Mózes első könyve 12. fejezet 8. vers
Az áldozati oltár és az áldozatok már az emberiség történetének korai szakaszában is jelen voltak. ( Mózes első könyve 12. fejezet)
A legfontosabb dolog viszont az, hogy az egy igaz Istent dicsőítsük, tiszteljük, és helyes hozzáállással tegyük ezt.
Amikor Isten arra hívta Ábrámot, hogy elhagyja a szülővárosát, ő hitt Istennek, bízott Istenben és éppen ezért engedelmeskedett. Amikor a sikemi szenthelyhez érkezett, ahol akkor kánaániak laktak, Ábrám oltárt épített.
Majd továbbutazott Bételen keresztül a keletre eső hegyvidékre és felütötte sátrát, majd ott is oltárt épített. Ez az oltár volt az Istennel való találkozásnak a helye Ábrám számára. Ezen a helyen vállalta a felelősséget az elkövetett bűneiért, és a Mennyország ajtaja megnyílt Ábrám számára, hogy szabadon beszélhessen Istennel.
Miközben az oltárnál dicsőítette Ábrám Istent, ígéreteket és áldások bőségét kapta Istentől.
Nekünk, Újszövetségi hívőknek az „oltár” Krisztus keresztje. Krisztus halála által, Isten ma is lemossa a legsötétebb bűnöket is és megnyitja a Menny kapuit a Krisztusban hívőknek.
A veszély viszont az, hogy figyelmen kívül hagyva Krisztus áldozatát, a bűneinket nem hozzuk Isten elé, hogy Krisztus halála, vére által eltörölhesse azokat, ezáltal pedig egy fal magasodik közénk és Isten közé. A választófalként emelkedő megbocsátatlan bűneink következményeként nem fogjuk meghallani többé Isten szavát, és az iránta érzett szeretetünk hiábavalóvá válik.
Az igazi oltár, a golgotai kereszt tövében, az igaz Istennel való kapcsolatunk helyreállhat, a bűneinktől megszabadulhatunk, hogy többé ne éljünk a bűneink rabságában, ha pedig megragadjuk ezt a szabadulást, akkor gyönyörködik bennünk Isten és világosságot, kijelentést, áldásokat hoz az életünkbe.
IMA: Istenünk, Jézus Krisztus nevében segíts nekünk hittel, teljes szívvel közeledni Hozzád, ünnepelni a Veled való kapcsolatunkat. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése