Mindenekelőtt

Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.                                              Timóteushoz irt levél 2. fejezet 1-4. versek

A 21. századi keresztény ember tragédiája nem elsősorban az üldöztetés, nem a külső támadások, nem is az istentelen világ zaja, hanem az elnémult szív. Az a szív, amely már nem hallja Istent, mert nincs csend, mert nincs idő, mert nincs szándék.
Pál apostol arra kér, hogy mindenekelőtt imádkozzunk. Nem másodlagosan. Nem ha épp időnk engedi. Hanem mindenekelőtt. Imádkozzunk másokért, vezetőkért, a világért, de ez a felszólítás egy még mélyebb valóságra mutat rá: arra, hogy az Istennel való kapcsolat nem tartható fenn ima nélkül. Az ima nem egy lelki gyakorlat, amit kipipálhatunk, hanem a lélek lélegzetvétele. És aki nem imádkozik, az fuldoklik, haldoklik, csak épp lassan, csendben, észrevétlenül.
Mégis, hány keresztény él ma úgy, hogy napjai telnek-múlnak Isten szava nélkül? Az Ige megporosodik a polcon, a Biblia applikáció ki sem nyílik, és az elmélkedésre szánt percek helyett elnyel minket a hírek, az értesítések, a munka, a család zaja. Közben azt mondjuk: „nincs időm.” De az igazság az, hogy az idő mindig megvan arra, amit fontosnak tartunk.

Ez nem ítélet, hanem segélykiáltás. Mert Pál arra mutat rá: az istenfélelem az Istennel töltött csendességből fakad.  Csendből, amely nem a világ zajának hiányát jelenti, hanem egy tudatos döntést: időt szánok az Úrra, mert nélküle nem tudok élni. Időt szánok arra, hogy napközben elmélkedjek az Isten Szaván, mert szeretem Istent, szeretem Isten Szavát és élvezem, ha az Ő szava tölti be az életem. 

Képzeld el, hogy van egy lány, aki naponta lángoló szerelemmel írja a szerelmes leveleit a vőlegényének, a vőlegénye pedig azt mondja neki: " Ne haragudj drágám! Nagyon szeretlek, de egy héten csak egy szerelmes leveledre tudok időt szánni. A többit nem olvasom el." 

El tudnád hinni, hogy az a fiú őszintén szereti azt a lányt, akinek a szerelmes levelei közül csak egyet egy héten tud elolvasni?
Sokan nem értik, miért gyengül a hitük, miért vesztik el a lelkesedést, miért nem működik a kegyesség ereje az életükben, miért van az, hogy ugyanazokban a bűnökben vergődnek évek, évtizedek óta úgy, hogy nincs változás vagy szabadulás?   A válasz nem bonyolult. Mert „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” (Máté 4:4) És ha nem tápláljuk magunkat naponta az Igével, éhezni fog a lelkünk. Ha nem töltjük meg a szívünket Isten gondolataival, betölti azt valami más: félelem, kétség, büszkeség, harag, bünös vágyak. 
Az ima és az Ige nem vallásos kötelesség, hanem életmentő erőforrás. A csendesség nem luxus, hanem az egyetlen hely, ahol Isten feltölthet téged az Ő szeretetével. Isten nem zajban szól, hanem halkan, szelíden (1Kir 19:12). De ezt csak az hallja meg, aki hajlandó elcsendesedni, időt szánni. 

Talán azt kérdezed most magadtól tényleg baj az, hogy te nem szánsz időt az imádkozásra, Bibliaolvasásra és nem is hiányzik neked? Ez valójában nem a baj, hanem a tünet. A baj az, hogy a szíved nem vágyik Isten után és az Isten Szava után. Nem gyönyörködsz Istenben és nem akarsz olyan lenni jellemben, mint Isten.
Az Isten szava ma is sürgetően hangzik: könyörögj, imádkozz, adj hálát, mert ebben rejlik az istenfélelem csendje, és a világ üdvösségének reménye. Talán kezdd azzal, hogy őszintén elmondod Istennek, hogy nem vágysz Rá, közömbössé lett a számodra és kérd, hogy könyörüljön rajtad. 

Ima: Uram, bocsásd meg nekem, hogy annyi mindenre van időm, csak Rád nincs. Bocsásd meg, hogy elhittem, hogy nélküled is boldogulhatok. Taníts meg újra csendben lenni. Add, hogy vágyjak a Veled töltött időre, mint a szomjas föld a friss esőre.
Nyisd meg a szívemet Igéd előtt, és adj nekem engedelmes szívet, amely figyel Rád. Töltsd be a szívem a Te jelenléteddel, és újítsd meg bennem a kegyesség erejét. Szeretnék olyan életet élni, amely kedves előtted: csendes, hűséges, és telve Veled. Jézus Krisztus nevében, ámen.