A Mennybemenetel üzenete

És így szóltak: „Galileabeli férfiak, miért álltok itt felnézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, amikképpen láttátok őt felmenni a mennybe.“
Apostolok Cselekedetei 1. fejezet 11. vers



Az apostolok ott álltak a hegyen, és néztek felfelé. A szemük próbálta követni azt, amit a szívük nem akart elengedni. Elment. A Mester, aki megmosta a lábukat, aki kenyérrel táplálta őket, aki könnyezett Lázár sírjánál, most felemelkedett a szemük láttára, és eltűnt. És ott maradtak: szívükben űrrel, kezükben semmivel, elméjükben kérdésekkel.
És hang hallatszott: „Miért álltok itt?”
Ez a kérdés több, mint egy emlékeztető. Ez egy ébresztő. Egy hívás irányváltásra. Mert nem azért vagyunk itt, hogy csak nézzük, mi történt. Azért vagyunk itt, hogy éljük, amit Jézus Krisztus ránk bízott.
Mert amíg az égbe révedsz, lehet, hogy lent valaki épp összeomlik. Miközben az égbe nézel, lehet, hogy otthon valaki egy ölelésre vár.
Amíg Jézus Krisztus visszajövetelét lesed, lehet, hogy a szomszédod épp azt kérdezi csendben: "Van-e értelme még az életemnek?"
Az angyal szava Isten népét visszavezeti a küldetéshez. Jézus Krisztus nem azért ment el, hogy elhagyjon, hanem hogy elküldje az Ő Lelkével együtt azokat, akik hisznek benne. A mennybemenetel nem egy lezárás, hanem egy kezdet. Egy új korszak kezdete, amikor te vagy Jézus keze. Te vagy Jézus szíve. Te vagy Jézus lába ebben a világban.
Ez a kérdés ma neked is szól:
👉 Miért állsz ott, nézve az eget, miközben a világ vár?
👉 Miért halogatod a bocsánatkérést, a megbocsátást, az első lépést?
👉 Miért kételkedsz abban, hogy az Ő Lelke által te is tudsz változást hozni?
Kedves testvérem – ha nő vagy, ha férfi – Isten ma nem egy távoli égre akar mutatni, hanem a szíved mélyére. Arra a pontra, ahol már régóta tudod: valaminek változnia kell. És az Ő jelenléte nem távozott el. Csak a felhők takarták el a szemed elől – de a szívedben ott maradt. Mert a mennybe ment Jézus Krisztus újra eljön, de addig benned és rajtad keresztül akar élni.
Ne várd passzívan a visszatérését. Éld át bátran a jelenlétét.

IMA: Uram, köszönöm, hogy Te nem csak elmentél, hanem visszajössz – és addig sem hagytál magunkra.
Segíts nekem ne csak az eget nézni, hanem a földön élni úgy, hogy az égre mutasson az életem.
Töltsd meg a szívemet Szentlelkeddel, hogy ne csak vágyjak a mennyre, hanem hordozzam is annak illatát. Add, hogy ne maradjak mozdulatlan, miközben mások a reményt keresik. Segíts szeretni, elengedni, lépni, hinni.
És amikor elcsendesedik körülöttem minden, hadd halljam újra a Te hangod:
„Ne félj, én veled vagyok – minden napon, a világ végezetéig.” Ámen.