Nemrég jutott a birtokomba egy felvétel, amin egy ismert vallási vezető azt kívánja egyik ellenségének, hogy elevenen szálljon a pokolba. Jónás próféta idejében, Ninive egy nagy városnak számított, de rendkívül barbár lakói voltak. A történészek szerint, ha egy jövevény jött a városba, amennyiben nem találták rokonszenvesnek, a város vezetői elvonszolták a város főterére és a lakók előtt megkínozták majd megölték az illető. A lakók ezt szórakoztató programnak tekintették.
Nem csoda hát, hogy Jónás inkább a pokolba kívánta ennek a barbár városnak a lakóit, mintsem a Mennybe. Amikor szólt Isten Jónáshoz, Jónás úgy gondolta a niniveiek már úgyis eljátszották Isten kegyelmét, mi értelme hát, hogy odautazzon és mondjon bármit is ezeknek az embereknek?
Talán félelem is munkált benne. Mi lesz, ha nem találják rokonszenvesnek őt és az ő megkínzásán és kivégzésén fognak szórakozni a város lakói?
Jónás abban is reménykedett, hogy Isten csak Izrael népével szemben kegyelmes és a pokol fenekére fogja küldeni a niniveieket.
Isten nem mondott le a niniveiekről és nem mondott le Jónásról sem.
Isten ma is azt akarja, hogy minél több ember jusson el őszinte bűnbánatra, megtérésre és a Krisztusban vetett hit által bűnei bocsánatára és az üdvösségre.
Krisztusról olvassuk, hogy telve volt kegyelemmel és igazsággal. Kegyelemmel azok felé, akik megbánták bűneiket és készek voltak elfordulni bűneiktől majd Isten felé fordulni.
Ma is ennek a kegyelemnek az időszakában élünk. Amikor viszont lejár a kegyelem ideje, Krisztus igazságosan fogja ítélni azokat, akik elutasították az Ő jóságát és kegyelmét.
Amikor Ninive népe megtért, Isten úgy döntött, hogy büntetés helyett kegyelemben részesíti a várost.
Jónásnak meg kellett tanulnia, hogy nem ő dönti el, kinek kegyelmez az Isten és kinek nem, ő csupán Isten eszköze.
Vannak olyan emberek, akiket szíved szerint a pokol fenekére küldenél? Isten nem mondott le rólad és ne hidd, hogy lemondott azokról, akik ma lehet, hogy nyakig vannak a bűnben és eszük ágában sincs őszinte bűnbánatot tartani. Talán éppen ezek az emberek lesznek a következők, akiken Isten megmutatja jóságát és kegyelmét. Vágyakozz arra, ami az Isten terve: „Minél több ember eljusson az igazság ismeretére és a megtérésre, örök életre.” Tencut Zoltán
IMA: Istenem, olyan nagy csoda, hogy kegyelmeztél nekem. Nem érdemeltem ezt meg. Köszönöm, hogy a Te kegyelmed nemcsak az enyém. Segíts kitartóan imádkozni azért, hogy minél többen elfogadják környezetemben kegyelmed, szereteted. Krisztus nevében, Ámen.
Nem csoda hát, hogy Jónás inkább a pokolba kívánta ennek a barbár városnak a lakóit, mintsem a Mennybe. Amikor szólt Isten Jónáshoz, Jónás úgy gondolta a niniveiek már úgyis eljátszották Isten kegyelmét, mi értelme hát, hogy odautazzon és mondjon bármit is ezeknek az embereknek?
Talán félelem is munkált benne. Mi lesz, ha nem találják rokonszenvesnek őt és az ő megkínzásán és kivégzésén fognak szórakozni a város lakói?
Jónás abban is reménykedett, hogy Isten csak Izrael népével szemben kegyelmes és a pokol fenekére fogja küldeni a niniveieket.
Isten nem mondott le a niniveiekről és nem mondott le Jónásról sem.
Isten ma is azt akarja, hogy minél több ember jusson el őszinte bűnbánatra, megtérésre és a Krisztusban vetett hit által bűnei bocsánatára és az üdvösségre.
Krisztusról olvassuk, hogy telve volt kegyelemmel és igazsággal. Kegyelemmel azok felé, akik megbánták bűneiket és készek voltak elfordulni bűneiktől majd Isten felé fordulni.
Ma is ennek a kegyelemnek az időszakában élünk. Amikor viszont lejár a kegyelem ideje, Krisztus igazságosan fogja ítélni azokat, akik elutasították az Ő jóságát és kegyelmét.
Amikor Ninive népe megtért, Isten úgy döntött, hogy büntetés helyett kegyelemben részesíti a várost.
Jónásnak meg kellett tanulnia, hogy nem ő dönti el, kinek kegyelmez az Isten és kinek nem, ő csupán Isten eszköze.
Vannak olyan emberek, akiket szíved szerint a pokol fenekére küldenél? Isten nem mondott le rólad és ne hidd, hogy lemondott azokról, akik ma lehet, hogy nyakig vannak a bűnben és eszük ágában sincs őszinte bűnbánatot tartani. Talán éppen ezek az emberek lesznek a következők, akiken Isten megmutatja jóságát és kegyelmét. Vágyakozz arra, ami az Isten terve: „Minél több ember eljusson az igazság ismeretére és a megtérésre, örök életre.” Tencut Zoltán
IMA: Istenem, olyan nagy csoda, hogy kegyelmeztél nekem. Nem érdemeltem ezt meg. Köszönöm, hogy a Te kegyelmed nemcsak az enyém. Segíts kitartóan imádkozni azért, hogy minél többen elfogadják környezetemben kegyelmed, szereteted. Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése