2020. szeptember 18., péntek

A csüggedés mocsarában

Ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! Királyok első könyve 19. fejezet 4. vers



Számtalan emberrel találkozunk nap, mint nap, akiknek az élete, sorsa első látásra nagyon vonzó lehet a számunkra. Egészségesek, vonzó párkapcsolatuk, házasságuk van, szép házuk, remek barátaik és ragaszkodó családjuk. Lehet olyan iskolai végzettségük is, amire talán valamikor mi is vágytunk, de valahogy a döntéseink más irányba vitték életünket.
Legbelül azonban ezek, a szemünkben irigylésre méltó emberek is szenvedhetnek és élhetnek át komoly lelki válságokat. Talán ha belelátnánk ezen emberek lelkébe, csodálkoznánk, hogy mennyi lelki küzdelmet élnek át a megélt csalódásaik miatt.
A legnagyobb próféták egyike, Elizeus élete is eljutott a pusztaságba. Átélte mit jelent a reménytelenség. Ezen a helyen úgy érezte, hogy üres, értelmetlen az élete, ez pedig depresszióba taszította. Ő viszont bölcsen Istenhez fordult imádságban. Nem vette el a saját életét, hanem Istent kérte, hogy vegye el az életét.
Isten meglátogatta Elizeust egy angyalának közreműködésével. Isten megadta Elizeusnak azt, amire igazán szüksége volt: pihenést és táplálékot. Miután pedig megerősödött, Elizeus 40 napon át gyalogolt, tehát emberfeletti utat tett meg egészen az Isten hegyéig.
Isten megmutatta Elizeusnak, hogy további terve van az életével. Mi is érezhetjük úgy néha, hogy az erőnk végéhez érkeztünk és „minden kötél szakad”.
Ilyenkor a legfontosabb keresnünk Istent, tudnunk, hogy életünk egyedül Istené és Ő addig éltet minket, ameddig Ő akarja, és ameddig terve van velünk itt a földön.
Egyedül Isten adhat nekünk igazi reménységet és életcélt. Gyermekeiként semmi sem választhat el minket szeretetétől. Semmi!


IMA: Istenünk, sokszor mi is gyászoljuk veszteségeinket, és a világban tapasztalt reménytelenséget. Éhezünk a te útmutatásodra, támogatásodra. A Te Szentlelked és a Te szavad által mutasd meg nekünk az életünkre vonatkozó akaratodat és adj nekünk igazi reménységet. Könyörülj azokon, akik még lázadnak Ellened, hogy hazatérhessenek Hozzád és kibékülhessenek Veled. Krisztus nevében, Ámen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A fegyelmezés áldásai

Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza ...