Jézus Krisztus a kereszten függve megszólított két olyan személyt, akik semmilyen rokoni kapcsolatban nem álltak és szelíden, de határozottan rájuk helyezte a szeretet „terhét”.
Jézus Krisztus földi anyja, Mária, és János apostol, egész életükben szeretettel és gondoskodással viszonyultak egymáshoz.
Isten ennek a szeretetnek a terhét akarja ránk is helyezni: „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvér szeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek” (1 Péter 1:22) Vannak emberek az életedben, környezetedben, akik Istennek, Krisztusnak nagyon értékesek. A családtagjaid, a munkatársaid, szomszédaid. Érzed a szeretet „terhét” velük kapcsolatosan? Érdekel téged egyáltalán, hogy mi lesz a lelkükkel? Ha a mai napon meghalnának, érdekel téged, hogy az örök kárhozatba vagy az Isten örök dicsőségébe mennek? Elmondtad nekik valaha az evangéliumot? Imádkozol értük, velük? El kell jönnie annak a pontnak minden keresztény ember életében, amikor rádöbben, hogy a lélekmentés erkölcsi kötelesség. Ez Isten akarata és ez Krisztus parancsa. Ez fakad egy olyan szívből, amelyet megragadott Isten megmentő kegyelme, és ez a megszentelődés gyümölcse.
IMA: Istenem, szükségem van arra, hogy meglágyítsd a szívemet. Szükségem van a Te szeretetedre, hogy szeretni tudjam igazán a környezetemben élőket. Törj át azokon a válaszfalakon, amiket életem köré építettem és taníts meg másokat szeretni úgy, ahogyan Te szeretted, szereted őket. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése