A bűn és kapcsolataink megromlása

…de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.

Mózes első könyve 2. fejezet 17. vers 

Isten kereste Ádám és Éva társaságát az Édenkertben hűvös alkonyatkor. Az engedetlenségük viszont mindent megváltoztatott, rejtőzködni kezdtek Isten elől.

Egy szeretetre és bizalomra épülő kapcsolat véget ért, ezután Istent már egy egészen más nézőpontból látták.

Mi történt valójában? Isten változott meg? Nem. Ő ugyanaz volt a múltban, ugyanaz a jelenben és ugyanaz lesz a jövőben és az örökkévalóságban is.

Voltaképp Ádám és Éva változott meg amikor vétkeztek és a halál belépett a világba.

Milyen volt ez a halál?

Ádám és Éva elveszítette a békességét és rejtőzködni kezdtek. Meghalt a békességük és a nyugalmuk, szégyen, félelem és megtörtség szállt rá életükre.

Ádám azt mondta: „Félek, mert mezítelen vagyok, úgyhogy elrejtőzöm.” Az Istennel és egymással való szeretetkapcsolatuk helyébe félelem, elszigeteltség és magány lépett.

Többé már nem tapasztalták azt a csodálatos, bővelkedő életet, amit a bűn előtt.

Mitől féltek? Isten jelenléte a bűneset előtt szeretetet, örömet, életet hozott, a bűneset után viszont a bűn leleplezését és a bűnből fakadó veszteséget hozta a felszínre.

Ezt nem tudja elviselni az emberiség, ezért rejtőzködünk és menekülünk Isten elől azóta is.

De Isten, az Ő nagy szeretetében és jóságában be akart lépni a sötét életünkbe, hogy helyreállást hozzon. Tehát a bűneik következménye mellett, egy ígéretet is kaptak Istentől. (15. vers), ezen kívül Isten ruhát is készített nekik.



IMA: Istenünk, olyan fájdalmas az emberiség veled való kapcsolatának bűn általi megszakadására gondolnunk. Köszönjük, hogy nem mondtál le rólunk és Jézus Krisztus által a lelkünk csúnya mezítelenségét a megigazulás ruhájába akarod öltöztetni. Krisztus nevében, Ámen.

Kezdetben…

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
János evangéliuma 1. fejezet 1. vers



Egy új hónapot kezdtünk a mai napon, és ha szeretnék megújítani, erősíteni az Istennel való kapcsolatunkat, jó, ha visszamegyünk a kezdetekhez, oda ahol minden elkezdődött.

Ha megismerjük az alapokat, az olyan lesz számunkra, mint egy horgony az élet viharaiban. János apostol visszamegy egészen a világ teremtése előtti korszakra: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.” Ez betekintést ad nekünk az Isten világossággal és élettel való kapcsolatába.

Ez egy szeretet kapcsolat, amelyben az Atya szereti a Fiút, a Fiú szereti, az Atyát a Szentlélek által pedig megosztanak dolgokat önmagukból.

Az Ő egységük az elfogadás, az öröm és a szeretet egysége. Ebből a szeretet kapcsolatból született meg a teremtett világ, amikor Isten kimondta, hogy: „Legyen! ( 1 Mózes 1:3)

A teremtés nem egy véletlen baleset volt, hanem Isten tudatos műve. Az ember a föld porából teremtetett és Isten a saját lelkét lehelte az ember orrába, (1 Mózes 2:7) hogy az ember is egyesülhessen Vele a szeretet áldott kötelékében.

Minden ember alapvető vágyai közé tartozik egy szerető és életet adó közösség részévé válni. Amikor önzetlenül kifejezzük egymás iránti szeretetünket és minden elvárás nélkül adunk valamit egymásnak, akkor kapcsolódunk ilyen módon a Teremtőnkhöz és ahhoz a célhoz, amiért teremtett minket.

Hiszen ha tetszik, ha nem, szeretetre, önzetlen kapcsolatok kialakítására lettünk teremtve. Először is a Teremtővel való kapcsolatunk fontos, hogy helyreálljon Jézus Krisztus által, majd az embertársainkkal való kapcsolatunk.

IMA: Drága Istenünk, olyan nagy a Te szereteted teremtményeid iránt, hiszen Jézus Krisztusban vetett hit által gyermekeddé fogadod az embert. Köszönjük az áldott közösséget, amit a Te családodban megtapasztalhatunk. Dicsőítünk ezért Atya, Fiú, Szentlélek, Ámen.

Igazán szabad!

Amikor Jézus közelébe értek és látták, hogy a megszállott, akiben a légió volt, felöltözve ül, és eszénél van, félelem fogta el őket.
Márk evangéliuma 5. fejezet 15. vers




Egy férfi a következő levelet küldte egy állami börtönből: „Fiatal gyerekkoromban valami összetört bennem, amikor az édesapám meghalt. Amikor a temetési szertartás után megkérdeztem a papot, hogy miért vette el Isten az apámat, csak annyit mondott: „Isten azért vette magához az apádat, hogy együtt lehessen vele.”

Dühöt és keserűséget kezdtem érezni Isten iránt. Az édesanyám, aki nem volt tanult asszony, egyedül maradt 7 gyerekkel. Összeroppant a felelősség alatt, inni kezdett és mindenféle komolytalan kapcsolatba bonyolódott vadidegen férfiakkal.

Legkisebb gyerekként a nagyobb testvéreimre voltam bízva, akik rendszerint azzal foglalkoztak, amivel akartak, tehát magamra maradtam.

Emlékszem egyszer, amikor édesanyám randira indult a legújabb partnerével, szaladtam utána, hogy ne hagyjon estére egyedül, erre ő és a partnere bezártak egész éjszakára a sötét fürdőszobába.

Attól kezdve lázadni kezdtem mindenféle tekintéllyel szemben, és voltaképp utcagyerek lettem. 10 évesen beléptem egy bandába, mert szeretetre, elfogadásra vágytam és arra, hogy tartozzam valahova.

Autókat loptam, házakba törtem be, kábítószert árultam, mindezt a „túlélés” jegyében. Még férfi prostitúcióba is keveredtem, hiszen sok olyan jól szituált nő volt, akik szerették a fiatalabb fiúkkal elütni az időt.

Tizenévesen lebuktam autólopás miatt és lecsuktak. A börtönben gyűlöltem a keresztényeket és a Sátán főpapja lettem.

Életem során hétszer ítéltek szabadságvesztésre és minden alkalommal, amikor visszakerültem a börtönbe, egyre erőszakosabb lettem.

Olyannyira, hogy előbb teljesen elkülönítettek a többi rabtól, majd a börtön pszichiátriai részlegére helyeztek a tombolásom miatt.

Én voltam a megszállott a Márk evangéliuma 5. részéből.

Egy napon egy barátom meghívott az istentiszteletre. Nem akartam elmenni, de mivel említette, hogy négy nő is énekelni fog, természetesen elmentem. A börtönben nem gyakran lehet nőt látni.

Meghallgattam a prédikációt, de a szívem kőkemény maradt. Minden lepergett rólam. Majd elkezdett a négy nő kórusa énekelni:

„ Vedd Atyám szívem s alázd meg, hogy legyen mindig tied,

Zúzzad össze Ó Szentlélek, lágyítsd meg e kőszívet!”

Az éneklésük angyali éneklésnek tűnt. Mintha ragyogó fényben úsztak volna. Majd 4 helyett 5 személyt láttam. Azt hittem a gyógyszerek mellékhatása.

Szívemben hallottam Krisztus hangját: „Szeretlek téged Elemér!” Abban a pillanatban láttam meg saját magam valóságosan. Láttam minden gonoszságát, mocskosságát lelkemnek.

A szemeim annyira megteltek könnyekkel, hogy semmit sem láttam, beszélni próbáltam, de nem jött ki hang a torkomon.

Azon a napon tértem meg minden bűnömből, fogadtam el Isten bűnbocsánatát Jézus Krisztus által minden bűnömre és születtem újjá a Szentlélek által. Keresztény lettem! Jézus Krisztus életem Megváltója és királya lett!

Azóta minden egyes napon tanulmányozom az Isten Igéjét, hogy készen legyek arra a napra, amikor ismét szabad leszek és kikerülök a börtönből.



IMA: Istenem, kizárólag Neked van hatalmad arra, hogy az ördög rabságából megszabadítsd az embert. Ezer nyelvvel sem tudnánk kifejezni milyen csodálatos vagy Megváltó Isten! Zúzd össze a mi kemény szíveinket is és töltsd meg a Te szereteteddel. Krisztus nevében, Ámen.

A tanítványság útja, a kereszt útja

Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem.
Márk evangéliuma 8. fejezet 34. vers



Miután Jézus Krisztus beavatta a tanítványait abba, hogy a közeljövőben szenvedés és kereszthalál vár rá, magához hívta a sokaságot és a tanítványait és tanította őket azzal kapcsolatosan, hogy ha valaki követni akarja Őt, akkor az önmegtagadás és a kereszthordozás a mindennapjai részévé válik.

Krisztus tanítványa meghal a saját maga vágyainak, kívánságainak és lemond arról, hogy ő legyen a saját életének középpontjában.

Jézus Krisztus ezzel azt akarta kifejezni követőinek, hogy készen kell állniuk arra, hogy bármikor feláldozzák vagyonukat, társadalmi pozíciójukat vagy akár családi kapcsolataikat is, ha ezt a Krisztus követése megköveteli.

Ma is világszerte keresztények ezrei vállalják a szenvedést csupán azért, mert Jézus Krisztust követik.

Azáltal, hogy szembeszállnak az önző világi felfogással és életszemlélettel, ragaszkodnak a Krisztusban vetett hitükhöz, üldöztetésnek teszik ki önmagukat.

Keresztények százmilliói vállalták, vállalják a nélkülözést, szenvedést, életveszélyt Jézus Krisztus követéséért világszerte.

Aki Krisztust választja, a Krisztus iránti szeretetből önként vállalja a Krisztus követésének édes terhét: a keresztet.

Az én keresztem talán az, hogy vállaljam a bántást és a megvetést azért, mert más irányba megyek, mint az önző világ. Az én keresztem talán az, hogy az Isten gyülekezetének romjait nézve, sírjak, bánkódjak reggeltől-estig, hogy Isten szívével együtt érezve eszköz lehessek az újjáépítésben.

A kereszt talán az, hogy évekig imádkozunk egy meg nem tért közeli hozzátartozónkért és nem látjuk még, hogy Istenhez fordulna.

Amikor a szükségben levő szomszédunknak, ismerősünknek segítünk akkor terhet vállalunk. Amikor egy árva gyerekek örökbe fogadunk annak ellenére, hogy nem rokonunk vállaljuk a nevelésének minden nehézségét, akkor terhet vállalunk Krisztusért.

A gyülekezetek, amelyek még egyáltalán megosztják az örömhírt másokkal, átérzik az elveszett emberek szükségeit, fájdalmait.

Jaj de radikális ez egy olyan „kereszténynek” akinek csak egyház-felekezete van, de sosem adta át igazán az életét Krisztusnak. De nehéz ez az üzenet az önző embernek, aki azért él, hogy önmaga vágyai, kívánságai, döntései legyenek mindig előtérbe.

Pontosan ez a lényeg. Ha a Szentlélek nem teremt bennünk új szívet, akkor csak egyfajta kegyességnek a látszata lesz jelen életünkben, de sosem lesz erőnk arra, hogy Krisztust kövessük önmegtagadással és kereszthordozással. Pedig Jézus Krisztus mondja: „Aki elveszti az életét értem és az evangéliumért, örökre megmenti azt.”


IMA: Istenem, gyermekedként hozzád tartozom. Szívem mélyén tudom, hogy te olyan dolgokat is kérsz tőlem, amiket nehéz megtennem. Segíts megtagadnom magam és hordozni a keresztem. Krisztus nevében, Ámen.

A mindennek értelmet adó Szeretet!

Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek,
Péter 1. levele 1. fejezet 8. vers





Mi az élet értelme? Mitől lesz egy férfi igazi férfivá? Egy nő pedig igazi nővé? Fontos kérdések. Miért van az, hogy egyre több fiatalember kezd el testépítéssel foglalkozni, kívülről nagyon erősnek tűnik, de a szeméből sugárzik a bizonytalanság, a céltalanság, a szomorúság?

Miért van az, hogy nők milliói igyekeznek mindenféle divathóbortot figyelembe véve egyre jobban beolvadni az emberek közé, de a szemük sokszor fénytelen, fájdalommal, kétségekkel teljes?

Minket, férfiakat a nagybetűs szeretet tehet lélekben is férfivá. Szükségünk van arra, hogy megismerjük Jézus Krisztust, a nagybetűs szeretetet, szükségünk van arra, hogy egy életre szóló, sőt a földi életen túlmutató célt találjunk Általa és ezért a célért akár az életünket is feláldozzuk.

Hiszen az a cél, amiért nem vagyunk készek akár meghalni is, nem méltó arra sem, hogy éljünk érte.

Minden egyes nőnek szüksége van Jézus Krisztus megbocsátó, elfogadó, biztonságot adó szeretetére van szüksége.

Most, amikor hosszú heteket, hónapokat akár tölthetünk távolságtartásban a szeretteinktől, érezhetjük ennek a fájdalmát. A technológia valamelyes átíveli ezt a szakadékot, de nem pótolhatja teljesen a hiányérzetet. Mi fizikai értelemben nem találkoztunk Jézus Krisztussal. Péter apostol viszont találkozott Vele ilyen módon is. Minket nem érintett meg, mi nem érintettük meg Őt fizikai értelemben, nem hallottuk a hangját olyan módon, de mégis olyan valóságosan jelen van az életemben újjászületésem óta.

Átöleli a lelkemet, az élet viharaiban erősen szorít és ezzel a magabiztossággal harcolhatom a harcaim. Tudom, hogy a viharok nem sodornak el, mert Ő tart. Megérinti a szívemet, amikor gondolatok, kérdések kavarognak Bennem, Ő már akkor válaszol ezekre, amikor még meg sem fogalmaztam azokat.

Ha elbíznám magamat, akkor atyai szigorral és figyelmeztetéssel visszahúz a földre, amikor úgy érzem, hogy minden összeesküdött ellenem és nincs erőm tovább menni, bátorít, vígasztal és szeretetéről biztosít.

Csoda hát, hogy azt mondom, amit Polikárpusz mondott, amikor elfogták és ki akarták végezni a fizikai értelemben általa soha nem látott Krisztus iránt érzett szeretetéért? A katonák azt mondták neki, hogy választhat aközött, hogy megtagadja Krisztust vagy meghal Krisztusba vetett hite miatt. Ő a következőt mondta: „Az én Megváltóm 80 éven keresztül hordozott, szeretett, vezetett, támogatott hűségesen és most tagadjam meg Őt? Soha!”
Bárcsak mindannyian valóságosan szeretnénk Őt!

IMA: Jézus Krisztus, ha nem is érezhetjük fizikai értelemben a Te érintésed, ha nem is láthatjuk a Te arcod, tudjuk, hogy Szentlélek által minden gyermeked életében, szívében folyamatosan jelen vagy és elvezetsz minket az örökkévalóságba, ahol színről-színre megláthatunk Téged.  Magasztalunk ezért! Ámen.

Jól van, jó és hű szolgám!

Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!
Máté evangéliuma 25. fejezet 21. vers

Minden keresztény vágya, hogy egy napon ilyen szép mondatot hallhasson az ő Ura és Istene szájából: „Jól van, jó és hű szolgám…”

Ez a legfontosabb elismerés egész életünk során. A mindent eldöntő „vizsga”. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy Istentől ezt a mondatot fogjuk hallani?
Talán azok csoportjába tartozol, akik azt gondolják, hogy sehogyan.

Az Efézusiakhoz írt levél 2. fejezetében olvashatunk arról, hogy Isten üdvözítő kegyelme Isten ingyenes ajándéka azoknak, akik hittel megragadják azt.

Erről beszél Jézus Krisztus a Máté evangéliuma 25. fejezetben található példázatban.

Mind a két szolga bőven kapott talentumokat és megelőlegezett bizalmat azért, hogy befektessék és kamatoztassák a kapott talentumokat, értékeket.

Minden befektetés kockázattal jár, de voltak szolgák, akik vállalták a kockázatot, mert bíztak az ő urukban. A harmadik, hűtlen szolga nem bízott az urában, ebből fakadóan nem fektette be a kapott értékét, ebből fakadóan pedig elveszítette a kapott értékét, az ő urának bizalmát és a munkáját is.

Isten, a mi mesterünk tehát arra akar ma tanítani minket, hogy bízzunk Benne. Istentől mindent megkaptunk azért, hogy befektessünk a világba azért, hogy bemutassuk Isten szeretetét a körülöttünk élőknek.

Bízni eléggé Istenben ahhoz, hogy kamatoztathassuk kapott talentumainkat, nem mindig egyszerű, hiszen a világ sokszor félreértelmezi a vágyunkat, hogy kamatoztassuk a ránk bízott kincseket. Más esetben a körülöttünk élők szándékosan rossz szándékkal vannak felénk és ilyen módon értékelik törekvéseinket.

Ha viszont a mesterünk szava a fontos és az, hogy mit fog mondani nekünk az utolsó napon, akkor bízzunk benne és tegyünk meg mindent azért, hogy kamatoztassuk azt, amit Tőle kaptunk.


IMA: Istenem, segíts, hogy bízzak Benned és jól használjam, kamatoztassam mindazt, amit Tőled kaptam. Segíts, hogy ne a nehézségekre gondoljak, hanem arra, hogy milyen csodálatos lesz Tőled hallani: „Jól van, jó és hű szolgám!” Krisztus nevében kérünk, Ámen!

Akik nem látnak és hisznek!

Jézus így szólt hozzá: "Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.
János evangéliuma 20. fejezet 29. vers



Tamás nem tudta elhinni, hogy Jézus Krisztus feltámadt. Kettős helyzetben lehetett, mert egyrészt minden porcikájával szerette volna, hogy az örömhír igaz legyen, másrészt nem merte hinni, hogy igaz, mert félt az újabb súlyos csalódástól.

Talán mi is voltunk már hasonló helyzetben, bennünk is keringtek hasonló érzések.

Amikor először hallottunk az evangéliumról, Jézus Krisztusról, talán bennünk is voltak hasonló érzések, gondolatok.

Egy ember, aki feltámadt a halálból? Hogyan fizethette ki egyetlen ember a világ minden bűnét?

Tamásnak megjelent Jézus Krisztus és Tamás a kezével megérinthette Jézus Krisztusnak a sebeit a kezein és oldalán.

Jézus Krisztus viszont kijelenti, hogy sokkal boldogabbak azok, akik nem látják Őt fizikailag és mégis hisznek. Miért van mégis olyan nagy népszerűsége azoknak a bizonytalan eredetű „látomásos” könyveknek, beszámolóknak, amik állítólag a Krisztussal való fizikai megtapasztalásokat vázolja?

Miért nem elég Jézus Krisztus szava? A kételkedő szívünk miatt. A kételkedésre, hitetlenségre nem a szenzációs történetek, beszámolók adnak megoldást, hanem az Isten beszédének a hallgatása, olvasása, az arról való elmélkedés.

Ha te már hitre jutottál, imádkozz azokért, akik még nem jutottak hitre, hogy végre elkezdjék olvasni, hallgatni, tanulni Isten beszédét. A hit Isten ajándéka, de keresni Isten beszédével való kapcsolatot a mi felelősségünk és feladatunk.

Ha még te is hitetlen vagy kételkedő vagy, Jézus Krisztus lát téged, szeret téged és meg szeretne közelíteni téged is, ahogyan megközelítette Tamást.

Nyitott vagy erre?


IMA: Istenünk, mindannyian átéltünk már életünk során valamilyen fajta kétkedést. Kérünk erősítsd a mi hitünket. Azoknak pedig akik még azt sem hiszik el, hogy Te valóságos vagy, segíts, hogy hitre tudjanak jutni. Jézus Krisztus nevében, Ámen.