.png)
Én nem sétáltam Jézus Krisztus mellett Galilea poros útjain. Nem hallottam a hangját a hegyi beszédben, és nem láttam a csodáit a saját szememmel. Pedig olyan sokszor álmodoztam róla milyen lett volna látni Őt, megérinteni, ott ülni mellette és csak kérdezni, kérdezni, hallgatni és megint kérdezni Isten testet öltött Fiától. Mégis, ahogy Péter is mondja, szeretem Őt. És ami még elképesztőbb: annak ellenére, hogy most sem látom fizikai értelemben, hiszek Benne. Ma már tudom, hogy ez a szeretet és a hit a Szentlélek ajándéka. Egyetlen ember sem képes önmagától szeretni Istent vagy hinni Isten Fiában.
Ez a hit, nem vak ugrás a sötétbe. Ez egy értelmes, Isten Lelke által táplált meggyőződés, amely a Biblia tanításain és a személyes megtapasztalásokon alapul. A hitnek van tárgya, és ez a tárgy maga Jézus Krisztus, akiről az Írás olyan világosan beszél.
De mi a következménye ennek a láthatatlan hitnek és szeretetnek? Péter szerint: „dicsőséges öröm tölt el benneteket, amelyet lehetetlen szavakkal kifejezni.” Én is megtapasztaltam már ezt az örömöt, és tudom, miről beszél. Ez nem az a felszínes boldogság, amit a világ kínál. Ez az az öröm, amit már tizenéves koromban éreztem, amikor az esti sötétségben, egyedül gyalogoltam haza az ifjúsági óráról dicséreteket énekelve és olyan boldogságot érezve, hogy ki tudtam volna bújni a bőrőmből. Aki látott, talán azt gondolta elment az eszem. :) Ez nem múlik el egy rossz hírre, egy veszteségre vagy egy kudarcra. Ez az öröm mélyről fakad, az én újjászületett lelkemből, és az a tény táplálja, hogy Isten Fia, Jézus, megváltott engem. Ilyen örömöt nem adhat gazdagság, élvezet, szerelem vagy egyéb sikerek. Ez az öröm egyedül a Jézus Krisztus szeretetéből és a Benne vetett őszinte, élő, gyakorlati hitből fakad. Ez az a fajta öröm, amit John Piper keresztény hedonizmusnak nevez – az Istenben való legnagyobb öröm keresésének. Nem a saját érdememből, hanem az Ő kegyelméből kapom ezt az ajándékot.
Ezt az örömöt tapasztaltam életem során, amikor problémák, nehézségek nyomasztottak, de imádkoztam és kinyitottam a Bibliám, Isten Szava pedig olyan személyesen, olyan érthetően, felemelően szólt hozzám, hogy felhevitette bennem a dicsőséges örömöt, amit nem lehet szavakba önteni. Annak az öröme, hogy Isten ismer, tud rólam, tud a problémáimról, szeret engem és velem van kisebb-nagyobb harcaimban, problémáimban.
És miért olyan fontos ez az öröm, amit szavakkal nem lehet kifejezni? Mert ez a hit céljához vezet: „a lelketek üdvösségét.” Ezt jelenti az adventi reménységem. Nem csak arra várok, hogy megünnepeljem Jézus Krisztus testet öltését, hanem arra is, hogy Ő visszajöjjön, és beteljesítse ezt az üdvösséget. A mi utunk – a hit, a szeretet, a kifejezhetetlen öröm – mind-mind ehhez a végső célhoz vezetnek.
Ne feledd, kedves Testvérem: bár most nem látod Őt, Ő lát téged. Bár talán nem érzed mindig fizikai valóságát, Ő mindig veled van a Lélek által. És ez a láthatatlan, mégis valóságos kapcsolat az, ami a legmélyebb, legdicsőségesebb örömet adja az életemben.
IMA: Mennyei Atyám, én hálát adok a fizikai szem számára láthatatlan Krisztusban vetett Hitért, amely betölti az én szívemet szeretettel és kifejezhetetlen örömmel. Köszönöm, hogy bár én nem láttam Jézus Krisztust testben, a Te Lelked által mégis hiszek Benne. Kérlek, Uram, erősítsd meg a hitemet napról napra, hogy ez az öröm áradjon ki az életemből, és mutasson Krisztusra a környezetemben, hogy Te vagy az én Megváltóm és az én üdvösségem. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése