MIndent Istentől kaptál

De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából.                     Prédikátor könyve 3. fejezet 13. vers



Mindennapi életünk során hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy minden Isten ajándéka: – legyen az egy egyszerű étel az asztalon, egy pohár friss víz, vagy a kapcsolatainkban megélt örömök – Isten szeretetének és gondoskodásának a jelei. A fenti igevers emlékeztet téged arra, hogy minden, amihez hozzáférsz és amiben örömödet leled, Isten kegyelméből fakad.

Ezenkívül, a fenti igevers lehetőséget kínál arra, hogy elgondolkodj munkád értelmén és célján. Amikor munkád gyümölcsével örömöt tudsz szerezni másoknak, vagy amikor fáradságos nap után pihenést és felüdülést találsz, megtapasztalod Isten ajándékának gazdagságát. A munkád nem csak a megélhetést szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra, hogy kapcsolatokat építs, fejlődj és lélekben is növekedj.

Így, minden nap, amikor elindulsz dolgozni, vagy amikor étkezel, legyen szívedben hála azért, hogy Isten gondoskodik rólad. Törekedj arra, hogy az általad végzett munka ne csupán saját javadat szolgálja, hanem másokat is építsen és támogasson. Az ilyen hozzáállás segít megérteni és átélni azt az igazságot, hogy az életed, minden apró részletében, Isten ajándéka.

Ha már az aktív éveid elmúltak és élvezed a nyugdíjas éveket, akkor is légy hálás Istennek mindenért és bízz az Ő gondviselésében. Ha valamilyen betegség miatt munkaképtelen lettél ne feledd, hogy Isten nem feledkezik meg rólad.

IMA: Istenem, köszönöm, hogy gondot viselsz a tieidre. Adsz erőt nekünk, adsz munkát, amikor arra van szükségünk, erőt és mindent amire szüksége van a testünknek és lelkünknek. Magasztalunk Téged bőséges áldásaidért. Krisztus nevében, Ámen.

Az isteni egység titka

„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.”
Mózes első könyve 2. fejezet 24. vers



Ez az igevers az első házasság történetét idézi: Ádám és Éva szövetségét, de egyúttal Isten örök tervébe is bepillantást enged. A házasság nem pusztán két ember földi szövetsége. Az örökkévalóság lehelete van rajta. Mert amikor férfi és nő „egy testté” lesz, az nemcsak fizikai vagy érzelmi, hanem szellemi egységet jelent: az Istennel való egység tükröződését.
A szeretet, amely összeköt, nem csupán romantikus szenvedély, nem csupán hormon vezérelt fellángolás, hanem egy isteni döntés: „úgy szeretlek, ahogy vagy, és hű maradok akkor is, amikor te éppen nem vagy szerethető.” Mindezt nem azért teszem, mert nincs választásom, hanem azért teszem, mert szabad vagyok arra is, hogy ilyen önzetlen döntést hozzak.
És ebben az isteni szeretetben a nő nem alárendelt, nem kevésbé értékes, nem másodrangú. Az Újszövetség világosan kimondja: „…örököstársai vagytok az élet kegyelmének” (1Péter 3:7). Férfi és nő egyaránt Krisztus örököstársai, ha élő hitre jutottak Krisztusban. Ez nem csak egy teológiai tétel. Ez az isteni igazság.
A nő Isten képmásának hordozója. Éppen annyira, mint a férfi. Másképp, Istennek egy másik oldalát bemutatva, de ugyanolyan értékes módon. Az igazi válasz tehát nem a hím-sovinizmusban van, és nem is a feminizmusban. Mindkettő tévút, mert önmagukból indulnak ki. Az igazság Krisztusban van. Mennyire felszabaditó ez. Nem kell férfivá válnod ha nőnek születtél azért, hogy teljesebb életed legyen. Nem kell nővé sem válnod, ha férfinak születtél, hogy boldog légy. a nemiséged nem akadály, nem hátrány, hanem Isten ajándéka.
Mert férfi és nő Krisztusban találhatja meg igazán önmagát. Olyan sok nő mondja:
" Nem tudok igazi nőként élni, mert nincs mellettem egy igazi férfi."
Olyan sok férfi mondja: " Nem tudok igazi férfiként élni, mert nincs mellettem egy igazi nő."
A valóság azonban az, hogy csakis Isten által, Isten segítségével tudod helyesen értelmezni önmagad, a nemiségedet, hogy utána felszabadultan, szabadon tudd megélni a férfiasságod vagy a nőiességed. Őbenne ismerjük fel, kik vagyunk. Istenben ismerheted fel, hogy szerethető vagy, megváltott vagy, elhívott vagy. És csak miután ebben az isteni tükörben megláttad önmagad, leszel képes a párodra is igazán ránézni: nem birtokolni, nem irányítani, hanem társul fogadni őt.
A férfi és nő más. De ez a másmilyenség nem ellentét, hanem lehetőség az egységre. A nő érzékenysége, gondoskodása, megérzései; a férfi ereje, védelme, iránytű szerepe, ha Isten Szentlelke által működnek, akkor összeolvadnak egy tökéletes egésszé.
A házasság nem a másik megváltoztatásának terepe, hanem a feltétel nélküli szeretet tanulásának iskolája. Itt lesz igazán próbára téve, mit jelent türelmesnek, hűségesnek, megbocsátónak lenni. Ez nem azt jelenti, hogy a társadnak és neked nem kell fejlődnötök, hanem azt jelenti, hogy megértettétek egyedül a feltétel nélküli szeretet az a táptalaj, amelyben megszülethet az igazi változás, az igazi fejlődés.
Ebből fakadóan fontos tudnod, hogy a szeretet lehet feltétel nélküli, de a harmonikus, Istennek tetsző működésnek, házasságnak igenis megvannak a feltételei. Alázat. Taníthatóság. Napi kapcsolódás Istenhez és egymáshoz. Együtt tanulni, együtt fejlődni. Isten munkatársaiként élni, nem egymás ellen, hanem egymásért. A legszebb házasságok nem azok, ahol minden tökéletes, hanem ahol két tökéletlen ember minden nap újra elkötelezi magát arra, hogy együtt járja be az utat, Isten vezetésével. Ez a két ember Isten kegyelme és szeretete által folyamatosan Krisztus jelleméhez hasonlóvá formálódik és ebben nem akadályozzák, hanem segítik egymást.


IMA: Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy Te alkottad a férfit és a nőt: különbözőnek, de nem felsőbbrendűnek egyiket a másiknál. Köszönöm, hogy a házasságban nem zsarnokságot vagy manipulációt szántál, hanem szövetséget, szeretetet, egységet. Segíts felismerni, hogy az igazi önismeret és önelfogadás Benned van.
Taníts úgy szeretni, ahogyan Te szeretsz minket: türelemmel, megbocsátással, hűséggel. Formáld a szívünket, hogy ne egymást bántsuk, hanem egymást építsük. Add, hogy házasságaink a Te dicsőségedet tükrözzék, és tanúbizonyságai legyenek annak, hogy a Te szereteted képes minden törést meggyógyítani. Jézus Krisztus nevében imádkozom, Ámen.

Mit kíván tőled az Úr?

Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.
Mikeás könyve 6. fejezet 8. vers



A fenti Ige nem egy költői felszólítás. Ez egy prófétai kijózanítás.
Mikeás idejében az emberek megkérdőjelezték, mit kíván tőlük Isten. Gépiesen tették azt, amit ők megszoktak és istentiszteletnek gondoltak. Áldozatokat ajánlottak fel, ünnepeket tartottak, mutatták a vallásos élet külsőségeit miközben a társadalom tele volt igazságtalansággal, elnyomással, képmutatással.
Isten válasza: „Tudod te jól, mi a jó. A baj nem az, hogy nem érted, hanem hogy nem akarod megélni.”
Érdekes számomra, hogy emberek úgy teszünk ma is, mintha nem tudnánk mit kellene tennünk, hogyan kellene élnünk Krisztust követve, de amikor például jön egy súlyos betegség, megpróbáltatás, azonnal ösztönösen elkezdjük azt tenni, ami helyes.
Isten azt mondja, hogy először is élj törvény szerint” azaz élj igazságosan.
Ez nem jogászi pontosságot jelent, hanem Isten igazságának megélését a mindennapokban.
Ne értsd félre. Mi keresztények nem azért kell igy éljünk, hogy Isten elfogadjon minket, hanem ez a fajta életmód a Krisztus által nyert új életünkből, szívünkből, értékrendünkből, gondolkodásunkból fakad.
A Biblia szerint az igazságosság nem csupán törvénytisztelet, hanem a gyengék, özvegyek, árvák és idegenek védelme (ld. 5Móz 10:18). Aki Istent követi, az nem élhet kettős mércével: egyik arcát mutatva a templomban, másikat otthon, harmadikat munkahelyen, negyediket baráti körben stb. stb. Az igazságosság azt jelenti: nem használlak ki, nem hallgatok, ha bántanak téged, nem lépek át azokon, akiket könnyebb lenne figyelmen kívül hagyni.
A valódi istentisztelet nem a vasárnapi énekhangban kezdődik, hanem abban, hogyan bánsz hétfőn a férjeddel, a kollégáddal, a gyermekeiddel vagy a szomszéddal. Kisebb-nagyobb döntések sorozatában mutatkozik meg a hétköznapokban. Te is ember vagy én is ember vagyok. Mindannyian hibázhatunk, tévedhetünk. Képesek vagyunk-e ilyenkor kimondani: " Ne haragudj! Itt én hibáztam. Én tévedtem. Vállalom a felelősséget a hibámért. Ha lehetséges, szeretném jóvá tenni a hibámat."
„Törekedj szeretetre. Itt nem a közhelyes szeretetről van szó. Itt a hűséges, szövetségi szeretetről van szó, amely Istent jellemzi.
Ez nem érzelem. Nem arról szól, hogy valakit „kedvelek”. Az Isten szövetségi szeretete önzetlen, állhatatos, megbocsátó, hűséges. Erre a szeretetre szólít Mikeás: legyen a te szereteted is ilyen.
A hűséges szeretet nem dobja el a másikat, ha nehéz. Akkor áll oda még inkább a másik személy mellé, amikor nehéz. Éppen azért, mert nehéz. Ez a hűséges szeretet. Erről a szeretetről szól a házassági fogadalom: " Jóban-rosszban, egészségben-betegségben, boldog vagy boldogtalan állapotában őt hütlenül el nem hagyom." A hűséges szeretet nem az igazát keresi, hanem a helyreállást. Nem sértődékeny, hanem Isten hűségének földi tükörképe akar lenni.
Ez a szeretet nem természetes bennünk. Ez Isten Lelke által lehetséges. Ez Krisztus keresztjén lett látható: „Még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt.”
Ha szeretni akarsz, ne próbálkozz önmagadból kisajtolni ezt a csodálatos szeretetet, hanem kérd, hogy Isten töltsön el az Ő szeretetével.
„Légy alázatos Isteneddel szemben.
Ez a rész nem csak azt jelenti, hogy szerény legyél. Hanem azt, hogy járj együtt Istennel úgy, hogy nem te akarsz vezetni. Az alázat nem azt jelenti, hogy magad használhatatlan csődtömegnek látod, hanem felismerése annak, hogy Isten szentsége előtt minden nap szükséged van a kegyelemre.
Ezt érezte Péter, amikor Krisztus egészen közel ment hozzá a hajójába szállás után. Péter látva a Krisztus szent jelenlétét, meglátta, hogy ő mennyire esetlen és kegyelemre szoruló ember. Igy szólt: " Menj el tőlem Uram, mert én bünös ember vagyok." Krisztus hűséges szeretete azonban teljesen átformálta ezt az embert.
Az alázat ellentéte nem a gőg, hanem a függetlenségre törekvés. Amikor azt mondom: „Majd én tudom. Ne mondja meg nekem az Isten sem, hogy mit tegyek...”
Az alázatos ember nem fényezi magát, de nem is sajnálja vagy sajnáltatja magát. Hanem csendesen Isten útján halad engedelmes szívvel, bűnbánattal, hálával. Sosem lopja meg Istent a Neki járó dicsőségtől, mert jól tudja, hogy minden dicsőség egyedül Istené.
Ha Istennel jársz, az nem azt jelenti, hogy nincs vihar. De azt igen, hogy nem egyedül haladsz a viharon át. Ez nem önmegváltás. Ez nem törvényeskedés. Ez válasz a megváltott ember részéről. Mert Isten előbb cselekedett. Krisztus élete, halála és feltámadása az alap, amiért egyáltalán élhetünk így.


IMA: Uram, köszönöm, hogy megmondtad, mi a jó, és nem kell a sötétben tapogatóznom. Segíts igazságban élni, ott is, ahol nehéz. Töltsd be szívemet szövetségi, hűséges szeretettel, hogy ne csak szavaimban, hanem cselekedeteimben is a Te jóságod tükröződjön. Adj alázatos szívet, hogy ne én akarjam irányítani az életem, hanem Te vezess. Jézus Krisztus nevében, aki maga az út, az igazság és az élet, Ámen.

Fogadd kedvesen beszédemet

Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kősziklám és megváltóm!
19. zsoltár 15. vers




Vannak napok, amikor a szívünk annyira tele vagy érzésekkel, hogy alig találsz szavakat. Csak ülsz csendben, talán egy ablaknál vagy a természetben, és próbálod megérteni önmagad. A fájdalmakat, a vágyakat, a kimondhatatlan reményeket. És ilyenkor olyan jó tudni, hogy Isten nemcsak a hangos imákat hallja, hanem a kimondatlan sóhajokat is.
„Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait…” – írja a zsoltáros. Milyen gyönyörű kérés ez! Nem valami csillogó szónoklatot ajánl fel, nem hibátlan imádságot, hanem a szív őszinteségét. Azt a belső, rejtett világot, amit sokszor még te magad sem látsz teljesen.
Isten kedvesen fogadja gyermekeinek őszinte szavait. Olyan kedvesen, mint az Apa a szeretett gyermekének gügyögését. Nincs benne sokszor értelem, talán a gyermek maga sem érti sokszor, amit mond, de az Apa gyönyörködik gyermekében éppen azért, mert az próbál beszélni vele.
Olyan sokszor próbáltál erős lenni vagy annak mutatni magad: másokért, a gyermekeidért, a házastársadért, a családodért. És közben gyakran megfeledkezel róla, hogy a te szíved is törékeny. A te könnyeid is számítanak. A te őszinte kimondott vagy kimondatlan szavaid is értékesek az Isten előtt.

Minden ember szívében ott van a vágy, hogy valaki figyeljen rá. Hogy valaki értse, mit hordoz. És itt van Isten, aki nemcsak hallja a szavaidat, hanem ismeri a gondolataidat is. Még azokat is, amiket elrejtesz a világ elől.
„Uram, kősziklám és megváltóm!” – így zárul a mondat. Ebben ott van minden remény. Mert Ő nem változik. Nem hagy el. A sziklára épített élet viharban is állva marad, mert a Megváltó ott van vele. Ő nemcsak meghallgat, hanem hordoz. Megtisztít, felemel és átölel.
Engedd ma, hogy a szíved szavai eljussanak Istenhez akármilyenek is. Ne javítsd ki őket. Ne csomagold be őket vallásos, szépen hangzó, de nem igaz csomagolásba . Csak mondd el. Ő úgyis tudja, mi van benned. Ha úgy érzed kiálts Hozzá. Ha már szavaid sem maradtak, ha nem tudod megfogalmazni mi van benned, mondd a 61. zsoltárban található imádságot:
" A világ végéről, a kiáltok hozzád, mert elhagyatott vagyok, és félek! Emelj fel a magas kősziklára, ahová nem jutok föl magam! Csak nálad vagyok biztonságban ellenségeimtől, te vagy erős menedékváram! Hadd lakjam sátradban örökké, hadd meneküljek szárnyad védelmébe!

IMA: Istenem, kősziklám és Megváltóm,
Hozzád hozom ma minden szavamat és minden kimondatlan gondolatomat. Tudom, hogy érted, még azt is, amit én magam sem értek. Kérlek, fogadd el ma is a szívem halk énekét. Könnyeimet, kérdéseimet, félelmeimet és reményeimet. Erősíts meg, amikor gyenge vagyok, ölelj át, amikor fázik a lelkem. Köszönöm, hogy mindig figyelsz rám, és sosem hagysz magamra. Legyen a Te dicsőségedre minden szó, amit kimondok és minden gondolat, amit csak Neked merek megvallani. Az Úr Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Sorsfordító döntés

De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!
Józsué könyve 24. fejezet 15. vers



Vannak pillanatok, amikor nem lehet tovább halogatni. Amikor Isten csendesen, de határozottan eléd áll, és megkérdez: „Kit akarsz szolgálni?”
Nem azt kérdezi, hogy vallásos vagy-e? Nem az érdekli, hogy hiszel-e az Ő létezésében? Nem azt, hogy jártál-e templomban vasárnap? Nem azt, hogy megkereszteltek-e vagy milyen felekezethez tartozol? Hanem azt: „Valóban Én vagyok az, akinek a szíved odaszántad?”

Talán te is úgy gondolod, hogy mert egy keresztény egyházfelekezethez tartozol, vagy mert gyerekkorod óta ismered Isten nevét, már automatikusan az Istené vagy. Ezt hitte Izrael népe is Józsué idejében. Azt hitték, a kiválasztottság jogot ad a kényelmes életre, Isten nevét viselve, de mégis a saját fejük után menve. Azt hitték, elég tudni az Urat, nem szükséges szeretni, félni és követni Őt.

És ma is sok ilyen emberrel találkozom. Megfáradt, kiégett, összeomlott életek mögött ott egy vallásos múlt, de nincs ott a személyes döntés, az Istennek való teljes odaszánás. Nem történt valódi átadás. Nincs valódi kapcsolat. Csak egy külső forma, amit néha szégyen takar. Az ilyen lélekben pedig káosz tombol: félelem, önvád, harag, szégyen, csalódás. Azt kérdezi: „Hol van Isten?”, de valójában sosem adta át Neki igazán az életét.
Isten nem erőltet semmit. A drága Fiát adta érted, és ma is ugyanazt a szabadságot kínálja fel: válassz. Ő nem akar fél szívet. Nem lakik vallásos díszletek közt. Ő teljes szívet kér olyat, amelyik odaadja a múltját, a jelenét és a jövőjét. Amelyik nemcsak a bajban kiált Hozzá, hanem a hétköznapokban is mellette dönt. Ő lelki menyasszonyt keres magának és nála nem fér bele a hűtlenség. Ő hűséges és azt várja tőled, hogy te is hűségesen és teljesen szánd oda magad Neki.
Tudja, hogy az egyoldalú szeretet az nem szeretet. Ő szeret téged, hiszen életét is odaadta a lelkedért, de ha te nem nyitod meg a szíved ez előtt a szeretet előtt, ha nem viszonzod azt, nem lesz semmi hasznod belőle.
És tudod, ez a döntés nem csak rólad szól. Ha ma azt mondod: „Én és az én házam népe az Urat szolgáljuk, akkor a te döntésed áldást indíthat el mások életében is. A gyermekeidben, a házastársadban, a barátaidban. A te igened lehet mások reménye. Természetesen te nem dönthetsz a gyermekeid vagy a házastársad helyett, de a te odaszánt életed, az az igazi szabadság, öröm, béke, amit Krisztus sugároz rajtad keresztül még életed nehéz időszakaiban is, erős bizonysággá lehet környezeted, legközelebbi szeretteid számára.
Ma Isten újra eléd áll, és azt kérdezi:
Nemcsak beszélsz Rólam, hanem valóban Engem választasz?
Nemcsak elméletben hiszel Bennem, hanem követni is akarsz?
Nemcsak vallod, hogy keresztény vagy, hanem kész vagy végre teljes szívvel átadni az életed Nekem?
A döntést nem halaszthatod holnapra. Ma van a napja. A döntésed örökkévaló súllyal bír. Ma választhatsz életet, kegyelmet, szabadságot. De csak akkor lesz tied, ha teljesen az Úré leszel.
Ha nem akarod átadni életed Istennek, semmi öröm, haszon, boldogság nem lesz a vallásos életedben. Másoknak sem lesz vonzó az életed. Ha viszont Krisztust választod, minden a helyére kerül. Minden értelmet nyer.

IMA: Drága Mennyei Atyám,
köszönöm, hogy ma is megszólítasz, nem hagysz közömbösen sodródni. Bocsásd meg, hogy sokszor csak vallásos külsőségekkel próbáltam betölteni azt az űrt, amit csak Te tudsz betölteni. Ma őszintén bevallom: szükségem van Rád. Nem akarok többé kétfelé sántikálni. Szeretném, ha Te lennél az életem Ura: nem csak névleg, hanem valóságosan.
Átadom Neked a szívemet, a múltamat, minden sebemet, tévedésemet. Szentlelked által újíts meg, formálj, szabadíts fel, és vezess a teljes engedelmesség útján. Segíts, hogy a családom is meglássa bennem a változást, és vágyakozzanak Teutánad. Mert én és az én házam népe az Urat akarjuk szolgálni. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Túlélni vagy élni?

A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővelkedjenek. János evangéliuma 10. fejezet 10. vers




Van egy láthatatlan harc, ami nap mint nap zajlik körülöttünk. Néhányan érzik, mások próbálják nem észrevenni. De ha őszinte vagyunk magaddal, be kell vallanod: valami vagy valaki mindig megpróbál elvenni tőled valamit.

Békét, önbecsülést, reményt, értékes, fontos kapcsolatokat, nemes és egész életen átívelő célokat. Sokan úgy élnek, mintha ez lenne az élet természetes velejárója csendes beletörődéssel, hogy a napok elfolynak, a szeretet kihűl, az öröm fakul. Mások talán érzik, hogy az élet nem csupán arról szól, hogy megszületünk, növekszünk, tanulunk, dolgozunk, gyűjtünk, családot alapítunk, majd élvezzük a nyugdíjas éveket és meghalunk. A lelked néha megszólalt, hogy nem az az élet egyetlen célja, hogy küzdj a napi megélhetésért. Ha anyagilag sokkal többet kaptál, mint az átlag, akkor is érezheted, hogy az életnek többről kellene szólnia, mint "belefulladni" a jólétbe és az anyagiak biztosította kiváltságokba, élvezetekbe. Pedig a lelked ellensége azon munkálkodik, hogy állatias szintre taszítson minden embert és megfossza a földi lét igazi értelmétől a végén pedig pusztításba, halálba döntse az emberi lelket.

Jézus Krisztus azonban egy másik valóságot kínál. Azt mondja: „Én azért jöttem, hogy életetek legyen. És bővelkedjetek benne.” Nem csak túlélésről beszél. Nem arról, hogy valahogy kihúzd a holnapig. Ő teljességet kínál. Egy olyan életet, amely nem omlik össze attól, ha mások elutasítanak. Egy olyan szívet, amely tudja, hogy nem a világ véleménye adja meg az értékét. Egy olyan reményt, ami nem halványul, még a legsötétebb éjszakákon sem. Egy olyan erőt, amely által segít neked felállni, amikor padlón vagy és mások talán még beléd is rúgnak. A tolvaj: a hazugság hangja azt suttogja:

"Nem vagy elég jó.” A múltad miatt, a kudarcaid miatt, a hibáid miatt. Legfeljebb nyalogathatod a sebeidet, de már semmi esélyed változtatni. Isten sem tudna már semmit kihozni belőled. Maradj csak az én szolgálatomban, mert végső soron úgy is reménytelen a helyzeted már. Talán még 1 éve, 10 vagy 20 éve lett volna reménység a számodra, de ma már te is tudod, hogy a vereséged végleges."

De Jézus Krisztus hangja így szól: „Én már láttalak a fájdalmaid közepén. Tudom, mit cipelsz, és mégis azt mondom: jöjj hozzám. Az életed nem eldobott törmelék, hanem új kezdet lehet. Mert én nem csak megbocsátani tudok, hanem helyre is tudlak állítani. Fel tudom használni szíved töredezettségét azáltal, hogy megtöltöm azt kincseimmel.”

Lehet, hogy most úgy érzed, mintha valaki vagy valami kiszívná belőled az erőt, az örömöt, a jövőbe vetett hitet. De tudd: nem kell ez legyen a vége a történetednek. Van egy hang, amely túlkiált a káoszon. A hang, amely életet lehel a halott reményekbe. A hang, amely ma azt mondja neked: „Én érted jöttem. Hogy legyen életed. És ne csak épphogy, hanem bőven. Békével. Szeretettel. Célokkal.”

IMA: Istenem, köszönöm, hogy nem csak a puszta létet adtad nekem, hanem egy olyan élet ígéretét, amely túlmutat a sebek és veszteségek világán. Bocsásd meg, ha elhittem a tolvaj hazugságait. Segíts újra bízni Benned, amikor gyenge vagyok. Add, hogy ne csak túléljek, hanem Benned bővelkedve éljek. Tölts be engem a Te szereteteddel, és taníts meg élni úgy, ahogy Te elképzelted számomra. Jézus Krisztus nevében, Ámen.

Aggodalom helyett hála

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Filippibeliekhez írt levél 4. fejezet 7. vers



Az élet tele van kihívásokkal, melyekre az egyik válaszod lehet az aggodalom. A bizonytalanság, a jövőtől való félelem, akár hétköznapi gondok is mind-mind képesek megtölteni szívedet szorongással. De Isten úgy tanít téged, hogy legyen bármilyen nyomasztó a helyzet, Krisztus követőjeként arra vagy hívva, hogy teljes bizalmadat Istenbe helyezd.
"Semmiért se aggódjatok," - mondja az apostol, hiszen a Teremtő, aki a világot teremtette, és aki szeretetteljes Atyád mindenkor gondoskodik rólad. Az aggodalom helyett imára és könyörgésre bíztat, hiszen az ima az a közvetlen kapcsolat Istennel, amely során átadhatod Neki minden szükségletedet, félelmedet és vágyadat. Az ima nemcsak kérés, hanem hálaadás is, amiben elismered Isten jóságát és az Ő gondviselését.
A hálaadás a szíved válasza Isten szeretetére és kegyelmére. Amikor hálát adsz, akkor felismered és megvallod, hogy Isten már eddig is dolgozott az életedben, és mindenkor a javadat akarja. Így a hálaadás képes átalakítani a gondolkodásodat, hogy a nehézségek közepette is észleld Isten munkálkodását.
"Isten békessége, mely minden értelmet meghalad," egy csodálatos ígéret. Ez a békesség túlmutat az emberi gondolkodáson és megértésen. Nem függ a körülményektől, hanem egyfajta belső nyugalom, melyet csak az nyerhet el, aki Istenben bízik. Ez a békesség megőrzi szívedet és elmédet, megvéd a kétségektől és a félelmektől, és Krisztus Jézusban biztosítja számodra azt a megingathatatlan bizonyosságot, hogy Isten mindig veled van.
Kedves Testvérem, ha ma aggódnál valami miatt, emlékezz erre az Igére. Hozd kéréseidet és aggodalmaidat Isten elé imában és könyörgésben, és adj hálát mindazért, amit Ő már megcselekedett érted. Bízz az Ő bölcsességében és szeretetében, és tapasztald meg az Ő békességét, mely minden értelmet meghalad.

IMA: Istenem, ma emlékezni szeretnék mindarra a csodálatos gondviselésre, amit a múltban tapasztaltam Veled kapcsolatosan. Hálát adok neked mindezért és köszönöm, hogy aggodalom helyett kiönthetem bizalommal a szívem Neked. Krisztus nevében, Ámen.