Viselj gondot a családodra

Ha pedig egy özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, ezek tanulják meg, hogy elsősorban a saját házuk népét becsüljék meg, és hálájukat szüleik iránt róják le, mert ez kedves az Istennek.
Timóteushoz irt első levél 5. fejezet 4. vers



Az első keresztények idején semmiféle szociális, állami támogatás nem állt rendelkezésre a családok számára. Éppen ezért, a keresztények szervezték meg, a hozzájuk tartozó rászoruló családok megsegítését. Saját szociális hálót alakítottak ki. Természetesen nagyon szigorú és világos feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, hogy valaki ebbe a szociális hálóba kerülhessen. Ez megvédte a gyülekezeteket azoktól, akik csak ki akarták használni, rabolni Isten népét, de Istent magát sem nem keresték, sem nem szerették. Csak egy példát említek ezzel kapcsolatosan: Ha egy asszony megözvegyült, de a gyülekezetben úgy élt, hogy nem járt valójában Krisztus nyomdokaiban, hanem bünös életmódot gyakorolt, nem számították azok közé, akiket a gyülekezetnek támogatnia kell. Azok a szegények, özvegyasszonyok akiknek viszont voltak szintén keresztény gyermekeik, elsősorban a gyermekeik feladatát képezte a róluk való gondoskodás. Voltak akik vonakodtak ettől? Sajnos igen.
Gondolj bele, milyen nagy ajándékot kaptál, amikor a családod mellett döntöttél, és Isten a te otthonodat formálta, a te felelősségeddé tette. Mint egy kertész, aki a növények minden egyes levelét gondozza, úgy kell neked is ápolnod, törődnöd a családoddal. Tudnod kell, hogy mindezt nem pusztán kötelességből teszed – hanem azért, mert Isten is ezt kéri tőled, ezt látja jónak és kedvesnek.

Ahogy egy fa gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak, te is úgy ágyazd meg a szeretet és tisztelet alapjait a családodban. Az özvegyasszony példája erre emlékeztet: ha ő nem maradna egyedül, hanem gyermekei és unokái körében lenne, azok megtanulhatnák a legfontosabbat – a családi kötelékek értékét és a tisztelet, hála fontosságát szüleik iránt. Ha valóban tiszteled azokat, akik megelőztek téged, azzal a jövő nemzedéknek is tanítást adsz. Számodra is kedves, amikor a te gyermekeid hálát mutatnak, nem igaz? Hát tudd, hogy Istent is boldoggá teszi, ha megvan benned ez a becsülés és hála. Milyen szomorú, mikor azt hallod, látod, hogy a szülők megkárosítják, meglopják saját gyermekeiket. Vagy éppen a gyermekek a szüleiket. A fenti igevers által Isten felhívja a figyelmedet arra, hogy a kereszténységed elsősorban a legszűkebb családodban áll vagy bukik. Ha a házastársadat kérdeznéd meg és őszintén válaszolna, szerinted ő hiteles kereszténynek tekintene téged vagy sem? Ha a gyermekeidet kérdeznéd meg, akkor ők hitelesnek tartanák keresztény életedet? Ha még kiskorú gyermek vagy, a szüleid mit gondolnak a keresztény életedről? Lenne bátorságod ezt megkérdezni tőlük?

Képzeld el, hogy Isten szeretete olyan, mint egy folyó, amely mindenkit elér, aki alázattal fogadja be azt. Ahogyan a folyó egyre szélesebb lesz, úgy nő és terjedhet a hála és tisztelet is, ha te ebben példát mutatsz. Isten szeme rajtad van, amikor tisztelettel fordulsz a családod felé, mert látja, hogy ezzel az ő rendelése szerint jársz el. Tudd, hogy e cselekedeted nem csupán emberi kötelesség, hanem szent szolgálat is. Aki ugyanis a saját családjáról nem visel gondot, az rosszabb erkölcsi helyzetbe került, mint a hitetlen és istentagadó.



IMA: Istenem, kérlek téged segíts, hogy a szűk családomban éljek hiteles életet vagy, a gyermekeim, házastársam vagy a szüleim körében, tudva, hogy ez szent kötelesség, de szolgálat is, amely neked tetszik. Krisztus nevében, Ámen.