
A 19. századi London egyik leghíresebb orvosa egyszer azt mondta egy krónikusan kimerült páciensének: „Uram, önnek nem több alvásra van szüksége, hanem egy olyan életcélra, amiért érdemes felkelnie.” Ez a diagnózis ma, 2026-ban aktuálisabb, mint valaha. A mai ember nemcsak fizikailag fáradt el, hanem a lelke mélyén égett ki. Olyan terheket cipelünk – elvárásokat, teljesítménykényszert, a „tökéletes élet” látszatát , amelyekre az emberi vállat egyszerűen nem tervezték.
Sokan félreértik a fenti igeverseket. Azt hiszik, Jézus Krisztus azt ígéri, hogy minden munkát és felelősséget levesz róluk. De Ő nem egy függőágyat kínál, hanem egy igát. Az ókori Izraelben az iga egy olyan faeszköz volt, amely két állatot fogott össze, hogy közösen húzzák a terheket.
A hagyomány szerint Jézus Krisztus názáreti műhelyében a leghíresebb termékek az igák voltak. Egy jó asztalos tudta, hogy minden ökörnek más a nyaka. Ha az iga nem pontosan illeszkedett, felsebezte az állat bőrét, és a munka kínzássá vált. Amikor Jézus Krisztus azt mondja, az Ő igája „gyönyörűséges” vagy „könnyű” az eredeti nyelven azt jelenti: jól illeszkedő. A legtöbb lelki kimerültségünk abból fakad, hogy olyan igákat próbálunk magunkra venni, amik nem ránk lettek méretezve.
Mások elvárásainak akarunk megfelelni. Olyan bűnöket és múltbeli kudarcokat cipelünk, amiket már rég le kellett volna tennünk. Egyedül akarunk húzni egy két személyre tervezett igát. A keresztény élet titka nem az, hogy keményebben próbálkozunk, hanem az, hogy kivel vagyunk összekötve. Ha Jézus igáját veszed fel, az azt jelenti, hogy Ő lép melléd. Ő a „domináns fél” az igában: Ő határozza meg az irányt, és Ő fejti ki az erő nagyobb részét. Neked csak Vele kell maradnod. A lelki pihenés nem a tevékenység hiánya, hanem a lelki biztonság jelenléte. Megnyugodni csak ott lehet, ahol tudjuk, hogy a teher végső súlya nem rajtunk nyugszik.
IMA: Mennyei Atyám, bevallom, hogy elfáradtam. Olyan terheket vettem magamra, amiket Te soha nem kértél tőlem: a bizonyítás kényszerét, a jövőtől való félelmet és a kontroll görcsös akarását. Most megállok, és leteszem ezeket a lábaid elé. Köszönöm, hogy Te nem egy újabb elvárást támasztasz, hanem Magadat kínálod mellém. Taníts meg veled együtt járni, az Te ritmusodban élni. Köszönöm, hogy melletted a legnehezebb út is járható, és a legfáradtabb lélek is otthonra lel. Jézus Krisztus nevében, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése