Micsoda erő van a fenti mondatokban! Isten elismeri a valóságot: igen, „a földet sötétség borítja”. Az erkölcsi romlottság sötétsége, az itélőképesség megromlásának sötétsége, az Isten elleni lázadás és gyülölet sötétsége, a magány és az önzés sötétsége, az élvezetek hajszolásának sötétsége stb. Nem dugja a fejét a homokba, és tőlünk sem ezt kéri. Látja a homályt, látja a mi küzdelmeinket, de nézzétek, mit mond! Azt mondja: „DE”. Ez a kereszténység egyik legnagyobb „de”-je! „...DE rajtad felragyog az Örökkévaló.”
Figyeld meg, hogy mi itt a sorrend. Nem azt mondja: „Próbálj meg tündökölni, és akkor talán Isten rád ragyog.” Nem azt kéri, hogy te magadból, a saját erődből gyárts fényt. Erre képtelenek lennénk. Ez közhely lenne. A hold nem tud fényt árasztani csak akkor, ha a nap felragyog rajta és azt visszatükrözi. Az igazság az, hogy a Fény már eljött! „Elérkezett világosságod”! Krisztus eljött. Az Ő dicsősége az, ami „rád ragyogott” vagy rád ragyoghat. A mi feladatunk nem az, hogy fényforrások legyünk. A mi feladatunk az, hogy tükrök legyünk.
Gondolj bele: egy tükör a vaksötét szobában semmit sem ér. De hozd be a napfényt, és az a tükör vakítóan ragyogni kezd. Nem a saját fényét adja, hanem azt veri vissza, ami rásüt.
Te és én vagyunk ez a tükör. A világ sötétben van. És Isten azt mondja: „Kelj fel!” Ne maradj fekve a sötétségben, ne takarózz be a borúlátással. Kelj fel, és fordulj a Fény, Jézus Krisztus felé. Mert Ő már rád ragyog! A te dolgod csupán annyi, hogy engedd, hogy az Ő fénye rajtad keresztül láthatóvá váljon.
Hogyan? Amikor a világ gyűlölködik, és te kedvességgel válaszolsz. Amikor mindenki a saját hasznát lesi, te önzetlenül adsz. Amikor a kétségbeesés uralkodik, és a te szívedben ott van a Krisztus adta békesség. Amikor a sötétség azt suttogja, hogy „mindennek vége”, te azt a reménységet képviseled, ami a Kereszten túlra mutat. Ez a tündöklés. Nem hivalkodó, hanem nyilvánvaló. Az Ő dicsősége lesz „benned nyilvánvaló”. Ne a sötétséggel harcolj ma, hanem fordulj a Fény felé. Kelj fel, és tündökölj!
IMA: Uram, Jézusom, köszönöm, hogy Te vagy a Világosság. Köszönöm, hogy eljöttél ebbe a sötét világba, és rám ragyogtattad a Te dicsőségedet. Bocsásd meg, amikor a sötétségre figyelek, és nem Rád. Segíts ma felkelni, és tükörként visszaverni a Te fényedet, a Te szeretetedet és békédet mindenkinek, akivel csak találkozom. Tölts be a Te világosságoddal, hogy rajtam keresztül mások is megláthassanak Téged. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Figyeld meg, hogy mi itt a sorrend. Nem azt mondja: „Próbálj meg tündökölni, és akkor talán Isten rád ragyog.” Nem azt kéri, hogy te magadból, a saját erődből gyárts fényt. Erre képtelenek lennénk. Ez közhely lenne. A hold nem tud fényt árasztani csak akkor, ha a nap felragyog rajta és azt visszatükrözi. Az igazság az, hogy a Fény már eljött! „Elérkezett világosságod”! Krisztus eljött. Az Ő dicsősége az, ami „rád ragyogott” vagy rád ragyoghat. A mi feladatunk nem az, hogy fényforrások legyünk. A mi feladatunk az, hogy tükrök legyünk.
Gondolj bele: egy tükör a vaksötét szobában semmit sem ér. De hozd be a napfényt, és az a tükör vakítóan ragyogni kezd. Nem a saját fényét adja, hanem azt veri vissza, ami rásüt.
Te és én vagyunk ez a tükör. A világ sötétben van. És Isten azt mondja: „Kelj fel!” Ne maradj fekve a sötétségben, ne takarózz be a borúlátással. Kelj fel, és fordulj a Fény, Jézus Krisztus felé. Mert Ő már rád ragyog! A te dolgod csupán annyi, hogy engedd, hogy az Ő fénye rajtad keresztül láthatóvá váljon.
Hogyan? Amikor a világ gyűlölködik, és te kedvességgel válaszolsz. Amikor mindenki a saját hasznát lesi, te önzetlenül adsz. Amikor a kétségbeesés uralkodik, és a te szívedben ott van a Krisztus adta békesség. Amikor a sötétség azt suttogja, hogy „mindennek vége”, te azt a reménységet képviseled, ami a Kereszten túlra mutat. Ez a tündöklés. Nem hivalkodó, hanem nyilvánvaló. Az Ő dicsősége lesz „benned nyilvánvaló”. Ne a sötétséggel harcolj ma, hanem fordulj a Fény felé. Kelj fel, és tündökölj!
IMA: Uram, Jézusom, köszönöm, hogy Te vagy a Világosság. Köszönöm, hogy eljöttél ebbe a sötét világba, és rám ragyogtattad a Te dicsőségedet. Bocsásd meg, amikor a sötétségre figyelek, és nem Rád. Segíts ma felkelni, és tükörként visszaverni a Te fényedet, a Te szeretetedet és békédet mindenkinek, akivel csak találkozom. Tölts be a Te világosságoddal, hogy rajtam keresztül mások is megláthassanak Téged. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése