Adventi harangszó!

Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.
Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 6. vers



Borús szemű, gond barázdált,
fáradt arcú emberek.
Itt is egy és ott is egy.
Vége sincs és száma sincs.
Mellettem sodródnak el
mind az utcaforgatagban.
Várja őket íróasztal,
akta, gép, katedra, műhely,
munka terhe, kenyér gondja.
A nagy város ontja, ontja
őket végtelen tömegben.
Gondbarázdált fáradt arccal
tovatűnnek, elsietnek.
Itt is egy és ott is egy.
Vége sincs és száma sincs.


Valamikor,nem is régen…
csak húsz éve… negyven éve…
mind ez a sok fáradt ember
hívő, boldog gyermekszemmel
tekintett a nagyvilágba.
Csodákat várt! Szelíd szárnyon,
ha közelgett szent karácsony,
tekintete csodavárón,
csodahívőn csillogott.
Jaj, a hajszás nagy robot
szeme fényét kioltotta.
Sose csillog benne most a
csodavárás öröme.


Valamikor nekik is volt
gyertyafényes fenyőfájuk.
Évről évre kevesebb lett
rajt’ a gyertya… és az ágát
szelek törték, tördelgették…
Most már nincsen. Minek várnák
szent karácsony közeledtét?
A mennyország csukva-zárva.
Nem suhog az angyal szárnya.
A gyermekkor szép világa,
s vele minden – oda rég.
Most ők vesznek karácsonyfát
alkudozva, olcsó pénzen
és ők mondnak mesét.


Zúg az adventi harangszó.
Gyermekszemek lámpácskái
felragyognak – fénylenek.
Ők csak mennek fejlehajtva.
Másé már az üzenet.
Istenem, zúgó haranggá
teremtsd most a szívemet.
Istenem, harangozok:
ádventet harangozok.
Fáradtléptű embereknek
ádventet harangozok.


Bim-bam! Higgyetek megint!
Legyen ádvent bennetek!
Csodahívő szemetek
világítson a világba…
benne várakozás lángja,
benne ádventi remény!
Mert eljő a Messiás!
Szeretete fénylő fáját
Lángja gyújtja, ahol várják.


Fül nem hallott, szem nem látott
égi békét, boldogságot,
el nem múló szép karácsonyt
irgalommal osztogat.
Önmagát is úgy megosztja,
hű szívét is – szeretettel.
Rózsásarcú kisgyerekkel,
fáradt léptű emberekkel,
úgy megosztja önmagát!


Jaj, a hajszás nagy robot
annyi szemnek Krisztus-vágyó
tiszta lángját kioltotta.
Sose csillog benne most a
csodavárás öröme…
istenem, harangozok.
Ádventet harangozok.
Fáradtarcú embereknek
ádventet harangozok.


IMA: Istenünk, tudjuk, hogy ha nem lesz olyan hitünk, ragaszkodásunk Feléd, mint egy kisgyermeknek, semmiképpen sem nyílhat meg a Te országod a számunkra. Segíts megértenünk, hogy a hit a Te beszédednek hallgatása által lehetséges. Krisztus nevében segíts fáradt arcú és szívű emberekből a karácsonyi örömhír hordozóivá válnunk. Krisztus nevében kérünk, Ámen.

Az Isten ajándéka

Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. Korintusiakhoz írt levél 8. fejezet 9. vers



Karácsonyi időszak, az ajándékokról szól és ez nem is gond, ha ezek az ajándékok arra a nagy és igazi ajándékra emlékeztetnek, amit az Atya adott neked, nekem és az egész emberiségnek: Jézus Krisztusra.

Jézus Krisztus végtelen gazdagságát letette és szegénnyé lett, amikor elhagyta a Menny dicsőségét és lejött erre a sárgolyóra, amit Föld bolygónak nevezel, amikor végtelen életét letette és halandó lett, amikor az Ő végtelen nagyságát, amelyet az egész világmindenség nem képes magába fogadni letette és egy törékeny csecsemő formájában megtestesült. Ennek az Istentől kapott ajándéknak, végtelen ajándéka van. Szülei fiatalok és szegények voltak, de még a szerény hajlékuk sem állt a gyermek rendelkezésére, amikor az megszületett a júdeai Betlehem egyik istállójában.

Istentől kapott hatalmával sosem tett semmit földi élete során, amivel önmagát gazdagította volna, hanem mindig mások javát és az Atya dicsőségét tartotta szem előtt. Egész földi életét hajléktalanként élte le. Jóllehet sok-sok ház ajtaja megnyílt előtte, de neki nem volt hova fejét lehajtania. A golgotai kereszt és feltámadása által, megnyitotta az utat a Benne hívőknek, hogy Isten gyermekeivé válva, a Menny minden gazdagságához, dicsőségéhez joguk legyen.

Milyen kár lenne, ha nem fogadnád el hit által azt a mérhetetlen gazdagságot, amit a szegénnyé lett Krisztus szerzett meg neked és maradnál a bűneid és hitetlenséged bűzös, taszító rongyaival.

IMA: Istenem, köszönöm, hogy a legcsodálatosabb ajándékot ajándékoztad nekem. Szeretnélek szeretni, megbecsülni, életemben Úrrá tenni életem minden napján Úr Jézus. Segíts ebben Szentlelked által. Ámen.

Várjad én lelkem az Urat!

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő ígéretében. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. 130. Zsoltár 5-6 vers



Hosszú évtizedek óta tapasztalom beteg lelkű embereknél, hogy két ősellenség támadja meg az emberi lelket: az egyedülvalóság és a félelem érzése. Sokszor hallom: "Jaj, tiszteletes úr, de magányos vagyok." Pedig nagycsaládban él. "Igen, de befalazottan, páros vagy csoportos magányban. Az egyik az egyik sarokban, a másik a másikban. Nem tudom, hogy mitől félek, de úgy szorít, mint egy vasabroncs. Nem kapok levegőt, és csak szorongok, szorongok. A nyugtató csak ideig-óráig segít, ülök az ágyban és vacogok." Úgy húzódunk be sokszor a szobánk sarkába, mint a félő állatok a vackukba. Elnémuló nép lettünk, behúzódva Kelet-Európa csücskébe. Jaj, mi lesz velünk?!
Várja lelkem az Urat, mint az őrök a reggelt!
Hogy mikor hajnalodik? 5 ezer év kellett ahhoz, hogy ne együk meg az embert. Lesz még 5 ezer évünk arra, hogy ne is öljük meg? Hát emberek vagyunk mi vagy még nem? Még csak a fejlődés közepén tartunk? Az Isten olyan kegyelmes volt, hogy adott egyszer egy mintaembert, hogy ránézhessünk, hogy példát vehessünk róla. Ő azt mondta: "Jer, kövess engem!"
Gyermeket csináltunk az Úrból. Ajándékot hoz: nyakkendőt, kis, mozgó tankot. Összegyömöszöltük, visszatettük az Urat a bölcsőjébe, de Ő kinőtte a bölcsőt, és ránőtt a keresztre, ráfeküdt érettünk, helyettünk és miattunk. Őt várjuk? Nagyon kérem a testvéreket, olyan Karácsonyunk legyen, aminek nem hiányzik a közepe! Az az életünk baja, hogy lassan mindennek hiányzik a közepe: hitünknek, magyarságunknak, becsületünknek. Ha egy kocsikeréknek kihullik a kereke, felborul. Ezért van ennyi kiborult ember, mert már nem tudunk leborulni. Ne hiányozzék a Karácsony közepe!
Hogyan lett Karácsony?
Az első két évszázadban január 6-án ünnepelték Jézus születését - : az Úr megtestesülésének napján. 325-ben a Niceai Zsinaton határozta el az egyház, hogy december 25-re teszi a Karácsony ünnepét. Bölcsen döntött, ugyanis erre a napra egy nagy pogány ünnep esett: a Nap megújulásának ünnepe. Lassan felszívódott ez a pogány szokás, és a helyére lépett a Karácsony.
A fenyő pedig - mint szimbólum - állítólag Svédországból származik. Magyarországon Podmaniczky báró gyújtotta meg a gyertyát az első karácsonyfán a XIX. század közepén. Ausztriából hozta, mindenki megörült neki. Naplójából tudjuk, hogy családjának elmondta, a fenyő arra mutat rá, hogy Jézust nagyon fiatalon, 33 éves korában ölték meg. A gyertyák, amiket egyenként meggyújtunk, jézusi igazságokat jelképeznek. Leírta a naplójában, hogy akkor lepődött meg a legjobban, amikor az egyik unokája arra kérte, mondjon egy-két Igét.
Amikor Podmaniczky intendáns úr átadta gyermekeinek, unokáinak az ajándékokat, mindegyiknek elmondta, hogy ezek csak jelképek: Isten ajándékait jelképezik.
Ő nekünk adta a Fiát. 40 évig fenyőünnepnek nevezték Karácsonyt, legyen most már az Úr napja! Ne játék legyen a Jézuska, hanem az Úr, akit nekünk adott Isten! Merjünk emberek lenni. Ha valakit jó embernek, szép embernek, okos embernek, művelt embernek mondunk, az kevesebb, mintha azt mondanánk: ez ember. Ne maradjon ez a néhány sor itt! Szívleld meg és vidd magaddal.
Várja szívem az Urat, mint őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. Hogy minden gyertyagyújtáskor, minden csókkal, kéznyújtással, minden jelképes ajándékkal megvilágosodjon számunkra a Krisztus hajnala. Ámen
Gyökössy Endre


IMA: Istenünk, elegünk van a felületes életből és felületes ünneplésből. Szeretnénk átadni életünket teljesen Neked, hogy Te légy ünnepünk, életünk középpontja. Krisztus nevében, Ámen.

Az igazi Király

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.
János evangéliuma 15. fejezet 13-15. versek





Hallottál olyan királyról, aki alattvalóit legjobb barátaiként kezeli? Hallottál már olyan királyról, aki lemondott királyi hatalmáról, előjogairól, kiváltságairól, hogy meghaljon az alattvalói helyett?
Olyanokról vezetőkről nap, mint nap hallunk, akik visszaélnek a kapott hatalmukkal, hogy saját, önös érdekeiket érvényesítsék. Talán még a keresztény világban is láttál, hallottál olyan vezetőkről, akik inkább hagyták darabjaira hullani a gyülekezetüket, egyházukat, csakhogy "megőrízzék "pozíciójukat.
Olyan vezetőket is láthatsz, akik elvárják, hogy a rájuk bízott emberek ezrei, százezrei vagy milliói életüket áldozzák értük.
Jézus Krisztus az igazi Király. Olyan jó Vele járni életutunkat. Vele minden dologgal szembenézhetsz: örömökkel, csalódásokkal, nehézségekkel.
Ez a csodálatos Király, csodálatos barát, sőt, Isten gyermekei számára királyi testvér, a szomorúságodat is örömre tudja változtatni, a legnehezebb megpróbáltatásaidból is békességet tud felragyogtatni.
Senki más nem képes erre. Ez a barátság a földi életed során bontakozik ki, de magában hordozza a Menny dicsőségét. Örvendezz hát ma és dicsőítsd ezt a csodálatos Királyt, barátot, testvért.


IMA: Istenem, köszönöm, hogy gyermekeid számára ilyen csodálatos módon kínálod jelenléted, szereteted, barátságod, támogatásod. Segíts, hogy ma is kibontakozhasson ez az áldott kapcsolat életemben. Krisztus nevében, Ámen.

Adventi Kőszikla

A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem! 61. Zsoltár 2. vers



Melyik az a kőszikla, amelyikre szeretett volna eljutni a zsoltár írója, de nem tudott, mert igen magas volt az neki? Isten jelenléte, vagy ahogyan a zsoltár említi: " Isten sátra".
Jézus Krisztus azért jött el, hogy halandóként meghalhasson az emberiség bűneiért, de azért is jött, hogy ez a Kőszikla elérhető távolságba kerülhessen hozzád és hozzám.
Te és én nem tudtunk volna sosem felemelkedni ehhez a Kősziklához, de ha életedet Krisztusra, az igazi kősziklára alapozod, csodálatos dolgok fognak történni életedben.
Ez a Kőszikla magasabbra tud emelni téged önmagadnál és körülményeidnél. Ez a Kőszikla biztos menedéket, oltalmat tud nyújtani neked minden körülmény közepette.
Ha úgy érzed életedben sokminden "túl magas" neked, alapozd életedet erre a Kősziklára. Isten gondolatai, tervei nem a te gondolataid, terveid. Ezért nem is értheted azokat sok esetben, mert sokkal magasabb rendűek, mint a te gondolataid, terveid. Isten elsősorban nem azt várja, hogy az életedre vonatkozó minden tervét, gondolatát megértsd, megfejtsd, hanem azt, hogy bízz Benne.
A mai világban, olyan sok a sötétség, zavarodottság és úgy tűnhet, hogy végső soron a gonosz győz, de emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus a világosság, amely minden körülményben ragyog.
Ez a világosság mindig legyőzi a sötétséget. Engedd életedbe ezt a világosságot, hogy a magad helyén te is közvetíthesd ezt a világosságot. Összpontosítsd figyelmed Jézus Krisztusra, hogy ebben a sötét, zavaros, célt tévesztett, "keresztény" világban, bevilágíthassa életed ösvényét.

IMA: Istenem, köszönöm, hogy biztos alap vagy minden ember számára, aki hisz Benned és Rád építi az életét. Köszönöm Jézus Krisztust, Aki által elérhető közelségbe kerültél hozzám. Szeretnék Rád építeni életem minden napján, hogy a Te világosságod áradhasson át életemen. Krisztus nevében kérlek, Ámen.

Hit és dicsőség

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége. Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, 91. Zsoltár 1-5. versek

Amikor Krisztus egy törékeny csecsemő formájában testet öltött, a júdeai Betlehemben, egy szerény istálló jászlába fektették és olyan kevés ember szerzett tudomást erről a dicsőséges testet öltésről.
Több ezer évvel később érdekes módon az arányok hasonlóak maradtak. Emberek milliárdjai készülnek a kereszténység egyik legfontosabb ünnepére, Krisztus testet öltésének emlékünnepére, de olyan kevesen látják meg az ünnep lényegét. Miért? Mert a jelszó ma is az: " Hiszem, ha látom." Ez volt ez a lelkülete azoknak, akik a golgotai kereszt alatt szemlélték a vérző Megváltónk haláltusáját: " „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki. Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok.”
Isten igazsága azonban változatlan maradt: " Higgy és meglátod Isten dicsőségét." A pásztorok hallották az örömhírt, hittek neki, elindultak és utána látták meg Isten dicsőséges, testet öltött Szavát egy csecsemő formájában.
Mária, József, a bölcsek és az Isten minden embere előbb hitt, és utána látott bele Isten csodálatos dicsőségébe. Hittél-e már az Isten csodálatos szavának, üzenetének, szeretetének, tervének? Megszámlálhatatlan ajándékot, áldást tartogat számodra, de ezeket az ajándékokat csak hit által tudod kibontani. Amint pedig belekóstoltál hit által Isten dicsőségébe, az egész életed egy Istent dicsérő énekké fog válni.

IMA: Istenem, kérlek segíts, hogy minden hitemet és bizalmamat Beléd helyezzem, hogy meglátva a Te dicsőségedet, tudjalak egész életemben magasztalni és dicsőséged tükröződésévé válni. Krisztus nevében, Ámen.

Tevékeny várakozás

De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Máté evangéliuma 6. fejezet 33. vers

Hallottam egy emberről, aki arra törekedett, hogy minden pillanatát hasznosan töltse. Elmondta, hogy amikor visszaszámlálós piros lámpánál van, előveszi az autóból az éppen aktuális könyvet, és addig is olvas. Tény, hogy a Krisztus eljövetelére való várakozás, nem tétlen várakozást jelent. A Karácsony előtti időszakban könnyen elnehezedhet a szíved, lelked, elfáradhat a tested, mert sok-sok teendőt vállalsz magadra. Ha pedig belépsz ebbe az ördögi körbe, akkor úgy fog tűnni, hogy a teendők listája végtelen.

Pedig sok-sok teendő nem is igazán lényeges, csak annyi időt, erőt és figyelmet rabolnak el tőled, amennyit te átengedsz nekik. Gondolkozz el azon, hogy mik az igazán fontos feladataid és foglalkozz csak azokkal a mai napon. Majd tedd ugyanígy holnap és életed minden napján. Fontos dolog, hogy végezd azokat a dolgokat, amelyek a kötelezettségeid közé tartoznak, de ne engedd, hogy az elfoglaltságaid kiszorítsák Istent a figyelmed középpontjából. Hiszen végül is az a célod, hogy Isten közelségében élj, maradj és fogékony légy az Ő szavaira, vezetésére. Sok ember hiszi azt, hogy Isten már nem szól hozzá, pedig voltaképp csak annyira lefoglalja, leterheli magát, hogy nem hallja meg Isten szelíd szavát.

Keresd, sóvárogd, kívánd hát először minden napon Isten közelségét. Ha ezt teszed, a kusza gondolataidban, terveidben rend és békesség vesz lakozást. Tudom. Talán azt gondolod, hogy vannak feladatok, amiket csak te tudsz megcsinálni jól, de hidd el, hogy nem neked kell a világ terheit a válladon hordanod.

IMA: Istenem, köszönöm, hogy tudatos várakozásra és ünnepi készülődésre hívsz a mai napon. Köszönöm, hogy minden gondomat, terhemet, feladatomat hozhatom Eléd, hogy Te adj világosságot mit kell tennem és mit kell elengednem. Krisztus nevében szeretnék a Te közeledben, jelenlétedben élni naponként. Segíts ebben, Ámen.