Mózes első könyve 48. fejezet 14. vers
Amint Jákob elérkezett életének utolsó szakaszába és már csak napjai voltak hátra, időt szánt arra, hogy átgondolja mit tanult az Istennel való találkozásaiból élete során. Látta az élete fájdalmait, kínjait, amiket a saját bűnei következményeként élt meg, másrészt az életének bizonyos körülményeiben is ilyen kínokkal kellett szembenéznie. Visszanézve azonban világosan látta Isten hűségét, amely egész életén át megnyilvánult. Ez a Jákob volt az aki csalásaival próbálta elérni, hogy az életében csak jó dolgok legyenek és semmi nehéz, rossz dolog. Gátlástalanul becsapta a testvérét és az édesapját is, később a nagybátyját. Amikor viszont életének utolsó napjaiban visszatekintett életútjára, valami megváltozott Jákobban, aki Izráellé vált. Itt már nem egy félénk, ideges és kapzsi embert látunk. Tudatában volt Izrael annak, hogy egész életében Isten munkálkodott. Akaratán kívül Isten használta Jákobot a csalót, akiből később Izraelt formált, hogy megáldjon másokat. Jákob nagyon jól ismerte a hagyományt, miszerint az elsőszülött fiú kapja mindig a nagyobb áldást, nagyobb örökséget. Az elsőszülöttnek két rész jutott az örökségből, amikor kellett dönteni a családban és szavazat által döntöttek, az elsőszülött fiú szavazata két szavazatot ért. A bal kezét mégis Manassé fejére tette, keresztbe téve a kezét ( Manassé volt az elsőszülött), jobb kezét pedig a kisebbik Efraim fejére tette. Mindig a jobb kézzel adta át az apa az atyai áldást és örökséget az elsőszülöttnek. Jákób nem tévedésből vagy zavarodottságból tette ezt ahogyan fia, József feltételezte. Megtanulta, hogy Isten nem mindig a mi szokásaink, elvárásaink szerint munkálkodik, de mindig azok javára dolgozik, akik Őt szeretik. Elmondhatod Jákobbal együtt, hogy az Úr volt az életed pásztora eddigi életed minden napján? Az Ő kegyelme váratlan módon is megnyilvánulhat, de mindig a mi javunkra.
IMA: Istenünk, amikor látjuk a Te jóságod, jellemed, kegyelmed Jákobhoz hasonlóan mi is rádöbbenünk, hogy Te voltál, vagy életünk pásztora, gondviselője. Dicsérünk ezért Téged és szeretnénk Szentlelked által teljesen alávetni életünket Neked. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
IMA: Istenünk, amikor látjuk a Te jóságod, jellemed, kegyelmed Jákobhoz hasonlóan mi is rádöbbenünk, hogy Te voltál, vagy életünk pásztora, gondviselője. Dicsérünk ezért Téged és szeretnénk Szentlelked által teljesen alávetni életünket Neked. Krisztus nevében kérünk, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése