2022. november 25., péntek

Mennyei felhatalmazás

Megkérdeztük az ott levő véneket, és ezt mondtuk nekik: Ki adott nektek parancsot arra, hogy ezt a templomot felépítsétek, és gerendázatát elkészítsétek? Ők azonban ilyen szavakkal feleltek nekünk: Mi a menny és föld Istenének a szolgái vagyunk, és újjáépítjük ezt a templomot, amely sok évvel ezelőtt épült. Izráelnek egy nagy királya kezdte építeni, és be is fejezte.                                                     Ezsdrás könyve 5. fejezet 9, 11. versek



Amikor az Isten munkája halad és az Isten országa épül, nagyon kevés ember marad közömbös. Az emberek egyik csoportja ujjongó örömmel teszi meg, amit csak tud, hogy az Isten munkája előre haladjon.
A másik csoportba tartozók pedig igyekeznek megtenni, ami csak hatalmukban áll, hogy az Isten munkája ne haladjon előre.
Isten népe örömmel építkezett, de a környéken élő népek nem örültek törekvésüknek. Levelet írtak Dárius királynak, hogy az építkezést leállíttassák.
Isten népe tudta, hogy nekik Círus király adott nemcsak engedélyt, de megbízást is a templom és a város újjáépítésére.
A döntő viszont az Isten elhívása volt számukra és ebben erősödtek meg: „Mi a menny és föld Istenének a szolgái vagyunk.”
Isten népe a saját bőrén tapasztalta meg a múltban, hogy milyen szörnyű dolog a Királyok-Királyának elhívását, parancsát megvetni.
Ha Isten gyermeke vagy, akkor királyi megbízott vagy. Jézus Krisztus képviselőjeként élsz és végzed feladataidat.
A feltámadott Krisztus bennünk, általunk és körülöttünk építi országát. Az Ő hatalma által szolgálunk ebben a világban. Hagyd hát az ellenségeskedőket, ne foglalkozz a "Dáriuszokkal", mert az elhívásodat sokkal magasabb szintről kaptad.


IMA: Istenem! Csak a Te szavadra, hatalmadra van szükségem ahhoz, hogy imádságos szívvel szolgálhassak a világban. Szeretnék úgy élni, hogy megdicsőülhess életemben, környezetemben.
Krisztus nevében segíts, Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Nem veti meg a nyomorult nyomorúságát

Mert nem veti meg, és nem utálja a nyomorult nyomorúságát, nem rejti el orcáját előle, segélykiáltását meghallgatja. 20. Zsoltár 24. vers Ke...