Péter első levele 5. fejezet 7. vers
Ha Ábrahámra és Sárára, a hithősökre gondolunk (Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 8-19. vers), sok mindent kellett az Istennek való engedelmesség jegyében maguk mögött hagyniuk. A családjukat, a nagy rokonságukat, és a közösséget, amelyet jól ismertek és szerettek, hogy Istennek engedelmeskedve egy új helyre utazzanak, amit majd Isten mutat meg nekik. ( Mózes első könyve 12. fejezet).
Ábrahám késze állt arra is, hogy lemondjon az egyetlen fiáról, Izsákról, az ígéret gyermekéről, aki csodás módon Ábrahám és Sára idős korában született. ( 1 Mózes 22:1-12)
Ezeket a döntéseket hitben hozták meg, hitlépéseket tettek, „hitben járni” pedig egy folyamat, amiben Isten Szentlelke tud előre vinni minket, ha átadtuk életünket teljesen Istennek.
Szülőként meg kell tanulnunk rábízni másokra a gyermekeinket ahogyan, növekednek. Először az óvónőkre, akiket sem mi, sem a gyermekeink nem ismerünk. Később egy iskolára és pedagógusaira, majd még nagyobb lépésként el kell engednünk őket főiskolára úgy, hogy talán nem is fogjuk naponta látni őket. Végül pedig eljön az ideje, amikor végleg önállósodnak és „kirepülnek” a családi fészekből.
Minél inkább érettebbekké válunk lelkileg, annál inkább tudunk ilyen hitlépéseket tenni úgy, hogy gondjainkat Istenre bízzuk és tudjuk, hogy Neki gondja lesz ránk és szeretteinkre is. Mindent javunkra fog munkálni, nekünk pedig csak annyi a dolgunk, hogy egyre inkább szeressük Őt és ragaszkodjunk Hozzá.
IMA: Istenünk, viharon és éjszakákon át, vezess minket a Te beszéded világosságában hit által. Fogd a kezünket kedves Istenünk és adj bátorságot nekünk és bizalmat, hogy Rád bízva életünket kövessünk egészen hazáig. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése