Anna története minden édesanya szívéhez szól, különösen azokhoz, akik valaha könnyek között vitték imáikat Isten elé. Ő nem csupán egy nő, aki gyermeket akart, hanem egy asszony, aki Isten előtt öntötte ki a szívét, és hitével példát hagyott ránk.
Anna éveken át hordozta fájdalmát, mert nem lehetett gyermeke. Könnyei és imái, csendes szenvedése nem maradt rejtve Isten előtt. És amikor megkapta gyermekét, Sámuelt, nem tartotta meg önző módon, hanem hálából visszaadta őt Isten szolgálatába. Anna szíve Istennel volt tele, nem a körülményeivel.
Az istenfélő édesanya ma is ilyen: az ő ereje az imáiban rejlik, az ő reménye nem azonnali megoldásokban, hanem Isten hűségében él. Lehet, hogy fáradt, lehet, hogy senki nem tapsolja meg a nap végén, de ő tudja, hogy amit tesz, az Isten szemében nagyon is számít.
Anna története emlékeztet minket arra is, hogy az anyaság nem birtoklás, hanem ajándék, amit Istenbe kapaszkodva élhetünk meg. Az édesanya hite nemcsak saját életét formálja, hanem a következő nemzedékekét is. Sámuel próféta nemcsak nagy vezető lett, hanem egy imádkozó anya gyümölcse is.
Ma, anyák napján, adjunk hálát azokért az édesanyákért, akik imában hordozzák a családjukat. Dicsérjük meg őket, bátorítsuk őket, mert munkájuk sokszor láthatatlan marad, de gyümölcse örökkévaló.
Ima: Uram, köszönöm Annát, az imádkozó édesanya példáját. Köszönöm a mai édesanyákat, akik csendben, hittel, kitartással építik a családjukat. Áldd meg őket reménységgel, erővel, békével, és hadd tudják, hogy minden könnyük, minden fohászuk számít előtted. Hadd lássák meg gyermekeik életében a Te jóságodat, és tapasztalják meg, hogy Te hűséges vagy minden ígéretedben. Ámen.
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése