kevesen éltek ott mint jövevények. Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez. De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk: Ne nyúljatok fölkentjeimhez,
prófétáimat se bántsátok! 105. zsoltár 11-15. vers

Az Isten ígéretei olyan biztos pontok, amelyekre építeni lehet az életet. Ábrahám nem egy belső vágyat követett, nem egy pozitív gondolatot ismételgetett, hanem egy konkrét kijelentésre támaszkodott: „Neked adom.”
Sokan ma mégis összekeverik a hitet a saját kívánságaikkal. Azt hiszik, hogy ha valamit nagyon akarnak, Isten majd megadja és ezt nevezik hitnek. De az élő hit nem saját vágyakból indul, hanem Isten élő Igéjéből.
Isten nem teljesíti a test vágyait, csak azért, mert valaki elszánt. Ő szuverén módon osztja ki az ígéreteit, és csak azt hívja hitnek, amikor valaki az Ő szavára válaszol engedelmes bizalommal.
„A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.” (Róma 10:17)
Ezért vigyázz: ha nem kaptál Istentől ígéretet egy dologra, ne építs rá várakozást. Mert ha nem az Írás alapján hiszel, akkor nem a Szentlélek vezérel, hanem a saját szíved. A szív pedig csalárd lehet (Jer 17:9). És ha egy ember saját illúzióit nevezi hitnek, végül csalódni fog és nem Istenben, hanem a saját tévedésében.
De ha Isten ígéretet tett és hittel, gyakorlatiasan építesz az ígéretére, akkor bármi történjék is, az be fog teljesedni.
Isten nem játékból ígér. Ő nem hiteget, hanem örökséget oszt ki. Lehet, hogy a körülményeid semmire nem utalnak, mint ahogy Ábrahám leszármazottai is csak kevesen voltak, vándoroltak, nem volt földjük, befolyásuk, katonai erejük. Mégis: Isten kimondta. Ezért az övék lett.
Ha van egy valódi, igéből fakadó ígéreted Istentől például az üdvösség ígérete, a Szentlélek jelenléte, az, hogy „nem hagylak el, sem el nem távozom tőled” (Zsid 13:5) akkor ezek a legnehezebb helyzetekben is megállnak, megtartanak.
Isten megőrzi az Övéit, mert láthatatlan keze mögöttük áll.
A zsoltár egy döbbenetes képet tár elénk: „senkinek sem engedte elnyomni őket”, sőt „királyokat is megintett miattuk”. Ez Isten szuverén védelméről szól.
A hívő ember nem éli meg mindennap, hogy királyokat fedd meg Isten miatta, de a láthatatlan világban Isten mindennap cselekszik az övéi védelmében. Megnyit ajtókat, lezár rossz kapcsolatokat, visszatart gonosz szándékokat. Sokszor akkor is, ha erről nem is tudsz.
Mert ha Isten gyermeke vagy, akkor nem vagy a véletlenek martaléka. A Te életed fel van jegyezve. A neved az Övéi között van. És Ő gondot visel rólad. Néha megenged próbákat, de soha nem enged el. A felkent szolgák különösen is Isten oltalma alatt állnak, de ez nemcsak kiváltság, hanem felelősség is. Nekik ugyanis súlyosabb ítéletben lesz részük.
Isten a fenti Igében külön megemlíti a felkenteket, azokat, akiket különleges szolgálatra hívott el. Ez ma elsősorban azokat jelöli, akik az evangélium hirdetésére, tanításra, lelki vezetésre kaptak Istentől elhívást. Ezek az emberek nem önmagukért különlegesek, hanem Isten célja miatt szentelte meg őket. És mivel Isten munkáját hordozzák, Isten különleges oltalmat, tisztséget biztosít számukra. De ez nem kényelmi zóna, hanem ez felelősség. Akire többet bíznak, attól többet is követelnek. Fogalmuk sincs milyen súlyos ítéletet vonnak magukra azok a "vezetők", akik jóllehet egy gyülekezet vagy egyház vezetőiként, felkentjeiként tetszelegnek, de Isten sosem hívta el őket. (Lukács 12:48)
Aki Isten szolgája, annak tiszta életet kell élni, alázatos szívvel, mert nemcsak a világ, hanem az Egyház is figyeli. És akit Isten különösen használ, azt a Sátán különösen támadja is.
Ezért figyelmeztet Isten: soha ne emelj kezet vagy szót meggondolatlanul Isten elhívott szolgáira. Mert amit róluk mondasz vagy teszel, azt nemcsak ők hallják, hanem Isten is hallja. Dávid tudta, hogy Saul királyt az Isten elvetette és a királysága sem lesz állandó. Azt is látta, hogy Saul egyre mélyebbre süllyed a gonoszságban, de nem emelt kezet rá. Dávid tudta, hogy aki megengedte Saulnak, hogy királlyá legyen, az majd el is mozdítja a királyságból, amikor jónak látja.
És ha te magad vagy Isten szolgája, ne feledd: nagy a te felelősséged, de még nagyobb az Ő oltalma.
Ima: Uram, segíts különbséget tenni aközött, amit én szeretnék, és amit Te valóban ígértél. Ne hagyd, hogy a saját vágyaimat hitnek nevezzem. Adj nekem élő hitet, olyat, ami a Te Igédre épül, és nem a saját szívem álmaira. Uram, ha Te ígéretet tettél nekem, erősíts meg abban, hogy meg is fogod tartani. Taníts várni, bízni, és kitartani, akkor is, amikor még semmi nem látszik. Védj meg a gonosztól, a bántásoktól, a megtévesztő gondolatoktól. És ha szolgád vagyok, taníts tisztán élni. Alázattal, méltósággal, hűséggel.
Köszönöm, hogy Te megintesz királyokat is, ha kell, csak mert a Tieid vagyunk. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése