2026. január 21., szerda

"Csendes" erő

Csak Istenben nyugszik meg a lelkem, ő a reménységem! 62. zsoltár 5. vers



1945 áprilisában, a II. világháború végnapjaiban, egy fiatal német teológust, Dietrich Bonhoeffert a kivégzőhelyre kísértek. A szemtanúk szerint az utolsó pillanataiban nem a pánik, nem a kétségbeesés és nem is a hangos tiltakozás uralta az arcát. Egy angol tiszt, aki látta őt, később azt írta: „Soha nem láttam embert ilyen végtelen békességgel meghalni.” Bonhoeffer nem a körülményekben bízott, hiszen azok tragikusak voltak. Ő egy olyan belső horgonyt talált, ami mélyebbre nyúlt, mint a történelem legzivatarosabb napjai.
Gyakran kérdezik ma cégvezetők, családapák, családanyák egyaránt: „Hogyan őrizhetem meg a nyugalmamat, amikor minden szétesik körülöttem?”
A válasz nem egy újabb vezetés-technikában van, hanem abban a titokban, amit a zsoltáros így fogalmazott meg: „Csak Istenben nyugszik meg a lelkem.”
Hadd mutassam meg neked, mit jelent ez a „csak” a mai, zajos világunkban:
1. A „zajmentesítés” művészete
A mai tudomány is jól ismeri a „szenzoros túlterhelés” fogalmát. Túl sok az információ, túl sok a vélemény, túl sok az elvárás. A lelkünk olyan, mint egy felkavart üledékű pohár víz: amíg rázod, zavaros marad. De ha leteszed és vársz, az üledék leülepszik, és a víz kitisztul. A megnyugvás nem azt jelenti, hogy a problémák eltűnnek, hanem azt, hogy te abbahagyod a kapkodást, és hagyod, hogy Isten jelenléte „leülepítse” a gondolataidat, érzéseidet, életedet.

Brian Tracy, egy hires, keresztény szakember, aki főleg  cégvezetőket képző szakember mondta: " Bármilyen problémám is van és megoldást keresek, a következőt teszem. Leülök egy székre és félreteszek minden figyelemelterelést. Okostelefont, zajt és egyszerüen mindent. Egy fél órán keresztül csendben és zavaró tényezők nélkül ülök. A lelkem és a gondolataim lecsendesednek, letisztulnak és nagyon sokszor ez idő alatt jönnek elő bennem azok a megoldások, amik a fordulópontot jelentik."

2. A reménység nem egyszerü derűlátás. Sokan összekeverik a kettőt. A derűlátó azt hiszi, minden jóra fordul. Az Istenben reménykedő ember viszont tudja: bármi is történik, Isten kezében van. A derűlátás a statisztikákra, érzésekre, személyiségre épit, a reménység egy Személyre. Amikor a gazdasági mutatók vagy a családi diagnózisok rosszak, a derülátás önmagában csődöt mond. De a bibliai reménység ekkor kezd el igazán ragyogni, mert ez nem a „mi van, ha” kérdésre épül, hanem Arra, Aki " volt, aki van és Aki lesz örökkön-örökké."

3. Az egyetlen szilárd pont Az életben és a lelki életben is van egy fontos el: ne építs ingatag alapra. Ha a békéd a bankszámládtól, a sikereidtől vagy mások elismerésétől függ, akkor egy érzelmi hullámvasúton ülsz. A zsoltáros azért mondja, hogy „csak” Istenben, mert rájött, hogy minden más változik. A piac változik, az egészség megkopik, az emberek véleménye módosul. De van valaki, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

Ma ne a megoldást keresd először, hanem a Megoldót. Szánj időt a csendre. Ne kérj semmit, ne magyarázz semmit. Csak légy ott. Engedd, hogy a lelked megpihenjen Abban, aki már akkor is szeretett, mielőtt bármit letettél volna az asztalra.

Ima: Uram, bevallom, gyakran másutt keresem a nyugalmat: sikerekben, emberekben vagy a biztonság látszatában. De ma megállok. Kérlek, csendesítsd le a bennem lévő vihart. Köszönöm, hogy Te vagy az én szilárd kősziklám és élő reménységem. Segíts, hogy ma ne a problémáim súlya, hanem a Te jelenléted békéje vezessen. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Miért ne légy "magányos" keresztény?

Az acélpengét acéllal élesítik, csakúgy, mint a barátok egymást csiszolják.                                  Példabeszédek könyve 27. fejeze...