Példabeszédek könyve 18. fejezet 22. vers
A házasság Isten csodálatos ajándéka. Egy istenfélő, szeretetteljes és bölcs feleség valóban kincs, amely nemcsak a férj életét gazdagítja, hanem Isten áldását is hordozza. Azonban a házasság nem csak a feleség személyén múlik; a férj felelőssége, hogy megbecsülje és értékelje a társát. Egy nő számára is rendkívül fontos, hogy tisztelje és értékelje a férjét. A Biblia két erős kontrasztot állít elénk ezzel kapcsolatban: Abigél és Míkál történetét.
Abigél külső megjelenését tekintve gyönyörű volt, belső értékeit tekintve bölcs és istenfélő asszony volt. Minden bölcs férfi számára főnyeremény lehetett volna. A Szentírás szerint férje, Nábál, ezzel szemben durva és esztelen ember volt (1Sámuel 25:3). Amikor Dávid katonái éhesen és fáradtan segítséget kértek Nábáltól, ő elutasította őket, figyelmen kívül hagyva azt, hogy Dávid emberei korábban védelmezték a nyáját. Nábál nemcsak hálátlan volt, hanem tiszteletlen is az Úr felkentjével szemben. Szökött rabszolgának nevezte azt, akire Isten azt mondta, hogy szíve szerint való férfi és akit Isten kiválasztott az ország következő királyának. Dávid emiatt elhatározta, hogy bosszút áll, ám Abigél bölcsessége megakadályozta a vérontást.
Abigél csendben és alázattal, mégis határozottan lépett közbe. Bőséges ajándékokat vitt Dávidnak, és könyörgött neki, hogy ne hozzon elhamarkodott döntést. Szavai nemcsak higgadtak, hanem hitből fakadóak voltak. Elismerte Dávid jövőbeni királyi elhívását és azt, hogy az Úr Szentlelke vele van. A történet végén maga Isten büntette meg Nábált, és Dávid feleségül vette Abigélt, aki valóban méltó társának bizonyult.
Abigél tehát egy olyan nő volt, aki minden szempontból áldás lehetett volna férje számára. A legtöbb férfi kincsként, áldásként tekintett volna egy olyan nőre, feleségre, mint Abigél, de Nábál ezt nem tette. Nem becsülte a feleségét, és ezzel saját vesztét okozta. Ez a történet arra tanít minket, hogy egy jó házasság nemcsak egy istenfélő nő jelenlétén múlik, hanem azon is, hogy a férj felismeri-e az áldást,
Míkál története éppen az ellentéte Abigél történetének. Ő egy rendkívüli férjet kapott, akit Isten maga választott ki és kent fel Izráel királyává. Dávid nemcsak hős volt, hanem az Úr szíve szerint való ember is (1Sámuel 13:14). Olyan férj, aki szerette és tisztelte Istent, és ennek megfelelően vezette a népet.
Amikor Dávid az Úr szövetségládáját elhozta Jeruzsálembe, nem félt teljes szívéből dicsőíteni Istent. Táncolt és ugrált az Úr előtt, mert tudta, hogy minden, amije van, Isten kegyelméből van. Míkál azonban ezt nem tudta elfogadni. Megvetéssel nézte Dávidot, és kigúnyolta őt:
"Milyen dicsőséges volt ma Izráel királya, amint felfedte magát szolgái szolgálólányai előtt, ahogyan csak egy hitvány ember fedné fel magát!" (2Sámuel 6:20)
Míkál reakciója azt mutatta, hogy nem értette meg, ki is valójában a férje. Nem tisztelte benne azt a kiválasztott férfit, akit Isten királlyá tett. Dávid nem saját dicsőségét kereste, hanem Istenét, és ezért Míkál nemcsak a férjét, hanem magát Istent is megvetette.
Isten pedig megítélte Míkált: egész életében meddő maradt. Ez nemcsak testi büntetés volt, hanem egy mély lelki következmény is. Abban a korban egy nő számára a meddőség szégyen volt, és azt jelentette, hogy nem lesz öröksége, nem lesz jövője.
Abigél és Míkál története éles ellentétet mutat. Abigél egy olyan feleség volt, aki bölcsességével és istenfélelmével megmentette a férje életét, bár Nábál ezt nem értékelte, végül maga Isten gondoskodott róla, hogy Abigél olyan férjet kapjon, aki kellőképpen megbecsülte és értékelte őt. Míkál viszont egy olyan feleség volt, aki nem támogatta a férjét, hanem ok nélkül lenézte és megvetette őt, ezért Isten ítélete sújtotta.
Ezek a történetek arra tanítanak minket, hogy egy jó feleség valóban kincs, de egy házasság boldogságához az is kell, hogy a férj felismerje és megbecsülje ezt a kincset. A nők számára pedig fontos üzenet, hogy az igazi szépség és bölcsesség az istenfélelemből fakad, és hogy egy feleség fontos feladata lehet az, hogy segítse, támogassa és tisztelje a férjét, még akkor is, ha az nem mindig méltó rá.
Míg Nábál elveszítette azt a kincset, amit Isten adott neki Abigél személyében, és a saját vesztébe rohant, addig Dávid, aki alázattal táncolt az Úr előtt, végül olyan feleséget kapott, aki méltó társa lett. Az igazi áldás tehát azoké, akik tisztelik Istent és az Ő rendeléseit a házasságban is.
Te hogyan viszonyulsz a házastársadhoz? Felismered benne az Isten által adott ajándékot, vagy inkább a hibáira fókuszálsz? Engeded, hogy Isten formálja a házasságodat, vagy inkább saját igazadat keresed?
IMA: Istenem, szeretném tisztelni a házastársamban azt az embert, akit mellém adtál. Szeretném meglátni az erősségeit, támogatni és szeretni őt a gyengeségei ellenére tudva, hogy Te megáldod az ezzel kapcsolatos törekvéseimben akár méltó rájuk a házastársam, akár nem. Köszönöm, hogy Te vagy az, aki új emberré formálsz ma is férjeket és feleségeket egyaránt a Jézus Krisztus kegyelme és a Szentlélek ereje által. Áldd meg kérlek ma a házastársamat, házasságomat. Adj bölcsességet és engedelmes, Rád figyelő szívet azoknak, akik még párválasztás előtt állnak. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése