2019. június 28., péntek

Ne engedj!

Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévelyednem a te parancsolataidtól!
119. Zsoltár 10. vers



A gyermekeimnél láttam, hogy a járni tanulás folyamatában volt egy olyan időszak, amikor tökéletesen tudtak járni, ha fogtam a kezüket. Amint elengedtem őket, már el is estek.
Fontos tudnunk, hogy nemcsak a vágyat szítja bennünk a Szentlélek, hogy szívből keressük Istent, hanem az Ő ereje tart meg minket, hogy hitben tudjunk járni az Istentől kapott küldetésünkben.
Meg tudnánk őrizni magunkat mindvégig az Isten útján?
Szó sincs róla! Isten kegyelme tud őrizni minket az üdvösségre.
Nem a mi erőnk, az Isten ereje a garancia üdvösségünket illetően.
Tudnánk bármi hasznosat tenni Isten ereje nélkül?
Jól vasalt power point bemutatót tudunk készíteni, ami maximum érdekfeszítő, de semmiféle lelki hatást nem gyakorol a hallgatóságra. Isten Szavának és a Szentléleknek az ereje által változnak meg emberek, ébrednek fel közösségek, újulhatnak meg nemzetek.
Mi kell ehhez? A zsoltáríró alázata. Nem verhetjük a mellünket, hogy mi teljes szívből keressük az Istent és ez bármire is garancia. Isten tud megtartani minket az Ő kegyelmében. A mi erőtlenségünket elismerve, egyedül Isten ereje által lehetünk győztesek.
Kérjük tehát, hogy Isten ne engedje el a kezünket. A Szentlélek erősítsen, vezessen minket, és akkor tudunk járni Isten útján és nem fogunk eltévelyedni az Isten parancsolataitól.
Hadd osszam meg veled az egyik kedvenc versemet:


Egyszerű vers a kegyelemről
Dsida Jenő

Csodákat próbáltam:
arannyal, ezüsttel
hívtam a népeket,
jöjjenek énhozzám!
Hiába, hiába,
az arany nem kellett,
az ezüst nem kellett,
nem jöttek énhozzám.

Elmondtam naponta
tíz hegyibeszédet,
gyönyörü szavakat,
igéző szavakat,
hiába, hiába:
egy fül sem fülelte,
egy szív sem szívelte
a hegyi beszédet.

Tüzet is akartam
rakni az erdőben:
nyulacska ne fázzék,
őzike ne fázzék, -
hiába, hiába!
Gyujtófám kilobbant
és a tűz nem akart
gyúlni az erdőben.

...S egyszer csak maguktól
gyűlnek az emberek,
együgyű szavamtól
sírásra fakadnak,
ránéznem alig kell
s a tűz is felszökken, -
az Ur áll mögöttem.


IMA: Istenünk, ujjongó örömmel magasztalunk Téged. Nem a mi érdemünk, hanem a Tied tart meg minket. Nem a mi erőnk, hanem a Tied tart meg minket. Nem a mi értelmünk, hanem a Te bölcsességed és kegyelmed tart meg és kísér minket életünk minden napján. Használj minket, hogy Lelked által elérd általunk a tévelygőket. Krisztus nevében, Ámen.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A boldogító iga

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, é...