Az édesapa el is ment, elvégezte a munkát, a gazdag ember pedig megköszönte a segítséget és hazaküldte a szegény embert. A gyermekei éhesek voltak, az édesapa pedig a következőképpen imádkozott:
„Istenem. Megígértem a gyermekeimnek, hogy reggel enni fognak, de Te látod, hogy este lett és nincs semmi, amit adhatnék nekik enni. Te megígérted, hogy ha először Téged kereslek és a Te igazságodat, a szükséges dolgokat biztosítani fogod nekünk. Ámen.
Reggel hatkor kopogtatott a gazdag ember és egy négykerekű szekeret hozott megrakva minden finomsággal. Ez az ember könnyek között mondta el, hogy mennyire ránehezítette Isten az önzőségét és addig nem volt nyugta, amíg meg nem rakta a szekeret és el nem hozta a szegény családnak. Megígérte, hogy ezen túl minden egyes héten jönni fog és abból a bőségből, amit Isten neki adott, adni fog ennek a szegény családnak is.
Ha emberekre számítasz, amikor nehézségbe kerülsz, ha azt gondolod, hogy ők majd kimentenek, segítenek, melléd állnak a nehézségekben, nagyobb hibát követsz el, mint gondolnád.
Akivel megosztod nehézségedet, bajodat, szükségedet, talán úgy mutatkozik, hogy telve van részvéttel és segítő szándékkal, a következő utcasarkon pedig ő nevet a legjobban a problémáidon.
Csak Istenre építs. Csak Isten szavára alapozz. Emberek becsaphatnak, félrevezethetnek, játszmázhatnak, de Isten őszintén szeret téged, hiszen az egyetlen Fiát hagyta elvérezni helyetted a golgotai kereszten.
Keresd hát először az Ő országát és az Ő igazságát és hidd el, hogy az én Istenem a te szükségleteidet is be fogja tölteni az Ő gazdagsága szerint.
Tencut Zoltán