
Volt már olyan pillanat életedben, amikor úgy érezted minden elveszett? Az álom, amit hordoztál, a remény, amit már alig mertél megfogalmazni. A jövő, amiben egyszer bíztál, de Isten nem felejt.
A 126. zsoltár azokról a napokról szól, amikor Isten visszafordítja a sorsod alakulását. Amikor a könnyek után újra jön a nevetés. Nem üres, kényszeredett mosoly, hanem az a nevetés, amit a szív mélyéről fakaszt Isten jelenléte. Amikor a fájdalom nem csak eltűnik, hanem valami új, szent öröm váltja fel.
A zsoltár egy nép nevetéséről szól, de ez a nevetés ma is elérhető. Neked is.
Lehet, hogy most még könnyek között jársz. Lehet, hogy imáid még csak sóhajok.
Ez nem a te erődről szól. Hanem az Ő hűségéről.
És mikor eljön, a szád megtelik nevetéssel. Mert nem lehet csendben maradni, amikor Isten cselekszik.
És amikor majd elérkezik az a nap, ne felejtsd el: az öröm nem önmagáért van. A nevetésed tanúságtétel. A békességed bizonyság. Minden mosolyod emlékeztet másokat arra, hogy Isten valóságos. Hogy a sötétség nem a vég. Hogy a remény soha nem hiábavaló.
Ezért ne add fel.
Ne hagyd abba az imádkozást, még ha most csend van is.
Ne hagyd abba a vetést, még ha könnyek között teszed is.
Mert az Isten, aki örömre fordítja a gyászt, ma is él.
És amikor majd rád néznek az emberek, azt mondják:
„Hatalmas dolgot tett vele az Úr!”
IMA: Uram, köszönöm, hogy Te vagy a fordulatok Istene. Amikor már nem látok kiutat, Te akkor is munkálkodsz a háttérben. Hiszem, hogy eljön az a nap, amikor a gyász helyét öröm, a csend helyét nevetés, a fájdalom helyét ujjongás veszi át. Uram, hadd lehessen életem is bizonyság mások előtt,
hogy valóban hatalmas dolgokat tettél velem. Add, hogy ne csak én örüljek, hanem mások is lássák:
Te vagy az élő Isten, aki ma is csodákat teszel. Jézus Krisztus nevében köszönöm. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése