
Valójában nem új gondolat az, hogy szeressünk. Az egész világ erről beszél. Szeretet a dalokban, a filmekben, az idézetekben. Mégis, Jézus Krisztus „új parancsolatként” beszél róla. Miért? Mert amit Ő hozott, az más, mint amit a világ kínál.
A világ szeretete gyakran feltételekhez kötött. Addig tart, amíg kényelmes, amíg viszonozzák, amíg hasznot hajt. Ha már nehéz, ha fájdalmas, ha áldozattal jár, hirtelen vége szakadhat. A világ szeretete gyakran mosolyt visel, miközben a szív nincs benne a mosolyban. Megalkuvó, ha a szeretet ára az igazság, álszent, ha csak a látszatra épít, képmutató, ha a valódi törődés helyett csak szerepet játszik.
Jézus szeretete ezzel szemben… tiszta. Nem képmutató, nem öncélú, nem múlik el, ha bántják, nem csökken, ha nem viszonozzák. Ő nemcsak addig szeret, amíg „megérdemled”. Ő akkor is szeretett, amikor még hátat fordítottál Neki. A kereszt nemcsak egy történelmi esemény, hanem a szeretet legtisztább megnyilvánulása. Jézus Krisztus ezért mondja: „Amint én szerettelek titeket.”
Ez a szeretet nem ösztönös, hanem döntésből fakad. Nem önmaga hasznáért keresi a másikat, hanem a másikat emelni akarja. Nem könnyű, de gyógyító.
Ez a szeretet át tud ölelni egy sebzett szívet, el tud hordozni egy nehéz embert, meg tud bocsátani annak, aki nem kér bocsánatot. És ez az a szeretet, amire a legmélyebb emberi szív is vágyik. A feltétel nélküli, mélyen látó, megbecsülő szeretetre. És ez az a szeretet, amire Krisztus meghív téged: hogy ne csak befogadd, hanem add is tovább.
Miért ez az ismertető jele Krisztus tanítványainak? Éppen azért, mert ilyen szeretet csak a Krisztus által uralt szivből fakadhat. Ez nem természetes, nem evilági, nem lehet megtanulni, nem lehet kicsikarni önmagadból vagy a másikból. Ez a parancsolat nem teher, hanem lehetőség. Hogy másokat az Ő szívén keresztül szeress. Hogy ne csak „szeretve érezd magad”, hanem „szerető” szívvé válj. Mert a világnak nem több felszínes mosolyra van szüksége, hanem több olyan emberre, akinek a szeretete Krisztust tükrözi.
Ima: Mennyei Atyám, Te úgy is, akkor is szerettél engem, amikor még nem kerestelek. Amikor falakat építettem, Te hidat formáltál. Amikor elfordultam, Te utánam jöttél. Taníts engem a Te szeretetedre. Taníts arra, ami mélyebb a felszínnél, tisztább az érzéseknél, erősebb a sérelmeknél. Gyógyítsd meg a szívem, ahol megfáradtam a szeretet próbáiban.
És formáld át a szívem, hogy ne csak vágynom kelljen a szeretetre, hanem tükrözni tudjam a Tiedet a családomban, a házasságomban, a barátaim között, sőt, még azok felé is, akik nehéz emberek számomra és egyáltalán nem szeretettel fordulnak felém.
Köszönöm, hogy nem hagytál magamra ezzel a parancsolattal, hanem Te magad élsz bennem. Minden dicsőség téged illet drága Istenem. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése