Márk evangéliuma 5. fejezet 15. vers
Egy férfi a következő levelet küldte egy állami börtönből: „Fiatal gyerekkoromban valami összetört bennem, amikor az édesapám meghalt. Amikor a temetési szertartás után megkérdeztem a papot, hogy miért vette el Isten az apámat, csak annyit mondott: „Isten azért vette magához az apádat, hogy együtt lehessen vele.”
Dühöt és keserűséget kezdtem érezni Isten iránt. Az édesanyám, aki nem volt tanult asszony, egyedül maradt 7 gyerekkel. Összeroppant a felelősség alatt, inni kezdett és mindenféle komolytalan kapcsolatba bonyolódott vadidegen férfiakkal.
Legkisebb gyerekként a nagyobb testvéreimre voltam bízva, akik rendszerint azzal foglalkoztak, amivel akartak, tehát magamra maradtam.
Emlékszem egyszer, amikor édesanyám randira indult a legújabb partnerével, szaladtam utána, hogy ne hagyjon estére egyedül, erre ő és a partnere bezártak egész éjszakára a sötét fürdőszobába.
Attól kezdve lázadni kezdtem mindenféle tekintéllyel szemben, és voltaképp utcagyerek lettem. 10 évesen beléptem egy bandába, mert szeretetre, elfogadásra vágytam és arra, hogy tartozzam valahova.
Autókat loptam, házakba törtem be, kábítószert árultam, mindezt a „túlélés” jegyében. Még férfi prostitúcióba is keveredtem, hiszen sok olyan jól szituált nő volt, akik szerették a fiatalabb fiúkkal elütni az időt.
Tizenévesen lebuktam autólopás miatt és lecsuktak. A börtönben gyűlöltem a keresztényeket és a Sátán főpapja lettem.
Életem során hétszer ítéltek szabadságvesztésre és minden alkalommal, amikor visszakerültem a börtönbe, egyre erőszakosabb lettem.
Olyannyira, hogy előbb teljesen elkülönítettek a többi rabtól, majd a börtön pszichiátriai részlegére helyeztek a tombolásom miatt.
Én voltam a megszállott a Márk evangéliuma 5. részéből.
Egy napon egy barátom meghívott az istentiszteletre. Nem akartam elmenni, de mivel említette, hogy négy nő is énekelni fog, természetesen elmentem. A börtönben nem gyakran lehet nőt látni.
Meghallgattam a prédikációt, de a szívem kőkemény maradt. Minden lepergett rólam. Majd elkezdett a négy nő kórusa énekelni:
„ Vedd Atyám szívem s alázd meg, hogy legyen mindig tied,
Zúzzad össze Ó Szentlélek, lágyítsd meg e kőszívet!”
Az éneklésük angyali éneklésnek tűnt. Mintha ragyogó fényben úsztak volna. Majd 4 helyett 5 személyt láttam. Azt hittem a gyógyszerek mellékhatása.
Szívemben hallottam Krisztus hangját: „Szeretlek téged Elemér!” Abban a pillanatban láttam meg saját magam valóságosan. Láttam minden gonoszságát, mocskosságát lelkemnek.
A szemeim annyira megteltek könnyekkel, hogy semmit sem láttam, beszélni próbáltam, de nem jött ki hang a torkomon.
Azon a napon tértem meg minden bűnömből, fogadtam el Isten bűnbocsánatát Jézus Krisztus által minden bűnömre és születtem újjá a Szentlélek által. Keresztény lettem! Jézus Krisztus életem Megváltója és királya lett!
Azóta minden egyes napon tanulmányozom az Isten Igéjét, hogy készen legyek arra a napra, amikor ismét szabad leszek és kikerülök a börtönből.
IMA: Istenem, kizárólag Neked van hatalmad arra, hogy az ördög rabságából megszabadítsd az embert. Ezer nyelvvel sem tudnánk kifejezni milyen csodálatos vagy Megváltó Isten! Zúzd össze a mi kemény szíveinket is és töltsd meg a Te szereteteddel. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése