Isten gondviselése nem csak a látványos csodákban érhető tetten. Az Ő keze ott van a hétköznapok apró fogaskerekei között is. Amikor idén „véletlenül” pont jókor hívott fel egy barátod, amikor egy betegségből felépültél, vagy amikor egy nehéz döntés után váratlan békesség szállt a szívedre – az nem a szerencse volt. Az Eben Háézer volt.
A hálaadásunk legmélyebb foka az, amikor megköszönjük azt a védelmet, amiről nem is tudtunk. Hány balesettől óvott meg idén az Úr? Hány olyan rossz döntéstől térített el, aminek a következményeit ma is nyögnéd? Csak Ő tudja.
Az emlékezés a hit üzemanyaga. Ha nem állítasz magadnak „emlékköveket” a szívedben, a jövő nehézségei könnyen elsöpörnek. A hálaadás a láthatatlanért valójában bizalom a jövőre nézve. Ha Isten „mindeddig” megsegített, miért gondolod, hogy az új év küszöbén magadra hagy?
Barátom, ne csak azt köszönd meg, ami a markodban van. Köszönd meg a láthatatlan pajzsot, a csendes vezetést és azt az erőt, ami akkor is megtartott, amikor te már rég feladtad volna. Isten hűsége nem a te teljesítményedtől függ, hanem az Ő rendíthetetlen jellemétől.
Lépj át az új évbe úgy, hogy nem a félelmeidre, hanem a saját Eben Háézer kövedre nézel!
IMA: Drága Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy az elmúlt év minden napján ott voltál mellettem, még akkor is, amikor én nem vettelek észre. Hálás vagyok a láthatatlan oltalomért, a meg nem érdemelt kegyelemért és azért, hogy „mindeddig” megtartottál. Segíts, hogy ne aggódva tekintsek a jövőbe, hanem a Te hűségedre támaszkodva induljak el az új esztendő útján. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése