Az igazi Szabadító

És ekkor egy ember így kiáltott a sokaságból: "Mester, kérlek, tekints a fiamra, mert ő az én egyetlenem. Időnként valami lélek ragadja meg, és hirtelen kiáltozni kezd, rázza őt és tajtékzik, és nehezen távozik tőle, miután meggyötörte. Megkértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták."    Lukács evangéliuma 9. fejezet 38-40. versek



El tudom képzelni, hogy a fenti történetben szereplő édesapa mennyit járhatott megszállott fia gyógyulása érdekében és hányszor hallhatta: „Semmit sem tudunk tenni a fiadért.”
A démoni erők, amelyek megszállták a fiút, teljesen megkeserítették az egész család életét.
Meghallotta az édesapa, hogy Jézus és tanítványai a környéken vannak és valamilyen oknál fogva a tanítványaihoz fordult először.
Ha tudta, hogy Krisztus parancsol a démoni erőknek, jogosan gondolhatta, hogy a tanítványai is képesek erre.
Csalódnia kellett, hiszen a tanítványok sem tudtad tenni érte semmit. Krisztus maradt az egyetlen esélye.
Krisztus megdorgálta a tisztátalan lelket és a fiút gyógyultan adta vissza apjának.
Tanítványainak, az édesapának és mindenki másnak is megmutatta, hogy Ő az egyetlen Szabadító. Veled mi a helyzet? Krisztusban bízol egyedül a nehézségek idején?
Hozzá viszed, először nehézségeidet vagy Hozzá fordulsz utoljára? Mit teszel, amikor az életedben békesség és nyugalom van?
Bármilyen élethelyzetben Krisztus az igazi megoldás és az igazi Szabadító a te számodra is.

IMA: Istenem, segíts nekem, hogy ne keressek olyan megoldásokat, amelyek igazán nem segíthetnek rajtam. Jövök Hozzád és elhiszem, hogy Te tudod megszabadítani, meggyógyítani lelkemet. Krisztus nevében, Ámen.

Ne aggódjatok!

Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál.                                                        Lukács evangéliuma 12. fejezet 22-23. vers



Mindig találhatsz okot az aggodalmaskodásra. Mióta kitört ez a világjárvány, amit még mindig nem sikerült legyűrni a világnak, még több okot találhatsz az aggodalmaskodásra.
Ha van jó munkád, aggódhatsz, hogy lesz-e holnap is? Ha nincs munkád, aggódhatsz, hogy vajon találni fogsz-e holnap munkahelyet?
Ha van házad, vajon tudod-e holnap is fizetni a számláidat, hiteledet? Ha nincs házad, vajon utcára kerülsz-e ha nem tudod fizetni az albérletedet?
Egekben az üzemanyag árak, és ha le is teszed az autód, az élelmiszerek, ruhák, és tömegközlekedés ára csak növekednek.
Ha van megtakarításod, vajon az infláció mennyire fog ártani neki? Ha nincs megtakarításod, akkor hogyan fogsz boldogulni, ha váratlan költségek adódnak?
Hova fordulhatsz egy bátorító szóért? Csakis Krisztushoz, aki jól ismeri a jövőt és az életednek minden apró részletét.
Az Ő tanítványai is olyan dolgok miatt aggódtak, amelyek miatt te is: Mit fognak enni holnap, mit fognak magukra ölteni, ha tönkremegy a ruhájuk, lábbelijük?
Az aggodalmaskodás csak arra jó, hogy elvonja a figyelmed az Istentől, Aki be tudja tölteni a szükségeidet a megfelelő időben.
El tudod hinni, hogy az ég és föld Ura ma is gondot fog viselni rád? Meg akarsz tanulni olyan életet élni, amelynek az alapja nem az anyagi javaid?
Igyekezz ma is úgy élni, hogy Krisztus legyen életed legnagyobb kincse és Ő gondot fog viselni rólad. Jobban ismeri szükségleteidet, mint te magad.

IMA: Istenem, a Te tökéletes akaratod és terved szerint hiszem, hogy rólam is gondot fogsz viselni. Segíts nekem, hogy aggodalmaskodás helyett keressem először a Te országodat és igazságodat. Krisztus nevében, Ámen.

Páncél a hűsége

Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Efézusiakhoz írt levél 6. fejezet 16. vers



A gonosz erők ellen folytatott lelki harcunk során, a gonosz „tüzes nyilakat” vet be ellenünk. A tüzes nyilakat az ókorban figyelemelterelésként vetették be, hogy az ellenfél figyelmét megosszák, és ez által győzelmet tudjanak aratni az ellenség felett.
Nem tudsz egyszerre a tüzes nyilakra és az ellenségre is figyelni. Nem tudod mindkettő ellen hatékonyan felvenni a harcot egy időben.
Isten, az Ő hatalmas bölcsessége által, egy hatékony eszközt adott nekünk, melynek segítségével kiolthatjuk az ellenség „tüzes nyilait”. Ez az eszköz a hit pajzsa.
A hit az az eszköz, amely összeköt minket Istennel és Isten beszédének hatalmas erejével.
Hit által elérhető a számunkra Isten világossága, szabadítása, a Tőle jövő gyógyulás, mivel Isten alapvető tulajdonsága az Ő örök hűsége.
A tüzes nyilak nem tesznek veled sem kivételt. Villámgyorsan száguldanak feléd is, viszont Isten, mint egy sas madár, védelmező szárnyaival képes betakarni Téged. Az Ő szárnyai alatt tökéletes védelmet, oltalmat találhatsz.
„Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.” 91. Zsoltár 4. vers
Ha Isten védelmez minket, az ellenségnek előbb a Mindenható Istent kellene legyőznie ahhoz, hogy hozzánk érhessen. Micsoda vigasztalást, békességet adó tudat ez!


IMA: Istenem, Te légy az én pajzsom a mai napon és életem minden napján. Köszönöm a Te védelmedet a gonosz tüzes nyilaival szemben. Benned bízom Istenem. Krisztus nevében, Ámen.

Bízz az Úrban!

De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.
Ézsaiás könyve 40. fejezet 31. vers



Isten általában megszokottnak tűnő élethelyzeteken keresztül tanít minket. Ahogyan egy anyuka keze erősödik, miközben egyik karjában a gyermekével végzi a napi teendőit, úgy edződünk meg mi is különböző élethelyzetekben.
Sokszor, túl sokszor könyörgünk azért, hogy Isten könnyítsen élethelyzetünkön, körülményeinken. Ő azonban nem teszi. Miért nem? Mert szeretne minden nap felkészíteni bennünket arra, hogy egy még nagyobb akadályon keresztülvihessen amikor eljön a megfelelő idő.
Isten szeretne nagyobb vállakat adni neked, hogy elhordozhasd a nagyobb terheket. Nagyobb erőt, hogy a nagyobb akadályokkal megbirkózz.
Elfáradhatnak azok is akik az Úrban bíznak?
Természetesen. De erejük megújul...
Ha azon az úton jársz, amin Isten szeretne vezetni, mindig megújul az erőd. Ameddig a saját erőnkből küzdünk érezzük úgy, hogy az akadályok túl nagyok, de ha teret adunk Istennek akkor repülünk, futunk, járunk az Isten által kijelölt úton és a legvégén majd átszakítjuk a célszalagot.
És ki fog várni ránk a célszalagon túl?
Az, aki egész életünkön át hordozott. Az, aki a vérét adta, hogy végigfuthassuk az Ő erejével, az előttünk levő pályát. Az, Aki kifizette az árát a győzelmünknek. Vele fogunk uralkodni örökké. Tehát ne add fel kedves olvasóm! Bármilyen szakaszban is vagy éppen! Ha úgy érzed, hogy kicsit túlhajszoltad magad, tarts pihenőt, táplálkozz Isten beszédével és új erőre kapva menj tovább az Isten által kijelölt úton. A halál már legyőzött ellenség. Isten kegyelméből bízom benne, hogy a célvonalnál találkozunk. Nemcsak egymással, hanem Vele is.
Tencut Zoltán

IMA: Atyám, köszönöm neked, hogy megváltottál Krisztus által. Köszönöm, hogy hordoztál amikor halott voltam a bűneim és lázadásom miatt a számodra. Köszönöm, hogy megszólítottál, és, hogy nap, mint nap az előttem levő próbákkal készítesz arra, hogy a mennyei célba érjek és elvegyem a koronám. Krisztus nevében, Ámen.

Krisztus mindig elérhető

Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: "Asszony, megszabadultál betegségedből. És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.                                                Lukács evangéliuma 13. fejezet 12-13. versek

Egy asszonnyal találkozott Jézus Krisztus szombatnapon, akit az ördög 18 évvel azelőtt megkötözött egy iszonyatos betegséggel.
Annyira meggörnyedt, hogy nem volt képes felegyenesedni. Nem láthatta a szerettei arcát, nem láthatta a körülötte levő világot, nem tudta felemelni tekintetét az ég felé. Csak lefele nézhetett.
Jézus Krisztus megszánta Ábrahámnak ezt a megnyomorított leányát. A farizeusok Krisztus iránt táplált irigysége és gyűlölete erősebb volt, mint bármilyen szánalom a beteg asszony felé. Képmutató módon azt a látszatot keltették, hogy ők sem jót, sem rosszat nem tesznek szombat napon. Krisztus rámutatott arcátlan hazugságukra: „Az Úr így válaszolt neki: "Képmutatók, vajon szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e ki itatni? Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?"
Krisztus egyértelművé tette, hogy szombatnapon is szabad jót tenni. A farizeusok nem értettek egyet ezzel, de nem az volt a lényeg, hogy ők mit gondolnak, hanem mit gondol az Isten erről a kérdésről?
Milyen jó, hogy Krisztus szánalommal viszonyult ehhez a szegény asszonyhoz. Gyengéd hangon így szólt az asszonyhoz: „Asszony, megszabadultál betegségedből.”
Rátette kezét az asszony eltorzult testére és az Istennek gyógyító ereje átjárta és helyreállította az asszonyt.
Megtelt a szíve ujjongással, a szája dicsérettel. Milyen csodálatos dolog, hogy a mi Istenünk sosem vesz ki szabadnapot. Ma is, szombaton is, vasárnap is, életed minden pillanatában elérhető. Érted, hogy micsoda kiváltság ez?

IMA: Drága Istenem, Te vagy a szombatnak az Ura. Segíts megértenem, hogy Te mindig elérhető vagy a Hozzád kiáltó gyermekeid számára. Hallgasd meg kiáltásomat a mai napon is. Krisztus nevében kérlek, Ámen.

Kecskék és bárányok

„Ha közületek valakinek van száz juha, és azok közül egyet elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, hogy az elveszett után menjen, amíg meg nem találja?”                                               Lukács evangéliuma 15. fejezet 4. vers

A farizeusok közül némelyek folyamatosan elégedetlenek voltak Jézus Krisztussal. Néha azért, mert nem mostak kezet a tanítványai, néha azért, mert szombatnapon merészelt jót tenni, máskor azért, mert a tanítványait nem ösztönzi arra, hogy böjtöljenek, a Lukács evangéliumának 15. fejezetében pedig azt nehezményezték ezek az emberek, hogy Krisztus túl sok időt tölt a bűnösök és a vámszedők között.
Rendkívül bosszantotta ezeket az embereket, hogy az Isten Fia nem akar nekik megfelelni és éppen emiatt nem tudták beskatulyázni Őt. Talán te is voltál már úgy, hogy elképzelted magadban milyen az Isten vagy éppen Jézus Krisztus és utána csalódtál, hogy Isten nem volt hajlandó a fantáziádhoz, elvárásaidhoz igazodni.
Krisztus tudatta ezekkel a farizeusokkal, hogy azért jött, mert az általuk megvetett vámszedőknek, paráznáknak és a társadalom szerint bűnöseknek szükségük van gyógyulásra és éppen Krisztus által kaptak lehetőséget arra, hogy bűnbánatot gyakorolva, Isten bocsánatát és hívását elfogadva, új emberekké legyenek és betagolódjanak az Isten családjába.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak bűnök, amiket csak a keresztény körökben forgolódó, de Isten kegyelmét és szeretetét voltaképp elutasító emberek tudnak elkövetni. Ők voltaképp nem „bárányok”, hanem „kecskék” akik az Isten népe, nyája közé „beépültek.”
A kecske lelkületű keresztények törekszenek arra, hogy a pásztor minden figyelmét lefoglalják és azt is elvárják, hogy még Krisztus is, minden tekintetben megfeleljen elvárásaiknak.
Isten nem arra hívta el a gyülekezetet, hogy a kecskéket hajkurássza vagy dédelgesse, hanem arra, hogy megkeresse az elveszett bárányokat.
Krisztus szívesen otthagyta a többséget, hogy megkeresse azokat az eltévedt bárányokat, akikért sem a farizeusok, sem a nép többi része nem voltak hajlandóak semmiféle erőfeszítést tenni.
Rég lemondtak róluk, Krisztus pedig azt hirdette, hogy Általa ezek az emberek is bekerülhetnek az Isten országába.
Máté, Zákeus a vámszedők, Magdalai Mária és még sokan mások jutottak élő hitre, új életre Jézus Krisztus által.
Miután elfogadták az Isten kegyelmét, Krisztus elvezette őket az Isten gyülekezetébe és immár a 99 együtt örült azért, mert az egyetlen elveszett bárány immár megtaláltatott.
Mit ért volna Krisztus azzal, ha a farizeusok körében időzik? Ők is elveszettek voltak, de sajnos megkeményedett a szívük először is Krisztus iránt, ebből fakadt az, hogy az elveszettek felé szolgáló embereket is megvetettek.

IMA: Istenem, az önigazultság betegségére csak az őszinte megalázkodás, bűnbánat és a kegyelmed elfogadása lehet gyógyír. Segíts, hogy örüljek annak, amikor megkeresed és üdvözíted az elveszetteket és ne méltatlankodjak emiatt. Krisztus nevében, Ámen.

Isten kereső szeretete

És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amelyet elvesztettem. Lukács evangéliuma 15. fejezet 9. vers

A fenti példázatban nincs megemlítve, hogy az asszony mennyi ideig kereste az elveszett drachmáját. (kb. 4,3 grammos arany vagy ezüst ókori görög pénzérme).
Néhány óráig, néhány hétig vagy akár néhány hónapig? Talán nem is az számít, hogy mennyi ideig kereste, hanem az, hogy mennyire fontos volt az asszony számára ez az elveszített pénzérme.
Talán egy fontos gyűjtemény része volt, vagy egy örökség különleges darabja. Amint az asszony megpillantotta ezt a számára értékes és különleges érmét, azonnal felcsillanhatott a szeme és megkönnyebbülhetett.
Annyira örült, hogy másokat is meghívott, hogy osztozzanak az ö örömében. A mennyei Atyának minden erőfeszítést megért, hogy egyetlen elveszett embert megtaláljon és újra teljes élettel ajándékozza meg.
Amikor egy bűnös megtér, akkor öröm van a Mennyben is ennek a megtérő bűnösnek hazatalálása miatt. Az Atya a Menny angyalaival örvendezik egyetlen ember megtérésén is.
Nem azért keres és hív minket, mert mi annyira értékesek vagy különlegesek lennénk. A bűn annyira megrontotta természetünket, hogy minden érték kiveszett az emberből.
Ennek ellenére az Isten teremtményei vagyunk, és Ő szeretettel keres. Azt akarja, hogy minden elveszett ember hazataláljon.
Neked viszont szabad akaratot adott. Csak akkor vesz téged szent kezébe és helyez a téged megillető helyre, ha te is úgy döntesz, hogy Krisztusban vetett hited által elfogadod az Atya kegyelmét.

IMA: Istenünk, Te addig kerestél minket, amíg meg nem találtál. Az evangélium ma is szól és az a vágyad, hogy elfogadjuk a Te kereső szeretetedet. Segíts ezt minden olvasónak megragadni. Krisztus nevében, Ámen.