Dávid király visszaélt a hatalmával és szörnyű dolgokat követett el. Nátán próféta által Isten szembesítette őt bűneivel és annak következményeivel. Amikor Dávid király bűnökbe merült, a lelki szemei megvakultak. Nem látta reálisan önmagát, cselekedeteit, céljait, embertársait és az Istent sem. Amint Dávid hallotta Nátán szájából az Isten üzenetét, újra megnyíltak a lelki szemei. Összetört bűnei súlya alatt és kérte Istent, hogy érintse meg újra megkeményedett szívét, hogy újra átélhesse a bűntől való szabadulás örömét.
Az engedelmesség Lelke és a szabadulás öröme volt vele, amikor legyőzte Góliátot, amikor Isten számtalanszor kimentette a vérengző Saul kezéből, amikor győzelmet aratott a környező népekkel harcolt csatákban, amikor visszahozatta a frigyládát Jeruzsálembe.
Újra azt a meghitt kapcsolatot szerette volna helyreállítani Istennel. Dávid egyetlen kifogást nem mondott Istennek a bűneit illetően. Nem mondta azt, amit a ma élő keresztények mondanak olyan sokszor: „Senki sem tökéletes. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. A lónak is négy lába van, mégis megbotlik. Azok után, amit tettem az országért ennyit én is megérdemeltem. Stb. stb.”
Az ő szíve teljesen megtört és kérte az Istent adjon neki tiszta, új szívet. Kérte Istent, hogy támogassa az engedelmesség Lelkével, hogy ne kelljen a jövőben újabb bűnök fogságában élnie, hanem járhasson az Isten szent akaratában.
Isten türelmes volt Dáviddal és türelmesen várja, hogy te is megtérj, megvalld a bűneidet, kérd az Istentől az új szívet, életet, félretedd a kifogásaidat. Isten vágyik arra, hogy bensőséges kapcsolatban legyen veled. Krisztus ezért halt meg a bűneidért.
IMA: Istenem, ez a világ olyan könnyelműen veszi a bűnt. A lázadó ember élvezi a bűneit halmozni és nem tud bűnbánatra jutni. A Te szavad által téríts észhez engem. Ragyogtasd rám arcodat, kegyelmedet, hogy megújulhasson szívem, életem és a bűneimtől szabadon élhessek. Krisztus nevében, Ámen.