2018. október 4., csütörtök

RAGADD MEG AZ ALKALMAT!

Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak.
Prédikátor könyve 3. rész 4. vers

A görög nyelvben két szó is van használatban az idővel kapcsolatosan. Az egyik a cronos (kronosz), ami a múló időt jelenti. Azt az időt, amit a karórádon vagy a homokórán látsz lepörögni.
A második kifejezés az időre a kairos (káirosz) ami egy bizonyos eseménynek a megfelelő idejét jelöli.
Ha a vonatom délelőtt 8 órakor indul, akkor a múló idő (kronosz) alapján állapítom meg, hogy mikorra kell ott lennem az állomáson, hogy megragadjam az alkalmat (káirosz), és felszálljak a vonatra. Ha 8 óra után érek oda, azt az alkalmat már lekéstem és soha többé nem jön vissza.
Természetesen vannak az életünkben olyan alkalmak, amik visszatérnek, ismétlődnek és van soha vissza nem térő alkalom.
Ha Krisztus ma kopog a szíved ajtaján, ha Isten ma szól hozzád, az egy alkalom arra, hogy az egész életed megváltozzon.
De ha lemaradsz erről az alkalomról, az a kérdés, hogy lesz-e még ilyen alkalom?
Az Istenhez való fordulásnak, az Előtte való megalázkodásnak ma van az ideje és az alkalma.
Ha tudunk őszintén sírni a bűneink, lázadásunk felett, akkor fogunk tudni felszabadultan örülni is az új életnek, amivel Isten ajándékozott meg minket.
Kedves olvasóm. Tudom, hogy sokszor keményen dolgozol azon, hogy Isten nagyszerű tervét kövesd életedre nézve, de ne felejtsd el mi a lényeg. Ne felejtsd el ki a lényeg.
Keresd ma is először Isten országát, igazságát, a többi pedig csak ráadásként lesz a tied.


IMA: Istenünk, köszönjük a mai napot, és az alkalmakat amiket elkészítettél nekünk. Segíts, hogy észrevegyük őket és használjuk ki őket. Segíts, hogy felismerjük azokat az alkalmakat, amikor a gonosz el akar gáncsolni minket. Krisztus nevében köszönjük, hogy mindenre megtanítasz minket. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az anyaság áldott "raktárai"

...Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében, Lukács evangéliuma 2. fejezet 51.b. vers Amikor az édesanyákról emlékezünk meg, Mária, Jé...