Isten dicsősége!

Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet!
Mózes második könyve 33. fejezet 18. vers

Mikor kérted utoljára életed során Istent arra, hogy mutassa meg neked dicsőségét? Mi indította Mózest arra, hogy ezt kérje Istentől?
Miután 40 napot töltött a Sínai hegyen Istennel, Isten felírta a kőtáblákra a 10 parancsolatot és Mózes visszatért, a népet mulatozva találta, egy aranyborjút imádva.
Elfordultak az Istentől, aki kihozta őket Egyiptomból, a szolgaság házából, önként választva az Isten elleni lázadás sötétségét.
Mózesnek cselekednie kellett és nem akart úgy cselekedni, ahogy napjainkban szoktunk. „ Ha sokan vétkeznek és esnek egy bizonyos bűnbe, akkor „szállítsuk le a mércét”, tegyük semmissé Isten törvényét. Mózes azt kérte Istentől, hogy mutassa meg az Ő dicsőségét, mert látni akarta Isten nagyságát, fenségét és ragyogó szépségét.
Szüksége volt egy friss, Istentől jövő kinyilatkoztatásra, hogy folytatni tudja az útját Istennel annak ellenére, hogy önmaga körül csak lelki sötétséget látott.
Isten mindent betöltő, erőteljes jelenlétének bizonyosságáért könyörgött.
Nekünk is erre van szükségünk ebben a sötét világban. Kétségbeesetten kell kívánnunk Isten jelenlétének dicsőségét életünkben.
Mit felelt Isten Mózesnek? „És amikor elvonul dicsőségem, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, amíg elvonulok. Azután elveszem kezemet, és megláthatsz hátulról, mert orcámat senki sem láthatja meg.” Mózes 2. könyve 33. fejezet 22-23. vers
Isten örömmel teljesítette Mózesnek ezt a vágyát. Mózes szívét annyira rabul ejtette Isten dicsősége, hogy attól kezdve a világ semmilyen csábítása, csillogása nem tudta elvonni a figyelmét Isten szépségéről.
Hiszed vagy sem, válaszúthoz érkeztünk. Csak két út van: vagy minket is elnyel a sötétség és megyünk a nagy többség után mondván: „Ők is azt csinálják.”, vagy addig könyörgünk Isten jelenlétének dicsőségéért, amíg nekünk is megmutatja magát és szívünk örökre az Ő dicsőségének világosságában marad.

IMA: Istenünk, mutasd meg nekünk is a Te dicsőséged, hogy a Te igazságodban, bölcsességedben, és szentségedben járhassunk. Köszönjük, hogy ma is örömödet leled abban, hogy megmutasd magad azoknak, akik hittel vágynak a jelenléted után. Krisztus nevében, Ámen.

Személyes találkozás Istennel!

Jákob Penúélnak nevezte el azt a helyet és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam. Mózes első könyve 32. fejezet 30. vers

Napjainkban, amikor a koronavírus miatt távolságot kell tartanunk, jól jön, hogy telefonon, e-mailben, Facebookon, Twitteren, Skypeon stb.

Ennek ellenére egyre több embertől hallom, hogy szeretne akár nagyobb távolságot is utazni, hogy személyesen találkozhasson számára kedves személyekkel.

Az életünkben fontos szemtől-szembe találkozni egymással.  Milyen lenne azonban, ha Istennel találkoznál személyesen?

A Bibliában, Jákobról olvasunk elsők között a bűneset után, hogy személyes találkozása volt Istennel. Szemtől-szembe került Isten angyalával, harcolt Vele, az angyal pedig Istentől jövő üzenetet mondott Jákobnak.

Jákob élete teljesen megváltozott ettől a találkozástól. Új nevet kapott, Izrael lett Jákobból, új életet kapott Istentől.

Ebből fakadóan új lehetőségek nyíltak meg a csaló előtt, aki Isten harcosává lett. Azon a reggelen Jákob Isten áldásával bicegett tovább az útján, és nemsokára kibékült a testvérével: Ézsauval.

Mivel Isten megváltoztatta az életét, Jákob így beszélt Ézsauval: „Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kegyes voltál hozzám.” (1 Mózes 33:10)

Milyen érdekes, hogy a féltékenység és a rosszindulat eltűnt Jákob szívéből Ézsauval kapcsolatosan.

Nekem és neked szükségünk van-e egy személyes találkozásra Istennel ahhoz, hogy testvérünket, embertársunkat egészen máshogy tudjuk látni?

IMA: Istenünk, vágyunk látni a Te arcodat. A Te ígéreteid az élet legdrágább értékei közé tartoznak, és olyan lehetőségeket nyerhetünk általuk, amiket csak Általad és Benned találhatunk. Ámen.

A szövetség ereje!

Népemmé fogadlak titeket, és a ti Istenetek leszek, és megtudjátok, hogy én, az ÚR vagyok a ti Istenetek, aki megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától.
Mózes második könyve 6. fejezet 7. vers

Napjainkban olyan kevés szó esik a szövetségről, már a legtöbb esetben szerződésekről beszélünk. Pedig nagyon fontos újra felfedeznünk a mi Istenünket, aki annyira bensőséges módon munkálkodik a szövetség ígéretei által.

A Biblia az Ó és az Újszövetség kereteibe van foglalva. Ezeket a szövetségeket Ábrahám, Izsák, és Jákob leszármazottaival kötötte Isten.

A Biblia csak a szövetségben való élésről beszél. Az Isten szíve, amely a szövetség szíve így foglalja össze ezt: „Népemmé fogadlak titeket, és a ti Istenetek leszek, és megtudjátok, hogy én, az ÚR vagyok a ti Istenetek”

Isten egyesül az Ő népével a hűséges, kifogyhatatlan szeretetével. A házasság a legközelebbi párhuzam Isten velünk kötött szövetségét illetően. Két személy eggyé válik, és úgy döntenek, hogy egyek lesznek, míg a halál el nem választja őket.

Isten szövetsége az emberrel egy érdekes kérdést vet fel. Hogyan válhat eggyé egy minden tekintetben szent és igazságos Isten, a minden tekintetben szentségtelen, bűnös emberrel?

Ez kizárólag Jézus Krisztus keresztje által lehetséges, amely által helyreállít minket Isten. (Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne 2 Korintus 5:21)

Az Isten és ember közötti szövetség csakis a Jézus Krisztusban vetett hit által jöhet létre. Csakis Krisztusban tartozhatunk örökké Istenhez.



IMA: Istenünk, köszönjük, hogy Krisztus által minden ember Istene és Atyja akarsz lenni. Köszönjük, hogy utat készítettél nekünk Krisztus által, hogy visszatérhessünk Hozzád, azáltal, hogy a Fiad halt meg a kereszten a mi bűneinkért és feltámadt a mi megigazulásunkért. Ámen.

A Menny kapuja!

Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja. Mózes első könyve 28. fejezet. 17. vers

Jákobnak egy olyan valóságosnak tűnő „álma” volt, hogy nyilvánvalóvá vált előtte, ez Istentől kapott látomás. Amikor felébredt, mondta: „Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.”

Ez egy olyan dologba ad nekünk betekintést, ami napjainkban is megtörténhet és meg is történik. Ma is lehetünk Isten jelenlétében úgy, hogy még csak tudatában sem vagyunk ennek a nagy csodának.

Egy istentiszteleten az egyik ember átéli az Istennel való mély kapcsolat titokzatosságát, örömét annyira, hogy szent félelem lesz úrrá rajta, míg a másik ember ugyanazon az istentiszteleten egyáltalán semmit sem érzékel, tapasztal.

Mit értett azon a mondaton Jákob, hogy „Isten háza és a menny kapuja?” Volt ott a közelben valamilyen templom, imaház, vagy egyáltalán valamilyen épület? Nem volt. Voltak ott más emberek? Nem voltak. Jákob megértette, hogy Isten háza és a menny kapuja ott van, ahol Isten jelen van.

Sok-sok évvel később, János apostol így beszél a Szentlélek által: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” János evangéliuma 1. fejezet 14. vers

Jézus Krisztus lett az a Földön, akiben Isten lakozott, megtestesült, és Általa nyílt meg az út minden ember számára, hogy bennünk is élhessen Isten a Szentlélek által. ( Apostolok Cselekedetei 2:4, 33, 38) Pál apostol azt mondja: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik.” ( 1 Korintus 3:16).
Isten háza ott van, ahol Istenlakozást vesz, és ez által új életet hoz belénk és körénk.
Ő szeretné a mi szívünket az Isten házává, a menny kapujává tenni. A te szívedben helyet kapott már?


IMA: Istenünk, jöjjön el a Te országod, és legyen meg a Te akaratod azáltal, hogy bennünk élsz és rajtunk keresztül cselekszel. Krisztus nevében kérünk, Ámen.

Az Istennel találkozás helye

Onnan továbbvonult a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felütötte sátrát. Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott is az Úrnak, és segítségül hívta az ÚR nevét.
Mózes első könyve 12. fejezet 8. vers

Az áldozati oltár és az áldozatok már az emberiség történetének korai szakaszában is jelen voltak. ( Mózes első könyve 12. fejezet)

A legfontosabb dolog viszont az, hogy az egy igaz Istent dicsőítsük, tiszteljük, és helyes hozzáállással tegyük ezt.

Amikor Isten arra hívta Ábrámot, hogy elhagyja a szülővárosát, ő hitt Istennek, bízott Istenben és éppen ezért engedelmeskedett. Amikor a sikemi szenthelyhez érkezett, ahol akkor kánaániak laktak, Ábrám oltárt épített.

Majd továbbutazott Bételen keresztül a keletre eső hegyvidékre és felütötte sátrát, majd ott is oltárt épített. Ez az oltár volt az Istennel való találkozásnak a helye Ábrám számára. Ezen a helyen vállalta a felelősséget az elkövetett bűneiért, és a Mennyország ajtaja megnyílt Ábrám számára, hogy szabadon beszélhessen Istennel.

Miközben az oltárnál dicsőítette Ábrám Istent, ígéreteket és áldások bőségét kapta Istentől.

Nekünk, Újszövetségi hívőknek az „oltár” Krisztus keresztje. Krisztus halála által, Isten ma is lemossa a legsötétebb bűnöket is és megnyitja a Menny kapuit a Krisztusban hívőknek.

A veszély viszont az, hogy figyelmen kívül hagyva Krisztus áldozatát, a bűneinket nem hozzuk Isten elé, hogy Krisztus halála, vére által eltörölhesse azokat, ezáltal pedig egy fal magasodik közénk és Isten közé. A választófalként emelkedő megbocsátatlan bűneink következményeként nem fogjuk meghallani többé Isten szavát, és az iránta érzett szeretetünk hiábavalóvá válik.

Az igazi oltár, a golgotai kereszt tövében, az igaz Istennel való kapcsolatunk helyreállhat, a bűneinktől megszabadulhatunk, hogy többé ne éljünk a bűneink rabságában, ha pedig megragadjuk ezt a szabadulást, akkor gyönyörködik bennünk Isten és világosságot, kijelentést, áldásokat hoz az életünkbe.


IMA: Istenünk, Jézus Krisztus nevében segíts nekünk hittel, teljes szívvel közeledni Hozzád, ünnepelni a Veled való kapcsolatunkat. Ámen.

Isten sétapartnert keres

Énok az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten.
Mózes első könyve 5. fejezet 24. vers

Hallottam egy hölgyről, aki nagyon elfoglalt volt, ezért rendszerint kora hajnalban beszélte meg barátnőivel, hogy találkoznak és együtt járnak egyet.

Séta közben általában kiöntötték a szívüket egymásnak.

Isten is ilyen „sétapartnereket” keres. Isten már Ádám és Éva idejében járt-kelt és kereste az emberpárt. „Amikor azonban meghallották az Úristen hangját, amint szellős alkonyatkor járt-kelt a kertben, elrejtőzött az ember és a felesége az Úristen elől a kert fái között.”

( 1 Mózes 3:8) A bűn miatt sajnos nem jött létre ez a csodálatos kapcsolat a kert hűvös alkonyatában.

A Bibliában viszont olvasunk Énókról, aki a bűneset után is hűségesen járt Istennel. Ezek szerint a bűneset után is volt lehetőség arra, hogy a bűn miatt megszakadt kapcsolat Isten és ember között ismét helyreálljon?

A Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 5. versében találjuk a választ: „Hit által ragadtatott el Énok, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt az Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves.”

Az Istenben vetett hite által nyílt lehetősége arra, hogy Istennel járjon, Isten pedig hazavitte Énokot önmagához a Mennybe.

Az Isten és ember közössége ma is valós kiváltság, Isten hív minket arra, hogy Vele járjunk.

Ma is megtehetjük ezt úgy, hogy lépést tartunk Isten Szentlelkének jelenlétével és vezetésével. (Galátziaiakhoz írt levél 5. fejezet 25. vers) A Jézus Krisztusban vetett hit következményeként, Isten a Szentlélek által a szívünkbe költözhet és örökké Vele járhatunk, élhetünk. Miért nem kéred te is Tőle ezt?


IMA: Istenünk, a Veled járás rádöbbent minket arra, hogy milyen fontos számodra az emberiség. Szeretsz és értékesnek tartasz minden emberi lényt. Közel lenni hozzád, része lenni a Te országod növekedésének, annyira csodálatos a számunkra.
Segíts nekünk egész életünkben Veled járni a Krisztusban vetett hit által, Ámen.

Tiszteld édesanyádat!

Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikában lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan.
Korintusiakhoz írt második levél 1. fejezet 5. vers




Egy ismert teológust kérdeztek egyszer: „Nagyon terjedelmes könyveket írt Istenről. Honnan tudja, hogy az a sok minden, amit leírt igaz?” A teológus így felelt: „Mert édesanyám mondta nekem.”

Egyszerű válasz egy nehéz kérdésre, de jól szemlélteti, hogy mekkora hatással vannak az édesanyák családjukra, gyermekeikre.

Mindkét szülőnek fontos szerepe van a családban, de az édesanya már a gyermek egész kicsi korától kezdve ott van a gyermek mellett. Ezért is igaz, hogy sok esetben az édesanyától hall először a gyermek Istenről.

Ha édesanyád még él, mondd el neki ma, hogy mennyire szereted őt és értékeled mindazt, amit értetek tett, tesz. Köszönd meg neki, hogy az, aki és azt ahogyan befolyással volt életedre.

Ha már nincs az élők sorában, köszönd meg őt Istennek, azt, hogy egy ideig része volt életednek.

Akár olyan édesanya volt amilyet te szerettél volna, akár nem volt olyan, kérd Istent, hogy segítsen megbocsátani neki, és kegyelme által tudd elfogadni őt olyannak amilyen vagy amilyen volt.



IMA: Istenünk, köszönjük neked az édesanyánkat. Segíts megfelelőképpen tisztelni és szeretni az édesanyánkat. Ha pedig már nincs az élők sorában az édesanyánk, segíts megfelelő tisztelettel és szeretettel emlékezni rá.
Segíts szerető gyermekekké, szülőkké, házastársakká válnunk. Krisztus nevében, Ámen.