Rómaiakhoz irt levél 15. fejezet 13. vers
Én tudom, hogy ebben az adventi időszakban a világ rohan, és én is könnyen elfelejtem, hogy a Karácsony nem egy érzés, hanem egy személy érkezéséről szól. Ez az igevers, amit most olvasunk, nem egy édes, érzelgős közhely, hanem egy teológiailag mély ígéret az én szellemi felkészülésemhez.
Én először is a Forrásra figyelek: „A reménység Istene.” Isten gyermekeként, az én reménységem nem függ az én ingadozó érzéseimtől vagy a körülményeimtől. Én egy olyan Istenben bízom, akinek minden hatalom a kezében van, hűséges, és önmagában a Reményt testesiti meg. Én a saját életemben is számtalanszor tapasztaltam, hogy ha a reménységemet magamba, másba vagy másokba helyezem, az kudarcra van itélve. A fenti igevers viszont felhívja a figyelmemet, hogy a remény egy isteni tulajdonság, amit Ő kész megosztani velem. Én Hozzá menekülök, mert Ő az egyetlen igazi maradandó és változhatatlan alap a lelkem, életem számára.
Mi az ajándék, amit kapok? Miközben gyönyörködöm Istenben, az Ő szavaiban, parancsolataiban, megtelek, betelek a Belőle fakadó minden örömmel és reménységgel a Krisztusba vetett hit által. Én nem azért imádkozom, hogy ne legyenek problémáim – az Ige nem ígér ilyet. Én azért imádkozom, hogy a Békesség és az Öröm töltse be a lelkemet, miközben a problémák még tombolnak. Én nem tudok és nem is akarok előállitani magamnak mesterséges örömöket és reményeket, hanem szeretném befogadni ezeknek eredeti változatát, a Reménység Istenétől.
A kulcs az Istentől jövő reménység és öröm befogadását illetően a: „a hitben.” Én nem kapom meg az örömöt és a békességet, ha közömbös vagy érdektelen maradok. Nekem aktívan és tudatosan el kell hinnem, hogy Krisztus eljövetele (Karácsony) és visszajövetele (Advent) a valóság alapja. Én ezen a hiten keresztül nyitom meg a szívemet, és kérem, hogy az Isten töltse be azt. Ez az aktív, cselekvő hit, amiről én beszélek.
És mi a végső eredmény? „hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” Én nem csupán reménykedni akarok, hanem túlcsordulni reménységben! Én tudom, hogy ez az a mélység, amit a Karácsony igazi jelentősége tartogat: nem csak Krisztus megszületésének felidézése, hanem a Szentlélek ereje általi újjászületés megtapasztalása a szívemben. Nekem a Lélek ad erőt, hogy a reménységem ne apadjon el, hanem kiáradjon a környezetemre. Én ezzel a tudattal kezdem el az adventi felkészülést: én, mint Isten gyermeke, nem gyenge, gyarló, rongyos, megveszekedett, rabszolga bünös vagyok, mert engem a Szentlélek tesz bővölködővé. Én ezt kívánom neked is!
IMA: Mennyei Atyám, a Reménység Istene! Én hálásan fogadom a Te ígéretedet. Kérlek, hogy a Szentlélek ereje által tölts be engem ma minden örömmel és békességgel. Én hiszek a Te Fiad, Jézus Krisztus megváltó tettében. Ne engedd, hogy a rohanás elvegye tőlem a Karácsony igazi mélységét. Segíts, hogy én bővölködjek a reménységben, és ezt a fényt vigyem el a környezetembe. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése