2019. október 17., csütörtök

A valódi öröm forrása!

Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen."
János evangéliuma 15. fejezet 11. vers



Az első keresztények legfontosabb ismertetőjegye az volt, hogy Isten dicsősége, szeretete "ragyogott" rajtuk.
Amikor a Szentlélek világosságot, fényt hoz egy ember szívébe, azt a ragyogást, melegséget semmiképpen sem lehet elpalástolni.
Ez a belső ragyogás volt az a bizonyosság, ami által hiteles tanúivá válhattak Krisztusnak világszerte.
Isten nagy kegyelme és csodálatos ereje jelen volt életükben, ezáltal pedig tudtak örülni még a szenvedés és szégyen miatt is, amit Krisztusért szenvedtek.
" Ők pedig örömmel távoztak a nagytanács színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért;" Apostolok Cselekedetei 5. fejezet 41. rész
Sajnálatos tény, hogy a ma élő átlagkeresztény ember életéből hiányzik ez a fajta világosság, ragyogás.
Vannak különböző "tréningek" amikben olyan világhíres tanítók akarnak oktatni embereket az örömmel kapcsolatosan, ( 10 lépés a boldog élethez, 8 lépés az új életért, 5 lépés a pozitív élethez stb. stb.), akiknek az éltéből szintén hiányzik a Szentlélek jelenlétének öröme és világossága.
Nem vesszük észre, hogy ez az öröm és világosság a Krisztusban vetett hit, a Szentlélekkel teljes élet természetes következménye.
A szent öröm, Isten megszentelt gyermekeinek kizárólagos kiváltsága.
A világ akkor fogja látja a mennyei örömöt és ragyogást arcunkon, életünkön, ha tényleg el is fogjuk hinni amit tudunk az Istenről, az Isten beszédéről.


IMA: Istenünk, kérünk téged, hogy könyörülj rajtunk. Megadjuk magunkat Neked, és elismerjük, hogy Nélküled nincs öröm, nincs erő, nincs hiteles keresztény élet. Bocsásd meg minden hiú próbálkozásunkat arra nézve, hogy Téged megkerülve legyen a mienk az öröm ami csak Tőled jön. Krisztus nevében, Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Nem veti meg a nyomorult nyomorúságát

Mert nem veti meg, és nem utálja a nyomorult nyomorúságát, nem rejti el orcáját előle, segélykiáltását meghallgatja. 20. Zsoltár 24. vers Ke...