 |
Gondolj csak a világunkra: a háborúk árnyéka (például az Ukrajnában zajló borzalom, amely közvetlenül érinti Európát), a fegyverkezés lázas tempója, a rettegés, ami sok országra telepszik. Ez a világ messze van attól a Békesség Fejedelmétől, Akinek eljövetelére készülünk.Sokszor azt gondolhatjuk, a Karácsony a külső béke ünnepe kellene, hogy legyen. De ha mélyebben megnézzük lelki szemeinkkel azt a gyermekágyban fekvő Kisdedet, Akiről Ézsaiás azt jövendölte, hogy így hívják: „...Békesség Fejedelme, akkor látnunk kell: az Ő békessége gyökeresen más.
Amikor Krisztus eljött, nem egyszerűen tűzszünetet hirdetett a nemzetek között. Jézus Krisztus eljövetele mély, lelki választóvonalat húzott. Ő a Fény (János 1:4-5), aki szembeállt a Sötétséggel. Ez a szembesítés szükséges, mert az igazi békesség csakis az igazsággal és a szentséggel együtt létezhet.
Talán ellentmondásosnak tűnik, de a Békesség Fejedelme hozott megosztottságot is:
A Társadalomban és az Egyházban: Ő a szikla, amire egyesek építkeznek, és ami másoknak botlás köve (1 Péter 2:7-8). Ahol az evangéliumot hirdetik, ott emberek kénytelenek döntést hozni a világosság és a sötétség között. Ez szétválasztja azokat, akik elfogadják az Ő békéjének feltételeit (bűnbánat és hit), és azokat, akik ragaszkodnak a saját útjukhoz. Az evangélium hirdetése mindig kiélezi a konfliktusokat a hamis és az igazi hit között.
A Családban is jelen van ez a megosztottság: Jézus Krisztus maga mondta: „Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem kardot.” (Máté 10:34) Ez a kard az Igének a kettős éle, ami képes szétválasztani a szív gondolatait. Amikor valaki a családban Krisztushoz fordul, a döntése konfliktust okozhat azokkal a rokonokkal, akik elutasítják Krisztust annak ellenére, hogy a felszines vallásosságot kedvelik. Ez fájdalmas, de ez a Krisztusban való élet velejárója: a Krisztushoz tartozás fontosabb, mint a világi békesség.
Az adventi idő a belső készülést jelenti. Nem az a kérdés, megvan-e már minden ajándék, hanem hogy felkészült-e a szívem, hogy befogadjam a Világ Világosságát? Csak azáltal nyerhetem el az igazi, mély békességet, ha a saját szívemben engedem, hogy Ő különbséget tegyen a fény és a sötétség, a bűn és az igazság között.
Ne a külső, múló béke illúzióját keresd, hanem a Krisztusban gyökerező, megingathatatlan békességet, amely megmarad, még akkor is, ha a világ háborúban áll körülöttünk. Ez a mi adventi feladatunk: mélyebben megismerni Krisztust, a Békesség Fejedelmét, és bevonulni az Ő békéjébe, amit a világ nem adhat, és el sem vehet.
IMA: Mennyei Atyám, hálás vagyok a Békesség Fejedelméért, Fiadért, Jézus Krisztusért. Kérlek, Uram, ne engedd, hogy a világ zaja és a háborúk szorongása elrabolja az én szívemből az adventi készülődést. Segíts nekem, hogy a fényed által tegyek különbséget a sötétség és a világosság között a saját életemben, a családomban és az egyházamban! Szeretném befogadni azt az igazi békességet, ami felülmúl minden értelmet. Készítsd elő a szívem, hogy megünnepeljem a Te eljöveteledet! Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Amikor Krisztus eljött, nem egyszerűen tűzszünetet hirdetett a nemzetek között. Jézus Krisztus eljövetele mély, lelki választóvonalat húzott. Ő a Fény (János 1:4-5), aki szembeállt a Sötétséggel. Ez a szembesítés szükséges, mert az igazi békesség csakis az igazsággal és a szentséggel együtt létezhet.
Talán ellentmondásosnak tűnik, de a Békesség Fejedelme hozott megosztottságot is:
A Társadalomban és az Egyházban: Ő a szikla, amire egyesek építkeznek, és ami másoknak botlás köve (1 Péter 2:7-8). Ahol az evangéliumot hirdetik, ott emberek kénytelenek döntést hozni a világosság és a sötétség között. Ez szétválasztja azokat, akik elfogadják az Ő békéjének feltételeit (bűnbánat és hit), és azokat, akik ragaszkodnak a saját útjukhoz. Az evangélium hirdetése mindig kiélezi a konfliktusokat a hamis és az igazi hit között.
A Családban is jelen van ez a megosztottság: Jézus Krisztus maga mondta: „Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem kardot.” (Máté 10:34) Ez a kard az Igének a kettős éle, ami képes szétválasztani a szív gondolatait. Amikor valaki a családban Krisztushoz fordul, a döntése konfliktust okozhat azokkal a rokonokkal, akik elutasítják Krisztust annak ellenére, hogy a felszines vallásosságot kedvelik. Ez fájdalmas, de ez a Krisztusban való élet velejárója: a Krisztushoz tartozás fontosabb, mint a világi békesség.
Az adventi idő a belső készülést jelenti. Nem az a kérdés, megvan-e már minden ajándék, hanem hogy felkészült-e a szívem, hogy befogadjam a Világ Világosságát? Csak azáltal nyerhetem el az igazi, mély békességet, ha a saját szívemben engedem, hogy Ő különbséget tegyen a fény és a sötétség, a bűn és az igazság között.
Ne a külső, múló béke illúzióját keresd, hanem a Krisztusban gyökerező, megingathatatlan békességet, amely megmarad, még akkor is, ha a világ háborúban áll körülöttünk. Ez a mi adventi feladatunk: mélyebben megismerni Krisztust, a Békesség Fejedelmét, és bevonulni az Ő békéjébe, amit a világ nem adhat, és el sem vehet.
IMA: Mennyei Atyám, hálás vagyok a Békesség Fejedelméért, Fiadért, Jézus Krisztusért. Kérlek, Uram, ne engedd, hogy a világ zaja és a háborúk szorongása elrabolja az én szívemből az adventi készülődést. Segíts nekem, hogy a fényed által tegyek különbséget a sötétség és a világosság között a saját életemben, a családomban és az egyházamban! Szeretném befogadni azt az igazi békességet, ami felülmúl minden értelmet. Készítsd elő a szívem, hogy megünnepeljem a Te eljöveteledet! Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése