De nincs itt. Feltámadt a halálból, ahogy megmondta. Gyertek csak, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt! Máté evangéliuma 28. fejezet 5-6. vers
Húsvét reggelén, még fel sem jött a nap, az asszonyok, akik a kereszt alatt sírtak Jézus Krisztus szenvedései miatt, már siettek a kertbe, hogy Jézus Krisztus sírjánál lehessenek.
A szívüket keserűség, a szemeiket könnyek fátyolozták el. Ez nem csoda, hiszen egy egész világ dőlt össze bennük. Minden vágyuk, tervük, elképzelésük összeomlott Jézus Krisztus halálával. Saját szemükkel látták, hogy Jézus Krisztus, aki életük reménysége volt, meghalt a kereszten.
Talán még mindig fülükbe csengett a gúnyolódók szava: „Ha tényleg Isten fia vagy, szállj le a keresztről és majd hiszünk Benned…”
Igaz, hogy Jézus Krisztus szavát is hallották, amint kimondta, hogy elvégeztetett, de ebből semmit sem értettek. Nem tudhatták mire gondolt Krisztus. Csak azt látták, hogy meghalt szeretett tanítójuk és mesterük.
Az asszonyok még egy kis balzsamot szerettek volna kenni a holttestre, hogy tovább maradhasson ép, olyan volt ez a hagyomány, mint manapság a virágokkal való tisztesség tevés a sírnál.
Nem tudták hogyan fogják elgördíteni a hatalmas sziklakövet a sír elől, de nem az elméjük vezette őket ezen az úton, hanem a szívük.
A sírhoz közeledve viszont egyik csoda követte a másikat. A követ elhengerítve találták, a kő tetején pedig egy angyal ült.
Miért kellett a követ elhengeríteni? Nem azért, mert Krisztus nem tudott kijönni anélkül a sírból, hanem azért, hogy minden ember előtt nyilvánvaló legyen, hogy Jézus Krisztus már nincs a sírban.
Ő feltámadt! Ez pedig mindent megváltoztatott! Világunkban annyi temető, sír van, pontosan emiatt tűnhet úgy nekünk, hogy végül mégis a halálé lessz az utolsó szó.
Jézus Krisztus viszont legyőzte a halált. Kijött a sírból. Ez a tény pedig mindent megváltoztat. Egy napon, azok akik a feltámadt Krisztusban bíznak, mindannyian ki fognak jönni a sírjaikból egy el nem múló életre. Jézus Krisztus üres sírja volt az első. De a szentek feltámadása után sok-sok üres sír fog bizonyságot tenni Istenről, szeretetéről, hatalmáról és arról, hogy minden ígérete hűség és igazság.
A szívüket keserűség, a szemeiket könnyek fátyolozták el. Ez nem csoda, hiszen egy egész világ dőlt össze bennük. Minden vágyuk, tervük, elképzelésük összeomlott Jézus Krisztus halálával. Saját szemükkel látták, hogy Jézus Krisztus, aki életük reménysége volt, meghalt a kereszten.
Talán még mindig fülükbe csengett a gúnyolódók szava: „Ha tényleg Isten fia vagy, szállj le a keresztről és majd hiszünk Benned…”
Igaz, hogy Jézus Krisztus szavát is hallották, amint kimondta, hogy elvégeztetett, de ebből semmit sem értettek. Nem tudhatták mire gondolt Krisztus. Csak azt látták, hogy meghalt szeretett tanítójuk és mesterük.
Az asszonyok még egy kis balzsamot szerettek volna kenni a holttestre, hogy tovább maradhasson ép, olyan volt ez a hagyomány, mint manapság a virágokkal való tisztesség tevés a sírnál.
Nem tudták hogyan fogják elgördíteni a hatalmas sziklakövet a sír elől, de nem az elméjük vezette őket ezen az úton, hanem a szívük.
A sírhoz közeledve viszont egyik csoda követte a másikat. A követ elhengerítve találták, a kő tetején pedig egy angyal ült.
Miért kellett a követ elhengeríteni? Nem azért, mert Krisztus nem tudott kijönni anélkül a sírból, hanem azért, hogy minden ember előtt nyilvánvaló legyen, hogy Jézus Krisztus már nincs a sírban.
Ő feltámadt! Ez pedig mindent megváltoztatott! Világunkban annyi temető, sír van, pontosan emiatt tűnhet úgy nekünk, hogy végül mégis a halálé lessz az utolsó szó.
Jézus Krisztus viszont legyőzte a halált. Kijött a sírból. Ez a tény pedig mindent megváltoztat. Egy napon, azok akik a feltámadt Krisztusban bíznak, mindannyian ki fognak jönni a sírjaikból egy el nem múló életre. Jézus Krisztus üres sírja volt az első. De a szentek feltámadása után sok-sok üres sír fog bizonyságot tenni Istenről, szeretetéről, hatalmáról és arról, hogy minden ígérete hűség és igazság.
IMA: Ezen a húsvéti napon emlékeztess minket Istenünk arra, hogy van élet a fizikai halálon túl. Olyan jó ezt tudni különösen, ha az elhunyt szeretteinkre gondolunk. Köszönjük, hogy azok életében, akik Téged szeretnek és követnek Úr Jézus Krisztus, nem a halál fogja kimondani az utolsó szót. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése