Olvastam egy példázatot egy apáról és a fiáról, akik a szamarukkal indultak útnak. A fiú azt mondta az apjának, hogy üljön a szamárra és a fiú a szamár mellett ment.
Egy arra járó szörnyülködni kezdett rajtuk, mert úgy gondolta, hogy az apa érzéketlen. Ő ül a szamáron és a fiát hagyja gyalogolni. Az apa leszállt és felültette a fiát a szamárra.
Kis idő múlva jött egy másik ember és azt nehezményezte, hogy a fiú hagyja az apját gyalogolni. Ekkor a fiú leszállt és ismét az apja ült a szamárra.
Egy harmadik ember kinevette őket, mert úgy látta, hogy mindkettőjüket elbírná a szamár. Ekkor a fiú és felült az apja mögé és úgy haladtak tovább. Kis idő múlva jött egy állatvédő és szörnyülködött, mert úgy gondolta, hogy szegény állat csak szenved a nagy teher alatt.
Ekkor már mindketten leszálltak és ők vitték a szamarat egészen az uticélig. Útközben pedig mindenki nevetett rajtuk, hiszen ki látott már olyan, hogy két ember cipeljen egy szamarat?
Minden emberben jelen van bizonyos fokig az embereknek való tetszés, megfelelés vágya. Talán benned gyengébben, de az is lehet, hogy erősebben munkál ez.
Bárhogy is legyen, a fenti példázatban is láthattad, hogy nem lesz jó vége annak, ha utat engedsz ennek a késztetésnek. A jó hír, hogy képes vagy jó irányba változni.
Javaslom is neked, hogy ha szükségét érzed, változtass, mert lehetetlen minden embernek elnyerni a tetszését és a végén csak bele fogsz őrülni a reménytelen próbálkozásba.
Jézus Krisztus meghallgatta az embereket, szóba állt az emberekkel, szerette az embereket, de nem az ő véleményük vagy tetszésük szerint akarta földi útját járni.
Ebben csak a mennyei Atyja szavára hallgatott. Lépj mától fogva te is Krisztus nyomdokaiba.
IMA: Istenem, az a vágyam, hogy Neked tetsző életem legyen. Szeretnék figyelni az emberekre, mert tudom, hogy Te is szólhatsz általuk, de segíts, hogy ne embereknek akarjak megfelelni. Krisztus nevében, Ámen.