A fenti igeversben a király, mint az isteni szerelmes, nem csupán egy földi uralkodót jelképez, hanem magát Istent, aki szeretetével és tervével meg akar szólítani minden embert. "Szépségedet a király kívánja" – itt nem a külső vonásokról, hanem a belső szépségről, a lélek tisztaságáról és ragyogásáról van szó. Isten nem a testi megjelenésben keresi a vonzalmat, hanem abban az őszinte szeretetben, amit a szívedben hordozod Iránta.
Minden hívő ember, életútja során törekszik arra, hogy ezt belső szépséget megtalálja és megőrizze. Ez a fajta szépség nem múlandó, nem évül el, és nem függ a világi elismeréstől vagy tulajdontól. Ez a belső szépség tükrözi az Isten iránti hűséget, az alázatot, a szeretetet, és a jó cselekedeteket,ezek a dolgok tetszenek Istennek.
Isten alázattal és szeretettel teljes odaadást vár az övéitől. Azt az odaadást, mely nem kényszerből vagy félelemből fakad, hanem tiszta szeretetből és csodálatból. Isten az a király, aki nem zsarnoki uralommal, hanem szeretettel uralkodik, és tőled is ezt a fajta szeretetteljes alárendeltséget várja el.
Ez a vers tehát arra hívja a hívőt, hogy ismerje fel és ápolja lelki szépségét, melyet Isten kíván, és lépjen kapcsolatba vele mély és tiszteletteljes szeretettel. Ahogy a földi királyok előtt hajolnak meg emberek, úgy hajolj meg te is a Mennyei Király előtt, aki a végtelen szeretet, bölcsesség és kegyelem forrása. Isten előtti meghajlásod nem csupán külső gesztus, hanem belső hódolás, mely átformál téged, megújít és közelebb visz személyes üdvösségedhez és lelked szépüléséhez.
IMA: Istenem, arra az igazi lelki szépségre vágyom, amelyre Te is vágysz, ha rám gondolsz és ami előtted is kívánatos. Formáld ezt lelkemben Szentlelked által. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése