2021. október 1., péntek

Ne félj te kicsiny nyáj!

Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!                Lukács evangéliuma 12. fejezet 32. vers



A híradót, napi híreket követve, ország és világszerte emberekben növekszik a félelem és a szorongás. Csak néhányat említek meg az utóbbi idők szalagcímei közül: koronavírus negyedik hulláma, migránsáradat, gazdasági válság, növekvő vesztegetés, iszonyatos bűncselekmények, áremelkedés, gazdasági válság. Aki naponta ezekből a forrásokból táplálkozik, nem csoda, hogy nincs kedve elhagyni saját otthonát.
Jézus Krisztus elküldi az övéit úgy, mint „juhokat a farkasok közé”. Ő mégsem megfélemlíteni akar, minket, hanem szeretettel bátorít: „Ne félj, te kicsiny nyáj.”
Egy félelemmel és aggodalmakkal teljes világban, Isten úgy döntött, hogy nekünk ajándékoz valamit, amiért érdemes harcolni: „Isten országát, amelyet vérével szerzett meg övéinek.”
Krisztus nem arra hívott minket, hogy félelemtől remegve bezárkózzunk otthonainkba és várjuk azt, hogy eljöjjön értünk. Az Isten országának szüksége van Isten gyermekeinek kezeire, lábaira, hangjára. Szükség van arra, hogy Isten gyermekei hallassák hangjukat imádság, tanúságtétel és az Istennek végzett munka által.
Isten előre elkészítette számunkra azokat a lehetőségeket, amelyeket megragadva szavainkkal és tetteinkkel szolgálhatunk azoknak, akiknek erre szüksége van.
Utasítsd hát el az evilági gondolkodást, mely szerint csak az anyagiakért halmozása a földi életünk értelme és legyünk készek szolgálni anyagi javainkkal is. Öltöztessük fel a mezíteleneket, adjunk enni az éhezőknek, és adjunk menedéket a rászorulóknak.
Életünket tegyük fel arra a mennyei kincsre, amelytől sem a rozsda, sem a moly, sem a tolvajok nem foszthatnak meg.
Akik megértik, hogy milyen nagy kiváltság Isten országának örököseként élni, készek cselekvő, szolgáló életet élni. Igen. A farkasok néha meg megtépázzák bárány bundánkat, de mennyei pásztorunk nem hagy el minket és minden nehézséget javunkra fog fordítani.
Isten úgy döntött, hogy neked ajándékozza az országot. Te hogyan döntesz? Kezdesz valamit ezzel a nagy kiváltsággal?


IMA: Istenem, a megpróbáltatásaim ellenére szeretném hittel elfogadni a Tőled kapott ajándékokat. Segíts félretennem a félelmeimet, aggodalmaimat és Téged képviselve szolgálnom azok felé, akiknek szükségük van segítségre. Krisztus nevében kérlek, Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A szépség, amelyet Isten kíván

Szépségedet a király kívánja, mert ő a te urad, borulj le előtte! 45. Zsoltár 11. vers A fenti igeversben a király, mint az isteni szerelmes...