Isten nem céltalanul alkotott minket: terve volt velünk. Nemes tettekre hívott el, amelyeket Ő maga készített el előre számunkra. Amikor egy jó szóval bátorítunk, amikor segítünk a szükségben lévőnek, vagy amikor imádságban hordozunk valakit, akkor nem véletlenül tesszük, hanem azért, mert az Isten útján járunk. De ne feledjük: amint Isten előkészíti a jó cselekedetek útját, a gonosz is készíti a saját csapdáit. Sokszor ugyanúgy adódik lehetőségünk rossz szóra, bántó tettre, haragra vagy közönyre. Az ördög célja, hogy elfordítson minket a világosság útjától, és apró lépésekkel a sötétség szolgáivá tegyen. Ezért a Krisztust követőnek kettős éberségre van szüksége: Éberség Isten vezetésére – hogy meglássuk, hol és hogyan használhat bennünket ma az Úr. Éberség a gonosz csapdáira – hogy felismerjük a kísértést, és ne engedjünk neki, bármilyen vonzónak tűnik is. Ahogy a sofőr is két tükörbe néz vezetés közben: az egyik előre mutatja az utat, a másik figyelmeztet a veszélyre, úgy nekünk is szemünket Jézus Krisztuson kell tartani, miközben résen vagyunk az ellenség ármánykodásával szemben.
Isten üzenete ez: Ma tedd fel magadnak a kérdést: melyik úton járok? Azon, amit Isten készített el számomra, vagy azon, amelyet a gonosz állított csapdaként?
IMA: Uram, köszönöm, hogy világosságba hívtál, és jó cselekedeteket készítettél számomra. Adj nekem éber szívet, hogy felismerjem a Te utadat, és erősíts meg, hogy ellenálljak a gonosz csapdáinak. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése