Az életedben talán te is tapasztaltad, hogy sokszor váratlan események „lepnek meg”. Ahogyan a 11. fejezetben szereplő ember is valószínűleg váratlan helyzetbe került és ezért kényszerült arra, hogy barátját éjszaka zaklassa és kenyeret kérjen tőle.
A váratlan élethelyzetekben, nehézségben, szükségben is folyamodhatsz az Istenhez. Amikor igazán nehézségben vagy, nem egyszer és nem felületesen imádkozol, hanem folyamatosan „kopogtatsz”, folyamatosan könyörögsz, hogy Isten segítsen neked.
Isten nem veszi zaklatásnak, ha kitartóan és merészen mész Hozzá és kéred, hogy töltse be szükségeidet. Aki az Isten gyermeke, az tudja, hogy gyermeki kiváltsága az, hogy merészen és kitartóan kérjen mennyei Atyjától.
Mivel ismerjük mennyei Atyánkat, tudjuk, hogy előbb-utóbb válaszolni fog nekünk és nem bántó lesz a válasza, hanem be fogja tölteni szükségeinket.
Ha gonosz létünkre tudunk jó ajándékokat adni gyermekeinknek, mennyivel inkább igaz ez a szent és tökéletes mennyei Atyára?
A válasz eltérhet attól, amit vártunk. Néha Isten felhívja a figyelmed arra, hogy nem állsz készen még arra, hogy megadja, amit kérsz Tőle.
Máskor az Isten igent mond kérésedre, sőt, sokkal többet ad neked, mint amit kértél Tőle.
Jézus arra hívja az Isten gyermekeit, hogy kitartóan kérjenek, kopogtassanak az imádság által, mert ha ezt hittel teszik, az Isten nem fogja figyelmen kívül hagyni imádságaikat.
IMA: Istenem, taníts meg engem merészen és kitartóan imádkozni. Segíts azzal a tudattal imádkozni, hogy Te hallod az imádságaimat és azt adod nekem, ami leginkább javamat szolgálja. Krisztus nevében, Ámen.