ISTEN BIZTOS MENEDÉK!

Az elnyomottak menedéke az Úr, menedék a nyomorúság idején.
9. Zsoltár 10. vers




Úgy érzed elnyomnak? Túl jelentéktelennek tartanak? Talán mondod a mondanivalód és az az érzésed mintha senki nem hallaná meg? Nézd csak mit üzen neked az Örökkévaló: " Én, én vagyok a vigasztalótok!"
Miért csodálkozol azon, hogy az emberek nem hallgatnak meg téged. Miért csodálkozol azon, ha sokan a környezetedben nem veszi figyelembe a te szükségeidet, igényeidet, érdekedet?
Nem test és vér ellen van nekünk harcunk. Akik így viselkednek veled, azok nem maguktól teszik ezt. Az a szellem aki irányítja őket műveli ezt.
Az elnyomóidnak is szüksége van az imádságaidra. Az elnyomóidnak is szüksége van az irgalmadra. Az elnyomóidnak is szükségük van Istenre.
Én és te is meneküljünk az Úrhoz. Ő az igazi menedékünk.
Ő az aki keresi a mi érdekünket, ha mi szemmel tartjuk a mások érdekeit is és nemcsak önmagunk javát, érdekét képviseljük.
Másodszor, "miért félsz a halandótól, az olyan embertől aki a fű sorsára jut?"
Mennyire törékenyek vagyunk mi emberek. Olyan nagy terveket készítünk, olyan magasra törünk gondolatban, olyan nagy eredményekre áhítozunk, Isten szava pedig kijózanít minket.
Olyan minden ember (nincs kivétel), mint a fű.
Gyenge, törékeny, védtelen, és nagyon rövid életű.
Ami ma még zöldellett, estére talán már hervadt lesz.
Amit olyan nehéz munkával összegyűjt az ember életének napjaiban, talán egy pillanat alatt semmivé lehet.
Miért ne bíznánk az örökkévaló Istenben?
Miért ne találnánk menedéket az Ő szavára építve?
Azok akik nyomorgatnak minket, hamarosan semmivé lesznek, de akik az Úrban bíznak és az Ő szavára építenek, megmaradnak örökké.

IMA: Mennyei Istenünk felemeljük a te nevedet, mert méltó vagy minden dicséretre, dicsőségre.
Bocsásd meg nekünk azt, amikor emberekben bíztunk, emberek miatt elcsüggedtünk, vagy emberektől vártuk a segítséget. Segíts csak Rád nézni, csak Benned találni menedéket örökké. Krisztus nevében, Ámen.