2020. szeptember 5., szombat

Isten felé fordulni

…megijedt Jósáfát, az Urat kezdte keresni, és böjtöt hirdetett egész Júdában. Összegyülekeztek a júdaiak, hogy segítséget kérjenek az Úrtól. Júda összes városából is eljöttek, hogy az ÚR segítségét kérjék. Krónikák második könyve 20. fejezet 3-4. vers



Egy évvel ezelőtt még semmit sem sejtettünk arról, hogy mit fogunk megélni ma. Egy éve még a gazdaság szárnyalt, a hírek szerint csökkent a munkanélküliség, nőttek a bérek, nem volt szó karanténról, lakhelyelhagyási tilalomról, nem volt szó arról, hogy cégek mennek csődbe és majdnem 400 000 ember veszíti el a munkáját Magyarországon. Ma viszont társadalmunkban a félelem uralkodik. Félelem a vírustól, a betegségtől, a haláltól, a munkanélküliségtől, anyagi biztonság elvesztésétől, félelem a jövőtől. A második hullám elején már vannak, akik a harmadik, negyedik, ötödik hullámról beszélnek, gazdasági szakemberek pedig egyre borulátóbbak és világméretű gazdasági válságról. Magyarországon újabb 4-500 ezer munkanélküliről, több száz cég csődjéről beszélnek. Mit tesz az átlagember? Fél, mert úgy gondolja, hogy jobb félni, mint megijedni.
De mit kezdünk a félelemmel? Mi a következő lépés, amikor úgy érezzük, hogy a félelem és a bizonytalanság rajtunk is úrrá akar lenni? Mit teszünk, amikor nemcsak fizikai, hanem lelki válságot is élünk meg? Isten a böjt és az imádság eszközét adta nekünk, melyek segítségével közelebb kerülhetünk Hozzá.
Az Ószövetségben emberek imádkozni és böjtölni kezdtek, amikor úgy érezték, hogy szükségük van megtérésre, megújulásra, Isten vezetésére. Tudták, hogy csak Isten tud kiutat mutatni nekik nehéz helyzetükből. Jósáfát király is ezt tette, amikor ellenséges csapatok vették körül az országát és félő volt, hogy leigázzák azt. Olyan nagy túlerővel nézett szembe Jósafát és országa, hogy csak Istentől jövő csoda segíthetett rajtuk. Jósafát, mint az ország vezetője tudta, hogy csak az Istenhez fordulás segíthet népén. Ezért is hirdetett nemzeti imát és böjtöt. ( Ekkor Jósáfát arccal a földig hajolt, és Júda meg Jeruzsálem lakói mindnyájan leborultak az ÚR színe előtt, és imádták az Urat. A keháti és kórahi léviták pedig fölálltak, és egyre hangosabban dicsérték az Urat, Izráel Istenét. 2 Krónika 20:18-19)
A király vezette népét imában és voltaképp azt mondta Istennek: „Nem tudjuk, mit tegyünk, de a mi szemeink Rajtad vannak, a Te vezetésedre, tanácsodra várunk.”
Isten pedig válaszolt egy prófétáján keresztül. Kijelentette, hogy ez a harc az Ő harca és a népe oldalán fog harcolni. Ha megalázzuk magunkat Isten előtt, Isten olyan módon fog támogatni minket harcainkban, amire nem is gondolnánk. Ellenségünk pedig megfutamodik.
Döntsünk tehát mi is. Egyedül erőlködünk vagy ezekben a válságos időkben olyan szokásokat iktatunk be életünkbe, amelyek segítenek minket a Krisztus követésében? Csakis Isten ereje által növekedhetünk, szolgálhatunk és dicsérhetjük az Urat teljes szívünkből a viszontagságok idők ellenére is.


IMA: Istenünk, a mi szemeinket, szíveinket szeretnénk Feléd fordítani. Te uralkodsz minden népen, a mi szíveinken is. Erő és dicsőség van Nálad. Könyörgünk Istenünk a Te szabadításodért, helyreállításodért személyes életünket és országunkat illetően. Krisztus nevében, Ámen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Értelmet meghaladó hit

Amikor azonban ezt végig gondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz ve...