Királyok könyve 2. fejezet 17-18. vers
Miután Illés felvitetett a Mennybe, Elizeus egyedül maradt Illés palástjával és az Illésnek adott erő kettős mértékével.
A Jerikóban levő próféták közössége viszont kételkedett Illés elragadtatásában, ezért a keresésére akartak indulni.
Elizeus megmondta nekik, hogy semmi értelme a keresésének, de mivel mindenképp ragaszkodtak a maguk meglátásához, Elizeus hagyta, hogy kiküldjenek ötven embert, akik három napig keresték Illést, de sikertelenül és kimerülve tértek vissza.
„ Megmondtam nektek”-mondta Elizeus ezeknek az embereknek. Ez nem egy egyszerű szemrehányás volt. Ezzel voltaképp ezt mondta a prófétáknak: „Még mindig nem értitek? Most én vagyok az Úr prófétája. Mostantól fogva velem fogtok szembe állni és ez nagyon is valóság.”
Isten prófétájának lenni egy felülről való tekintélyt jelentett. Ezért volt fontos Isten küldöttének megadni a kellő tiszteletet. Egy hatósági személynek az egyenruhája vagy igazolványa bizonyítja, hogy egy állam tekintélye van mögötte. Isten embere, küldötte, szószólója mögött pedig a Mindenható, Teremtő Isten tekintélye van.
Ha valaki valóban az Isten küldötte, az Istentől kapott tekintéllyel léphet fel, ezt pedig nem lehet meghamisítani, leutánozni.
Ma is vannak Istennek olyan követei, akik elkötelezték magukat Isten és az Ő királyságával kapcsolatos igazság hirdetésére. Ez a küldetés különleges tekintélyt kölcsönöz nekünk? Igen. Ez viszont nem indíthat minket elbizakodásra. Az Istentől származó igazi tekintélyünket, Isten követeiként komolyan kell kezelnünk, és Isten dicsőségét kell keresnünk mindenben amit, teszünk vagy mondunk.
Látni fogják-e rajtad ma azok, akikkel ma találkozol, hogy Te az egy, Igaz Isten követe vagy? Ha igen, hogyan? Ha nem, vajon miért nem?
IMA: Istenünk, Te csodálatos vagy és hálát adunk neked azért, hogy használni akarsz minket a Rólad szóló igazság hirdetésében környezetünknek, barátainknak, családunknak. Segíts hittel hirdetni a te üzenetedet, Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése