára, az nem fedezte fel azt, hogy mindenhol ott van Krisztus előképe az Ószövetségben is.
Hatodszor, alázd meg magad újra és újra önként. Emlékeztesd magad: amit tudsz, azt Isten kegyelméből tudod. Nem te értetted meg, hanem Isten megmutatta neked. Nem te vagy okosabb, mint mások, hanem Ő világosított meg. „Mid van, amit ne kaptál volna? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel?” (1Kor 4:7)
Ez az alázat fog segíteni neked, hogy Isten még több kegyelemben részesítsen, hiszen Ő az alázatosoknak kegyelmet ad és türelmes szeretettel fogsz fordulni azokhoz, akik még nem jutottak arra a szintre, amire téged Isten eljuttatott és kész leszel Isten eszközévé válni, akin keresztül másokat is taníthat és szerethet.
Hetedszer, engedd, hogy az Istentől kapott ismereted gyümölcsöt teremjen szolgálatodban a Szentlélek által.
Amikor azt, amit tanultál, alázattal szolgálatra fordítod szolgálsz egy megtört ember, egy tanácstalan család, egy eltévedt fiatal felé, az ismeret nem „felfúvódik” benned, hanem „szétszóratik szeretetként”.
Ha a fenti dolgokat figyelembe veszed, akkor Krisztus jó tanítványa leszel és Ő alkalmassá fog tenni téged arra, hogy másokat is Hozzá vezess és átadd nekik azt az ismeretet és szeretetet, amit te is az Istentől kaptál.


IMA: Mennyei Atyám,
Köszönöm Neked az Igét, amely nemcsak tudást ad nekem, hanem Szentlelked által átformálja egész életemet. Bocsásd meg, amikor az ismeretem büszkévé tett, és elfeledkeztem a szeretetről.
Töltsd meg a szívem alázattal, hogy ne csak tudjak Rólad, hanem hasonlítsak is Rád. Taníts szeretni ott is, ahol nehéz, és építeni ott is, ahol mások rombolnak.
Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Igazság vagy hazugság lelke?

...legeltessétek az Istennek közöttetek lévő nyáját, gondot viselve rá nem kényszerítésből, hanem örömmel, ne rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal. Ne is úgy, mint akik uralkodnak a gyülekezeteken, hanem mint akik példaképei a nyájnak. És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koronáját. Péter első levele 5. fejezet 2-4. versek



A gyülekezet nem színpad, nem szórakoztató központ, nem önmegvalósító szalon, hanem Isten nyája. És a nyáj pásztort kíván, nem menedzsert. Nem előadóművészt. Nem uralkodót. Nem cégvezetőt és nem is diktátort. Pásztort, aki ismeri az Urat, és az Ő szíve szerint gondozza a reábízottakat.
Ma egyre több helyen történik az, amiről szívfájdalommal kell szólnunk: a „kecskéket” szórakoztatják, míg a juhok éhen halnak.
A jól hangzó, de Isten Szavával szembe menő prédikációk, a látványos "dicsőítések", a motivációs beszédek gyakran inkább a test kívánságait táplálják, mintsem a lelket.
Sokszor azok ülnek elöl, akik zajosak és követelőzők, össze-vissza szökdécselnek, mint a kecskék, miközben a csendben szenvedő juhok, akik valóban éheznek az Ige igazságára, háttérbe szorulnak vagy éppen megbélyegzik és kirekesztik őket.
Ha a rákos megbetegedést nagyon egyszerűen akarjuk megmagyarázni, akkor a test immunrendszerének komoly zavarát állapíthatjuk meg mögötte.
Ezáltal a szervezet elkezdi táplálni azokat a sejteket, amelyek a test elpusztításán dolgoznak, miközben az egészséges sejteket lépésről-lépésre leépíti, meggyengíti, elszigeteli majd megöli.
Ez a rettenetes jelenség történik egy olyan gyülekezetben, ahol a test elveszitette a Fejét: Krisztust és a vezetőktől kezdve a tagokig mindenki a saját feje után megy.
De az Úr nem felejt és nem is vak. Ő látja, ki az, aki az Ő szívét hordozza, aki nem kényszerből, hanem örömmel, nem haszonszerzésből, hanem jóindulattal vezeti a nyájat.
Az igazi tekintély ott születik, ahol valaki alázatosan, Isten Igéjéhez hűségesen, a kereszt útján jár elöl.
Nem a címek, nem a követők száma, nem a pénz vagy hírnév mutatja meg, ki az igazi vezető, hanem az, hogy valaki példakép Jézus követésében.
Ez nem azt jelenti, hogy ő sosem esik el, de amikor elesik, amikor téved, akkor példa a bocsánatkérésben, megtérésben, helyreállásban is.
Ma sok gyülekezeti, egyházi vezető áll úgy a pulpitus mögött, hogy közben nem az Atyát képviseli, hanem egy idegen szellemet.
Ezek a démonikus befolyások alatt álló emberek elferdítik az Igét, kigúnyolják vagy megvetik a bibliai igazságot, és olyan „kijelentéseket” közvetítenek, amelyek nem a Szentlélektől valók.
Feljogosítanak a bűnre, és szinte ünneplik az engedetlenséget. Akik követik őket, gyakran már nem is hallják az Igazság Lelkét, mert elfordultak tőle és Isten megengedi, hogy a tévelygés lelkének eszközei és áldozatai legyenek. Ez életveszélyes, örök életet veszélyeztető állapot.
Sokan ilyenkor sóhajtoznak Isten népe közül és remélik, hogy egyszer talán eljön a megtérés, a helyreállás napja vezetőik számára. Amikor azonban valaki tudatosan a hazugság lelkét választja és megveti az Igazság Lelkét, akkor egy nagyon veszélyes folyamat indul be életében és az Isten Szentlelke a Bibliában kifejtette, hogy ez a folyamat merre fog tartani:
„A gonosz emberek pedig és a csalók egyre gonoszabbak lesznek, tévelyegnek és másokat is tévelyítenek.” ( 2 Timóteus 3:13)
Testvérem, ne dőlj be az olcsó dicsőségnek, a „kenet” nevében végzett manipulációnak, a profitért kínált „próféciáknak”.
Nézd a vezetőid életét: vajon Jézus Krisztus nyomában járnak? Vajon megalázzák magukat Isten előtt? Felelősséget vállalnak a rájuk bizottak előtt jó és téves döntéseikért egyaránt? Példák abban is, hogy ők hajlandóak megtérni és nemcsak abban járnak elől, hogy másokat hívjanak megtérésre? Vajon az Igéhez igazodnak, vagy az Igét igazítják magukhoz?
Az igazi pásztor nem lopja el Isten dicsőségét. Amikor Isten cselekszik, minden dicsőséget Istennek ad. Nem mondogatja: " Én, mi gyógyítunk, szabadítunk stb." Az igazi pásztor nem hajlik meg a világ elvárásai előtt. Ő előbb hallgat, mint hogy beszélne. Előbb imádkozik, mint hogy cselekedne. És amikor szól, az a szó életet hoz, mert az élet Forrásából merített.
Magyarországon volt egy lelkipásztor, aki bevitt egy ilyen idegen szellemet a gyülekezetébe és a folyamat beindult. Az Isten számára elkötelezett emberek elkezdtek menekülni a gyülekezetből. Miért? Mert egyszerűen szerettek volna lelkileg életben maradni. A pásztor sokféle visszajelzést kapott, de ő gőgösen mondogatta:
" Isten most megszűri a gyülekezetet. Csak az igazi keresztények fognak megmaradni. A többiek "mennek a levesbe." Ezután pedig olyan gúnyosan nevetett, hogy a hallgatók közül többen beleborzadtak.
A folyamatnak néhány év alatt az lett a vége, hogy az illető egyedül maradt. Mindenki kiesett a rostán. Ő pedig bezárta a gyülekezetet, eladta az épületet és elment polgári állásba. Ma a saját fia nem akar hallani sem az apjáról, sem arról az Istenről, akit az apja állítólag képviselt.


IMA: Urunk, Főpásztorunk, Jézus Krisztus,
könyörgünk Hozzád a mai gyülekezeti vezetőkért. Tisztítsd meg azokat, akik Téged keresnek, és térítsd meg azokat, akik letértek az útról! Adj nekünk szellemi éleslátást, hogy ne essünk áldozatul a tévtanításnak, a manipulációnak és a démonikus befolyásnak.
Segíts, hogy mindig a Te Igédhez ragaszkodjunk, és ne a népszerűséghez. Adj alázatos szívet, hogy ne uralkodni akarjunk, hanem szolgálni. Hadd legyünk olyan példaképek, akik a nyájat nem magukhoz, hanem Hozzád vezetik. Őrizz meg bennünket az igazságban, és segíts, hogy ne szégyelljük a Te nevedet ebben az elhajló korban. Legyen életünk só és világosság és ha kell, legyen vértanúság is, de soha ne áruljuk el a Te szavadat. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Még van számodra visszaút

Ezt mondd nekik: Életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz utaitokról! Ezékiel könyve 33. fejezet 11. vers



Sokan úgy képzelik el a szent Istent, hogy Ő ott van szentségben a Mennyek országában és figyeli, hogy éppen melyik ember vétkezik, hogy Ő lesújthasson rá. Talán volt már olyan, amikor te is gondoltad azt, hogy Istennek ez a kedvenc elfoglaltsága. Pedig ha ezt gondoljuk, nem is tévedhetnénk nagyobbat.
Gondolj bele: Isten, aki az életet adta neked, ma azzal az üzenettel fordul hozzád, hogy élni akar látni téged. Nem a büntetés a célja, kedvtelése hanem az, hogy újjáteremtse benned az élet örömét, békéjét, szeretetét.
Az nem egy általános hívás, hanem személyesen neked szól: épp most, ebben a pillanatban, amikor olvasod ezeket a sorokat, az Ő szerető hangja hív, hogy térj vissza Hozzá. Isten abban leli kedvét, ha kegyelmezhet, de Ő szent és igazságos is. Ha Ő gyűlöli a hazugságot, te pedig szereted, mit tehetne veled? Ha te folyamatosan lázadsz az Ő igaz akarata, szava ellen, mit tehetne veled? Isten szeretne kegyelmet adni neked, de ha azt nem fogadod el, ha nem vagy hajlandó őszinte és gyökeres bűnbánatot gyakorolni, csakis Isten igazságos itéletét vonod magadra.
Éppen ezért, az Isten, akinek abban lelik öröme, hogy megkegyelmezzen a bűnösnek, azt parancsolja, hogy térj meg. Miért? Mert ez az egyetlen útja, hogy Ő kegyelmezhessen neked.
Ez az üzenet mélységesen személyes: bármit tettél, bármekkora is a bűnöd, Isten még mindig azt mondja neked: „Gyere vissza hozzám, mert várlak, mert szeretlek!”
A megtérés nem csupán a bűneid beismerése és Jézus Krisztus kereszthalálában és feltámadásában vetett hit által a bocsánat elfogadása, hanem az a bátor lépés is, hogy elfogadod, Isten irgalma nagyobb, mint a múltad. Isten lehetőséget akar adni neked, hogy a bűneid terhe alatti roskadozás helyett újra átélhesd a szabadulás örömét. Isten kegyelme újra szabaddá tesz téged.
Ha hajlandó vagy őszintén megtérni és átadni életed Istennek, Ő nemcsak megbocsátja, hanem el is törli bűneidet. Ha azonban nem vagy hajlandó megtérni és meg keményíted a szíved, a végén Isten igazságos ítélete fog sújtani. Nem azért fog ez történni, mert Isten ebben leli kedvét, hanem azért, mert felajánlotta neked a megtérés útját, amely a kegyelem egyetlen útja, de te visszautasítottad azt.

IMA: Drága Mennyei Atyánk!
Hálával állunk meg előtted, hogy nem fordítottad el arcodat tőlünk, annak ellenére sem, hogy oly sokszor csalódtál bennünk. Köszönjük, hogy a szereteted végtelenül nagyobb minden hibánknál és bűnünknél, és hogy Te soha nem adod fel a rólunk szóló álmodat. Bocsásd meg, hogy olykor kétségbe vonjuk irgalmad nagyságát, és félünk visszajönni hozzád. Ma, ebben a pillanatban újra eléd hozzuk szívünket, megtérünk gonosz útjainkról, és kérjük a Te megbocsátásodat. Segíts nekünk, hogy az általad kínált új életben járjunk, és szereteted tanúi lehessünk mások előtt is. Jézus Krisztus, a mi Megváltónk nevében kérünk. Ámen.