Beteljesedett!

Később, amikor Jézus látta, hogy már mindent befejezett, ami rá volt bízva, megszólalt: „Szomjas vagyok.” Ezzel teljesítette be, amit az Írás mondott. Volt ott egy ecetes korsó, abba valaki belemártott egy szivacsot, és azt egy izsóp szárára tűzve felnyújtotta Jézus szájához. Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: „Beteljesedett!” Ezután lehajtotta a fejét, és meghalt.
János evangéliuma 19. fejezet 28-30. versek



Van egy pillanat a történelemben, amely minden emberi teljesítményt és minden stratégiai győzelmet felülmúl. Ott, a koponyák helyén, a délutáni sötétségben egyetlen szó hangzott el, amely megváltoztatta a világmindenség jogi és szellemi berendezkedését: „Beteljesedett!”
De mielőtt ez a diadalmas kiáltás elhangzott volna, hallunk valami végtelenül emberit és mélyet: „Szomjas vagyok.”
Gondoljunk bele: Aki a világmindenség vizeit teremtette, most egy kortyért esedezik. Miért? A teológia mélyrétegeiben találjuk a választ: azért, hogy minden prófécia (Zsoltárok 69:21) beteljesedjen.
Jézus Krisztus nem egy magányos, önsanyargató, különc gondolkodó volt, aki elnyomta az érzéseit. Ő a teljes emberi sorsot magára vette.
Jézus Krisztus szomjazott, hogy mi soha többé ne szomjazzunk az elismerésre, a bűnbocsánatra vagy a szeretetre.
Észrevettétek a részletet? Egy izsóp szárára tűzték a szivacsot. Aki jártas a Tóra világában, annak itt megdobban a szíve. Az izsóp az a növény, amellyel az első Páska éjjelén az egyiptomi szabaduláskor a bárány vérét az ajtófélfákra kenték.
Ami ott zajlott a kereszten, nem egy sajnálatos kivégzés volt, hanem egy precízen megtervezett szabadítás. Amikor az ecetes szivacs az ajkához ért, Jézus nem a keserűséget fogadta el, hanem lezárta a múltat. Ahogy a vezetéstudományban mondjuk: a projekt lezárult, minden mérföldkő teljesült. De itt nem egy üzleti tervről volt szó, hanem a te és az én életem váltságdíjáról.
A görög szövegben a „Beteljesedett” (Tetelesztái) egy olyan kifejezés, amelyet a korabeli kereskedelemben használtak. Amikor egy adósságot kifizettek, ezt írták a számlára: „Minden tartozás leróva.”
Sokan ma is úgy élik az életüket, mintha egy láthatatlan adósságot törlesztenének. Próbálnak elég jó szülők lenni, hogy jóvátegyék a múltat. Próbálnak túlteljesíteni a munkában, hogy igazolják a létezésüket.
Próbálnak „elég jó keresztények” lenni, hátha Isten végre rájuk mosolyog.
Barátom, hallod a kereszt felől a kiáltást? Beteljesedett. Nem kell hozzátenned semmit. Nem kell kipótolnod a kegyelmet a saját erőlködéseddel.
Jézus lehajtotta a fejét – a görög szó ezt úgy szemlélteti, mint amikor valaki pihenni hajtja a fejét a vánkosra. Elvégezte a munkát. Te pedig végre megpihenhetsz abban a tudatban, hogy Isten szemében „fizetve” van minden bűnöd, és „félre lett téve” minden akadály, ami elválasztott tőle.
Egyetlen feladatod van: Alázattal, élő hittel elfogadni Isten kegyelmét, meggyökerezni Krisztusban és Istent dicsőítő gyümölcsöket (cselekedeteket) teremni az élő hitedből fakadóan.

IMA: Uram, köszönöm, hogy Te vállaltad a szomjúságot, hogy nekem az élet vize jusson. Segíts ma megpihennem abban a győzelemben, hogy az adósságom kifizetve, a sorsom pedig a Te kezedben van. Add, hogy ne a saját erőlködésemben, hanem a Te „beteljesedett” művedben találjam meg a békességemet. Jézus Krisztus nevében, Ámen.