Jelenleg egy elég változékony télnek lehetünk a tanúi. Egyszer kissé bekeményít az időjárás és hidegebb van, máskor kicsit megenyhül velünk szemben, mint például a tegnapi napon, de nem bánik velünk túl „szigorúan.”
Nyáron viszont mindnyájan éltünk már meg elepesztő hőséget. Amikor 40 fok vagy annál nagyobb hőmérséklet is nehezítette nappalainkat, éjszakáinkat. Emlékszem azokra az időkre gyerekkoromban, amikor nemcsak légkondicionáló volt ismeretlen, de az átlagemberek egy ventilátort sem engedhettek meg maguknak. Ilyenkor előfordult, hogy bátyám fogta a mogyorófából készített pecabotját, és mezítláb átsétáltunk a zöld mezőkön, hogy elérkezzünk a Fekete Kőrös partjára és ott felüdülést találjunk. Arra is emlékszem, hogy egy forró nyári nap után, az enyhülést adó alkonyatkor fellocsoltuk az udvart jó hideg vízzel és meghúzódtunk a nagyon vastag törzsű, öreg eperfa alatt vagy éppen valamelyik ágán ülve és epret ettünk. Ilyenkor örültünk a teremtett világnak és örültünk egymás társaságának. Még nem tudtuk mi az a „generációs szakadék” és idősek, fiatalok, középkorúak hosszasan beszélgettünk, nevettünk, játszottunk a hűs alkonyat enyhülést adó leple alatt.
Te és én kedves olvasóm, arra lettünk teremtve, hogy hasonló módon élvezzük az Istennel való közösséget. Csak olvasom a fenti igeverset és máris repes a lelkem, csak Isten adhat enyhülést, örömet, beteljesedést lelkünknek.
A világon levő összes teremtmény közül csak nekünk embereknek van olyan szívünk, amely képes megnyílni Isten előtt és a Szentlélek pedig képes lakozást venni szívünkben, lelkünkben. Isten minden teremtménye közül csak mi vagyunk képesek arra, hogy megosszuk másokkal, az Istennel való kapcsolatból származó örömöt és Isten tervét a világra, emberiségre nézve. Mivel a bűn miatt megtört lélekkel élünk, ezért vagyunk hajlamosak elrejtőzni, vonakodni az Istennel való közösségtől. Isten viszont jobban ismer minket, mint mi önmagunkat. Isten tekintete elől semmi sem maradhat rejtve. Teljesen mezítelennek érezzük magunkat, amikor Isten jelenlétében vagyunk és a lelkünk töredezettsége, torzsága miatt szégyenkezünk és félünk a szent Istentől. Istennek viszont van válasza szégyenünkre, torzságunkra. A golgotai kereszten adta meg a választ erre a Fia, Jézus Krisztus által. Az Ő tökéltesen gyönyörű, tiszta, szent Fia testet öltött, magára vette a bűn miatt megnyomorodott testünket, lelkünket, vállalta a megvetést, az ítéletet értünk, helyettünk. Betakarta mezítelenségünket az Ő szentségének gyönyörű, hófehér, dicsőséges ruhájával. „Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra.” ( Galata 3:27)
Ha már elfogadtad Istennek csodálatos szeretetét hit által, elfogadtad a megigazulás ruháját, a Krisztus kieszközölt bocsánatot bűneidre, újra készen állsz arra, hogy Isten legyen földi vándorútadon a legbizalmasabb társad, hogy a lelkedet felüdítse, mint ahogyan ezt tette a kezdetben, az Édenkertben hűvös alkonyatkor.
IMA: Istenünk, bocsáss meg nekünk, hogy olyan hosszú időn keresztül bujkáltunk Előled. Segíts nekünk kijönnünk a bűneink árnyékából és hit által elfogadnunk a megigazulás hófehér ruháját ingyen kegyelmedből. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése