Jákobnak egy olyan valóságosnak tűnő „álma” volt, hogy nyilvánvalóvá vált előtte, ez Istentől kapott látomás. Amikor felébredt, mondta: „Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.”
Ez egy olyan dologba ad nekünk betekintést, ami napjainkban is megtörténhet és meg is történik. Ma is lehetünk Isten jelenlétében úgy, hogy még csak tudatában sem vagyunk ennek a nagy csodának.
Egy istentiszteleten az egyik ember átéli az Istennel való mély kapcsolat titokzatosságát, örömét annyira, hogy szent félelem lesz úrrá rajta, míg a másik ember ugyanazon az istentiszteleten egyáltalán semmit sem érzékel, tapasztal.
Mit értett azon a mondaton Jákob, hogy „Isten háza és a menny kapuja?” Volt ott a közelben valamilyen templom, imaház, vagy egyáltalán valamilyen épület? Nem volt. Voltak ott más emberek? Nem voltak. Jákob megértette, hogy Isten háza és a menny kapuja ott van, ahol Isten jelen van.
Sok-sok évvel később, János apostol így beszél a Szentlélek által: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” János evangéliuma 1. fejezet 14. vers
Jézus Krisztus lett az a Földön, akiben Isten lakozott, megtestesült, és Általa nyílt meg az út minden ember számára, hogy bennünk is élhessen Isten a Szentlélek által. ( Apostolok Cselekedetei 2:4, 33, 38) Pál apostol azt mondja: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik.” ( 1 Korintus 3:16).
Isten háza ott van, ahol Istenlakozást vesz, és ez által új életet hoz belénk és körénk.
Ő szeretné a mi szívünket az Isten házává, a menny kapujává tenni. A te szívedben helyet kapott már?
IMA: Istenünk, jöjjön el a Te országod, és legyen meg a Te akaratod azáltal, hogy bennünk élsz és rajtunk keresztül cselekszel. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése