Fürödj meg!

Elizeus egy követet küldött hozzá ezzel az üzenettel: Menj, és fürödj meg hétszer a Jordánban, akkor újra megtisztul a tested! Királyok második könyve 5. fejezet 10. vers



Naámán egy nagyon sikeres ember volt, aki a maga országa királyának kiváltságos embere volt, egy kitüntetett, hadsereg főparancsnok.

Ez a magas rangú, hatalommal rendelkező embernek viszont volt egy nagyon súlyos problémája: a lepra.

Ez után Naámán hallott arról, hogy van valaki, aki segíthet neki, ezért kétségbeesetten utazott nagyon-nagyon sokat, hogy Samáriában megtalálja Isten prófétáját.

Képzeljük el mennyire csalódhatott ez a nagy ember, amikor a próféta szolgája fogadja azzal az üzenettel, hogy menjen és fürödjön meg hétszer a Jordán folyóban.

Valószínűleg dühösen azon gondolkozhatott, hogy ez valami vicc-e? A próféta gúnyt akar űzni belőle?
Ez nem vicc volt, hanem egy próbatétel. Meg tud-e alázkodni Naámán annak érdekében, hogy meggyógyulhasson?

A bölcs szolgái segítségével, Naámán alávetette magát az utasításnak, amit a próféta szolgájától kapott. Lement a folyóhoz, alámerült a vízbe, majd térdet hajtott Izrael Istene előtt.

Ezután a megfürdött szíriai így dicsérte az Istent: „Most már tudom, hogy nincs Isten sehol máshol a világban, csak Izraelben.”

A jó hír az, hogy nemcsak egy pogány, a szíriai Naámán gyógyulhatott meg az igaz Istenhez való hit általi megtérés által és a Jordán vizében való bemerítkezés által. Naámán gyógyultan és megváltozva térhetett haza. Nem csak egy betegségből gyógyult meg, hanem a szívét érintő bűn betegségéből.

Krisztus szeretne meggyógyítani minket a szívünk és lelkünk betegségéből. Készek vagyunk-e alázattal elé térdelni és kérni ezt ma Tőle?

IMA: Felséges Isten, vágyom arra, hogy a szívem, lelkem minden betegségét meggyógyítanád érintésed által. Moss meg engem a Te kegyelmed vizeiben. Krisztus nevében kérlek, Ámen.

Mi ez ennyinek?

Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?"

János evangéliuma 6. fejezet 9. vers



Amikor Elizeus kapott 20 árpacipót és egy kevés gabonát, ő jól tudta, hogy Isten hatalma által ezekből 100 ember is jóllakhat és még maradék is lesz. ( Királyok második könyve 4. fejezet 42-44. vers) Jézus Krisztus, amikor kezébe vett 5 árpakenyeret és két halat, 5000 férfi lakott jól belőle, a nőket és gyerekeket nem számolva. Milyen csodálatos, hogy itt is maradt 12 tele kosárral. Elizeus idejében Isten többször csodát tett azért, hogy az övéinek szükségeit betöltse. Jézus Krisztus, az élet kenyere, nemcsak a lelkünket akarja táplálni, hanem gondoskodni tud a mindennapi kenyerünkről is, hogy a testünk szükségleteit be tudjuk tölteni. Sajnos sokszor nem tudatosul bennünk, vagy nem értékeljük eléggé azt, ahogyan Isten nap, mint nap gondoskodik fizikai szükségleteinkről is. Azt viszont vegyük észre, hogy Krisztus nem maga osztotta ki az élelmet az embereknek, hanem a tanítványait használta eszközként erre. A tanítványok feladata volt szolgálni az emberek felé abból, amit Krisztus kezéből vettek. Krisztusnak ma is ez a célja. Szeretne használni minket is a sokrétű szolgálatban, amelyen keresztül megoszthatjuk mással Isten szeretetét, kegyelmét. Természetesen mi is járhatunk úgy, mint a tanítványok, akik a saját javaikra, képességeikre nézve azt kérdezték maguktól, Krisztustól: „Mi ez ennyinek?” Mit számít az a kevés, amit mi oda tudunk adni valakinek? Jézus Krisztust viszont nem érdekli, mennyink van. Őt az érdekli, hogy azt a keveset, amink van, oda merjük-e adni Krisztus kezébe és bízunk-e abban, hogy Ő olyan módon meg tudja azt áldani, hogy bőségesen elég legyen?A lényeg, hogy végre odaálljunk Isten elé, készen arra, hogy szolgáljunk másoknak azzal, amink van, és meg fogunk lepődni, hogy mi mindent tud Isten elvégezni a kevés által ami nekünk adatott. Ha ezt nem akarjuk megtenni, akkor tovább fogunk siránkozni, előbb-utóbb elfogy majd minden erőforrásunk és mi is éhesek maradunk, a körülöttünk levők is.



IMA: Élet Kenyere, Hozzád akarjuk hozni minden szükségletünket. Add meg nekünk ma a mindennapi kenyerünket, és segíts, hogy az Általad, az Élet Kenyere által, szolgálhassunk a körülöttünk levőknek is. Ámen.

Az Istenbe vetett reménység nem szégyenít meg!

A szolgája azonban így szólt: Hogyan adjam ezt száz embernek? De ő így felelt: Add oda a népnek, hadd egyenek! Mert ezt mondja az ÚR: Enni fognak és még marad is.

Királyok második könyve 4. fejezet 43. vers



Elizeus, mint Isten prófétája, voltaképp egy közszereplő volt, de ugyanakkor magánember is. Egy több nemzetet magába ölelő katonai szövetség tanácsadója volt, gyakran beszélt ebből adódóan uralkodók előtt is.

Emellett próféta is volt magánemberként. Segített egy asszonynak megszabadulni az adósságaitól, Isten gondviselésének eszköze volt abban, hogy egy családban a gyerek újra életre keljen. Isten ereje által, megtisztított egy vízforrást és egy fazékban a mérgezett ételt újra ehetővé tette, majd 100 éhes embernek adott enni húsz árpakenyérből és kis gabonából, úgy, hogy még maradt is eledel.

Elizeus része és eszköze volt Isten szabadító munkájának. Isten arra használta őt, hogy súlyos szükségekből, veszélyes helyzetekből bőséget és békességet hozzon ki, az Isten ígéreteinek szerepére hívta fel a figyelmet a virágzó, beteljesedett, gyümölcsöző élethez.

Elizeus, át és túl tudott nézni a jelen romjain és szennyén, és tudta látni azt, ahogyan megvalósul Isten terve a helyreállítást, megtisztítást illetően a jövőben.

Voltaképp minden próféta az Istenbe vetett reménység üzenetét hordozta egy romlott világban és a helyreállítás, helyreállás reménységét kínálta a népeknek.

Ez a bűn miatt megromlott világ egy nap újjá lesz teremtve, mi pedig új életet nyerhetünk Jézus Krisztus által. Hirdetem ma minden embernek az átváltozás és az új kezdet reménységét, az Isten igazságának és békességének reménységét, a helyreállítás és a bűnbocsánat reménységét, a reménységet amely mindannyiunkban lakozást vehet és mindannyiunkat átformálhat.

A mi feladatunk, mint Isten üzenetének tolmácsolói, az, hogy beszéljünk az embereknek az Istentől jövő reménységről és azokról a tényezőkről, amelyek ezt a reménységet munkálják, hogy azok is részesei lehessenek ennek a reménységnek, akik ma még nem ismerik.


IMA: Istenünk, Te a reménység és az új kezdet Istene vagy. Köszönjük a Te terveidet amiket minden ember életében érvényre akarsz juttatni. Ezek a reményteljes jövő tervei. Erősítsd meg bennünk ezt a reménységet. Krisztus nevében, Ámen.

A megfelelő nézőpont fontossága!

Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!
Jeremiás 33:3



Egy asszony vonaton utazott gyermekével és szolgájával. A vonatba berepült egy darázs, és a gyermek sírni kezdett érte. Végre az asszony ezt mondta szolgájának: “Miért sír a gyermek? Hadd kapja meg!” Néhány pillanat múlva szörnyű sikítás hagyta el a gyermek száját, és az anya felkiáltott: “Mi történt?” A szolga csak ezt mondta: “Megkapta, amit kért.” Isten az ő végtelen bölcsességéből olykor megengedi nekünk, hogy megkapjuk, amiért sírunk, hogy keserű fájdalmak és megaláztatás árán megtanuljuk, hogy Isten akarata mindig a legjobb.
Nagyon sok ember azért hátrál meg, mert nincs bátorsága Isten szemszögéből nézni a dolgokat.
A gond az, hogy sokszor rossz szemszögből nézzük Isten dolgait, így mindig rossz válaszokat kapunk a kérdéseinkre.
Ezért nagyon fontos, hogy amikor döntés előtt állunk ne támaszkodjunk a saját meglátásainkra egyedül, ne elégedjünk meg azzal, hogy mi jónak látunk valamit. Hiszen sok dolog van amit jónak láthatunk, mert más szemszögből nézzük a dolgokat.
Nagyon fontos viszont, hogy Istenhez jöjjünk, kiáltsunk és Ő válaszolni fog. Olyan mennyei szemszögből látja az életünk dolgait, aminek segítségével tökéletesen jó döntést hozhatunk.
A döntés tehát rajtunk áll. Sok embernek az élete, házassága, vállalkozása siklott már ki azért, mert csak a saját szemszögéből nézte a dolgokat, és nem volt kíváncsi a mennyei látásmódra. Legyünk tehát nyitottak ma is Isten látásmódjára és olyan dolgokat fog kinyilvánítani nekünk, amikről nem is álmodtunk.

IMA: Istenünk, annyiszor azt gondoljuk tudjuk, hogy mi a jó nekünk, de valójában ez nem igaz. Kérünk segíts nekünk, hogy bízzunk a Te akaratodban, hogy elengedjünk minden olyan akaratot, tervet, kívánságot ami csak fájdalmat okozna nekünk. Krisztus nevében kérünk, Ámen. 

A feltámadás reménysége!

Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: "Ne sírj!"
Lukács evangéliuma 7. fejezet 13. vers





Jézus Krisztus sok csodát tett, de amikor valakit feltámasztott a halálból, az a legkülönlegesebb csodák közé tartozik.
Amikor a naini özvegyasszony fiát támasztotta fel és adta vissza az édesanyjának, a körülötte levő emberek rádöbbentek, hogy egy „nagy próféta” van közöttük.
Ez a 3 feltámadás egyike amit feljegyeztek Jézus Krisztus csodái közül. ( Első Lukács 8:49-56, 

Második János 11:38-44, Harmadik János 11:38-44).
A legfontosabb feltámadás azonban Jézus Krisztus feltámadása. Ő maga visszatért a halálból és örökké él. Soha többé nem foghat rajta a halál. Ennek a hatása ránk és az egész teremtett világra, egy szóval jellemezhető: békesség.
A halál, gyász és reménytelenség már nem határozza meg a Krisztusban hívők életét. A Húsvét reggel, voltaképp egy új korszak reggele lett: a világosság, az élet és az öröm korszakáé, ez pedig mindent megváltoztat.
Bármiben vallottunk kudarcot a múltban, Krisztus által újra reménység és magabiztosság uralkodhat életünkben.
Minden édesanyának, aki gyászolja a gyermekét, mindenkinek, aki az üldözés gyászát éli meg, akit bebörtönöztek, aki magányos, mindenkinek, aki úgy ébred fel reggel, hogy a mai napja sem lesz jobb a szörnyű tegnapnál, van reménység.
Az igazi békesség elérhetővé vált. Hihetjük, hogy végül minden rendbe jön. A feltámadásról szóló bibliai történetek által Isten azt üzeni nekünk, hogy a világunk a csodák világa, a lehetőségek világa, és a földöntúli reménység világa.

IMA: Istenünk, tudjuk, hogy Te ma is munkálkodsz életünkben, ma is gyógyítod életünket. Segíts nekünk, hogy hirdessük másoknak azt a földöntúli, maradandó békességet, reménységet, amely minden emberi értelmet meghalad, és ami a Benned vetett reménység által elérhető. Krisztus nevében kérünk, Ámen.

Békességben vagy?

Fuss, kérlek, eleibe, és kérdezd meg tőle, ha békességben van-é mind ő, mind az ő férje, mind az ő gyermeke? Monda az: Békességben! Királyok második könyve 4. fejezet 26. vers 

Egy fiúról van szó, aki elég idős volt ahhoz, hogy segítsen a szüleinek az aratásban, de túl fiatal volt ahhoz, hogy bírja a nap hevét, meghalt a mezőn, az anyja pedig kétségbeesetten nézte végig ahogyan a fia meghalt a karjai között.
Az asszony eltitkolta a szörnyű tragédiát a férje elől és a többi rokona elől, azonnal Elizeushoz küldött valakit, hogy üzenjen sürgős segítségre van szüksége.
Elizeus szíve megindult ennek az asszonynak a gyászán. Miközben az asszony háza felé utazott, imádkozott azért, hogy Isten adja vissza az asszony fiát.
Elizeust pedig csodálatos módon használta Isten, hogy az életét visszaadja a fiatal fiúnak. Lenyűgöző történet, de még lenyűgözőbbek az asszony szavai: „Ő, a férje és a gyermeke is békességben van.”
Annak ellenére, hogy a fia meghalt a karjai között, annak ellenére, hogy gyászt élt meg, el tudta mondani, hogy minden rendben van. A mi életünkben is minden rendben lesz, ha tudatosul bennünk, hogy minden gyászunkat és fájdalmunkat a mi Megváltónk és Istenünk kezébe tehetjük, aki az életét adta a mi életünkért cserébe, hogy a halált legyőzhesse egyszer és mindenkorra.
Békességben vagy?


IMA: Drága Istenünk, köszönjük, hogy a gyászunkat és a nehéz terheinket magadra vetted és helyettünk hordoztad. Köszönjük, hogy Miattad lehet békességünk az Atyával és egymással is. Krisztus nevében, Ámen.

Szolgálni Krisztusnak!

Johanna, Kuzának, Heródes egyik főemberének felesége, és Zsuzsánna, de sok más asszony is, akik szolgáltak neki vagyonukból. Lukács evangéliuma 8. fejezet 3. vers



Jézus követőinek csoportja sokféle emberekből állt. Halászokból, vámszedőkből, zelótákból, egy nőből, aki azelőtt megszállott volt, egy királyi főember feleségéből és sok más emberből.
Ezek közül egyeseket név szerint ismerünk: Péter, Mária Magdaléna, Johanna, Zsuzsanna. Mások viszont névtelenek maradnak a számunkra.
Magdalai Mária, a vendégszeretetéről volt híres. Mivel Jézus egy utazó tanító volt, Magdalai Mária és más nők is, gondoskodtak arról, hogy Krisztusnak és tanítványainak legyen eledele és legyen némi pénzük is.
Miközben Jézus Krisztussal és követőivel utazott, Mária Magdaléna látta és hallotta Krisztus tanítását, tanult Krisztus tanításából és mély szeretet és ragaszkodás alakult ki benne Krisztus iránt, Aki megmentette őt a démonok megszállásától.
Ami ennél is fontosabb, Krisztus megmentette őt a bűn átkától, és az Isten szeretete nélküli élet értelmetlenségétől.
Később a Magdalai Mária volt az első, aki látta feltámadása után Krisztust, akitől azt a feladatot kapta, hogy menjen el és mondja el másoknak is az örömhírt. (János evangéliuma 20. fejezet 11-18. vers).
Isten megáldotta őt azzal a kiváltsággal, hogy elsőként hirdethesse a feltámadás örömüzenetét.
Szeretnél te is részesülni ebben a megtiszteltetésben a mai napon? Vajon ki az, akivel Krisztus szeretné, ha elsőként megosztanád a mai napon az evangéliumot?


IMA: Istenünk, szeretnénk mindig emlékezni arra, hogy egy pohár víz, amit másoknak adunk, minden segítségnyújtás, minden látogatás, minden vendégszeretet, amit a Te nevedben teszünk, szolgálat Neked a mi vagyonunkból. Segíts nekünk, hogy megosszuk másokkal a Te szeretetedet és a Veled kapcsolatos örömhírt. Krisztus nevében, Ámen.