Jakab levele 5. rész 11. vers
Sok szenvedésben levő ember tette már fel önmagának vagy másoknak a kérdést: Isten tényleg azt akarja, hogy folyamatosan szenvedjek mindenféle reménység nélkül a változást illetően? Miért kínoz engem Isten? Miért nem veszi el inkább az életem? Miért haragszik rám Isten ennyire?
A szenvedés nem Isten akaratának a következménye, sőt, a szenvedés a bűn következményeként jött be mulandó világunkba.
Jézus Krisztus azonban azért jött, hogy a bűn, reménytelenség és szenvedés alá rekesztett embernek reményt és kiutat mutasson.
Igen. Isten gyermekeiként is lehet rendkívül nehéz az életünk, életutunk, Isten pedig arra hív, hogy tartsunk ki, ne veszítsük az Istenbe vetett hitünket, reménységünket.
Az Isten Jób példáját hozza elénk, aki nagy szenvedésnek volt kitéve gyermekei, minden vagyona és egészsége elvesztése miatt.
Ő nem veszítette el a reménységet, Isten vele volt és miután kiállta a szenvedés próbáját, Isten sokkal többet adott neki, mint amit elveszített.
A hangsúly nem azon van, hogy többet kapott, mint amit elveszített, hanem azon, hogy kitartott, tűrt Istenbe vetett hittel, Isten pedig részvéttel és irgalommal volt Jób iránt.
Ha te is annak a határán vagy, hogy feladd a reményt és az Istenbe vetett hitedet nehéz élethelyzeted miatt, nézd, csak mit üzen neked ma Isten:
„ A te életed értékes a kezemben. Tarts ki addig, ameddig úgy nem döntök, hogy hazahívlak. Akkor mindent megértesz és mindenért kárpótollak. Szerető Istened!”
IMA: Úr Jézus, te fájdalmak embere, betegség ismerője vagy, együtt tudsz érezni velünk, amikor egy újabb szenvedésekkel és bizonytalansággal teljes nap előtt állunk. Kérünk, végy minket ölelő, szerető karjaidba, hogy ne veszítsük el a reménységet a célig. Ámen.
A szenvedés nem Isten akaratának a következménye, sőt, a szenvedés a bűn következményeként jött be mulandó világunkba.
Jézus Krisztus azonban azért jött, hogy a bűn, reménytelenség és szenvedés alá rekesztett embernek reményt és kiutat mutasson.
Igen. Isten gyermekeiként is lehet rendkívül nehéz az életünk, életutunk, Isten pedig arra hív, hogy tartsunk ki, ne veszítsük az Istenbe vetett hitünket, reménységünket.
Az Isten Jób példáját hozza elénk, aki nagy szenvedésnek volt kitéve gyermekei, minden vagyona és egészsége elvesztése miatt.
Ő nem veszítette el a reménységet, Isten vele volt és miután kiállta a szenvedés próbáját, Isten sokkal többet adott neki, mint amit elveszített.
A hangsúly nem azon van, hogy többet kapott, mint amit elveszített, hanem azon, hogy kitartott, tűrt Istenbe vetett hittel, Isten pedig részvéttel és irgalommal volt Jób iránt.
Ha te is annak a határán vagy, hogy feladd a reményt és az Istenbe vetett hitedet nehéz élethelyzeted miatt, nézd, csak mit üzen neked ma Isten:
„ A te életed értékes a kezemben. Tarts ki addig, ameddig úgy nem döntök, hogy hazahívlak. Akkor mindent megértesz és mindenért kárpótollak. Szerető Istened!”
IMA: Úr Jézus, te fájdalmak embere, betegség ismerője vagy, együtt tudsz érezni velünk, amikor egy újabb szenvedésekkel és bizonytalansággal teljes nap előtt állunk. Kérünk, végy minket ölelő, szerető karjaidba, hogy ne veszítsük el a reménységet a célig. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése